
Többek között a fejlesztés fenntarthatóságát vizsgálták
Fotó: Bíró Blanka
Mintegy 20 milliárd forinthoz juthat 4929 székelyföldi gazdálkodó a gazdaságfejlesztő program pályázatain a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány döntései alapján – közölte Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezetője az MTI-vel hétfőn.
2019. október 14., 20:382019. október 14., 20:38
2019. október 15., 12:142019. október 15., 12:14
A Hargita, Kovászna és Maros megyék számára kiírt pályázat keretében 25 százalékos önrész biztosításával legfeljebb 15 ezer eurós (mintegy 5 millió forint) támogatásra pályázhattak a székelyföldi gazdálkodók. 5293 pályázatot nyújtottak be, 21,5 milliárd forintnyi fejlesztési igénnyel – mondta az ügyvezető.
– tette hozzá.
Az elutasított pályázók öt napig fellebbezhetnek a döntés ellen. A fellebbezések elbírálása után következik a szerződések aláírása, és még idén elkezdődik a támogatási összegek lehívása a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumtól (KKM).
Kozma Mónika elmondta: minden pályázatot egy magyarországi és egy romániai mezőgazdasági szakember bírált el, és többek között a fejlesztés fenntarthatóságát vizsgálták. Plusz pontokat ítéltek a negyven év alatti gazdáknak és az egymással szövetkezőknek. Az ügyvezető szerint
Leginkább természetes személyek pályáztak, számuk elérte a 3900-at. Legtöbben mezőgazdasági gépek, eszközök beszerzésére kértek támogatást, és a korábbiakhoz képest jelentősen megemelkedett a tenyészállatok vásárlására benyújtott pályázatok száma.
Kozma Mónika azt is elmondta: kedden írják alá a székelyföldi nagyberuházásokra kiírt pályázat első nyertesével is a szerződést. Ennél a pályázatnál a nyertesek kihirdetése után a pályázóknak igazolniuk kellett az ötven százalékos önrész és az építési engedély meglétét. Sok esetben az építési engedélyek késése késlelteti a szerződéskötést. A program keretében 72 nagyberuházásra nyújtottak be pályázatot, közülük 66 pályázó számára ítéltek meg összesen csaknem húszmilliárd forintos támogatást.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
szóljon hozzá!