
Fotó: Kristó Róbert
A tejtermelő és a feldolgozó együttműködésre van ítélve, ezért a lényegi döntésekben konzultálnia kellene a két félnek – hangzott el azon a megbeszélésen, amelyet a Szarvasmarha-tenyésztők Hargita Megyei Egyesülete tartott csütörtökön Csíkszeredában tagszervezeteinek.
2014. november 13., 17:402014. november 13., 17:40
2014. november 13., 17:482014. november 13., 17:48
A gazdák kilátásba helyezték, amennyiben a felvásárlási árakat ettől a hónaptól mérséklő sepsiszentgyörgyi Covalact Rt. nem ül tárgyalóasztalhoz a termelőkkel, tiltakozása akciókba kezdenek.
„Sürgőssé vált ez a megbeszélés, mert a Covalact anélkül csökkentette a felvásárlási árakat, hogy arról előzetesen egyeztetett volna az érintettekkel\" – fogalmazott a gyűlés bevezetőjeként Márton István. A megyei szarvasmarhatartó egyesület elnöke kiemelte, az intézkedés inkább a kisgazdákat érintette és főleg azokat a településeket, ahol még nem működnek egyesületi tejcsarnokok.
Különböző mértékű árcsökkentés
A sepsiszentgyörgyi Covalact Rt. a tulajdonában levő csíkszeredai feldolgozón keresztül levélben üzent a gazdáknak még a múlt hónap végén, hogy csökkenti a tejárat. Az intézkedés szerint a kistermelők esetében, akik a feldolgozó által működtetett csarnokokba adják le a tejet, ezután legtöbb nyolcvanöt banit fizetnek egy literért, ami helyenként akár 40-45 banis csökkentést is jelent.
A nagytermelők esetében átlagban 5-15 banival csökkentik a felvásárlói árat, a helyi szarvasmarha-tenyésztő egyesületek által fenntartott csarnokok esetében is az utóbbi arány érvényesül. Ezzel együtt a mennyiség szempontjából is korlátokat szabtak meg: így például a nyáron felvásárolható mennyiség nem lehet több, mint a téli átlaghoz hozzáadott negyven százalék.
Oszd meg és uralkodj!
Az említett megbeszélésen Márton István kifejtette, a háromszéki feldolgozó a román politikában is jól bevált módszert alkalmazza árpolitikájában: míg a nagyobb tejtermelők esetében a felvásárlói árat alig érezhető mértékben csökkentette, a kiszolgáltatott helyzetben levő kistermelőknél jóval nagyobb a pénzmegvonás. Az egyesületi elnök szerint így míg az egyik fél némileg elégedett, a másik egyáltalán nem az, ez pedig egyenes út a konfliktushoz.
Most a kisgazdák, holnap a nagyobbak
Márton felhívta a jelenlevők figyelmét, ne engedjék, hogy a feldolgozó politikája elérje célját. „Most lehet csak egyeseket érint ez az intézkedés, de holnap lehet, hogy a többiek is sorra kerülnek. Ezért mindenképpen egységesen kell fellépni ebben az ügyben\" – nyomatékosított az illetékes.
Egyeztetés vagy tiltakozás
A Szarvasmarha-tenyésztők Hargita Megyei Egyesülete egyébként beadványt fogalmazott meg, amelyet eljuttatnak a Covalact sepsiszentgyörgyi és csíkszeredai kirendeltségéhez. Ebben leírják, tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy a tejfeldolgozó üzemek is nehéz helyzetben vannak ebben az időszakban, ami a tejtermékek értékesítését illeti.
A tejkvóta megszűnésével ez a helyzet fokozódni fog, főleg, ha a román kormány nem foganatosít olyan intézkedéseket, amelyek a hazai termelőket meg tudja védeni az olcsó és gyenge minőségű, importból származó tejtermékekkel szemben. Mint leírják, a most alkalmazott alacsony tejárak érdektelenné teszik a gazdákat, ami 1-2 éven belül az állatállomány csökkenéséhez vezet. Ez a csökkenés pedig olyan mértékű lesz, hogy akár tíz évbe is telhet, amíg újra elérik a mostani létszámot.
Mint a beadványban fogalmaznak, a tejtermelőknek és a -feldolgozóknak együtt kell működniük, ezért arra kérik a vállalat vezetőségét, hogy november 20-áig kerítsenek sort egy egyeztetésre a szarvasmarhatartók egyesületének vezetőtanácsával. Ha ez nem történik meg, tiltakozó megmozdulásokat szerveznek a tejbegyűjtő központok és azon nagyobb kereskedelmi egységek előtt, amelyekben Covalact termékeket forgalmaznak.
A megmozdulással a gazdák a fogyasztókat is meg akarják szólítani, felhívva a figyelmüket arra, hogy egyre jobban kezdik ellepni a piacot a nem tejből készült, olcsó készítmények, ezért mindenkinek fontos kell legyen, hogy hazai tejből készült, jó minőségű termékek kerüljenek az üzletek polcaira.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!