2009. december 02., 09:052009. december 02., 09:05
Vegyes gazdasági kilátásokat fogalmaztak meg hétvégi marosvásárhelyi tanácskozásukon a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) tagjai. A becslés magyarázatát maga a szervezet elnöke, Valdman Ferenc fogalmazta meg.
„Egyesületünk tagsága nagyjából két osztályba sorolható: egyrészt ott vannak a multinacionális cégek képviselői, akik látják, hogy vállalataik aránylag könnyen áthidalták a válságot, másrészt vannak a kis- és közepes vállalatok tulajdonosai, akiket a legnagyobb mértékben sújtott a krízis” – fejtette ki a Krónikának Valdman.
Az eseményen felszólaló RMÜE-tagok többségére a visszafogott optimizmus volt a jellemző. A válság okozta káosz mellett sokan az alagút végén pislákoló fényt is képesek meglátni, azt azonban mindannyian megállapították, hogy a borúlátók előrejelzései ellenére a válság nem húsz, legfeljebb egy-két évvel vetette vissza az országot és vele együtt az üzleti szférát.
Mérsékelt optimizmusra már most lehet okunk – állapította meg Diósi László, az OTP Románia igazgatója. A rossz jelek közé a költségvetési deficitet sorolta, míg a jók közé azt, hogy ennek aránya kordában tartható. Ugyanakkor pozitívumként könyvelte el, hogy Romániában csökkent az infláció, javult a külpiaci egyensúly és nem került veszélybe a devizaegyensúly. „Én hiszek az előre jelzett gazdasági növekedésben, amely 2010-ben egy-két százalékos lesz, 2011-re viszont elérheti akár a négy százalékot is” – jelentette ki Diósi.
Mindez nem jelenti azt, hogy a válság még nem éreztetheti hatásait. A banki statisztikák szerint aggasztó, hogy Romániában nemcsak a közepes méretű vállalkozások adósodtak el túlzott mértékben, hanem a lakosság is, ami nem jellemző „egy természetes kerékvágásban élő társadalomra”. Mint elhangzott, amennyiben összeomlik az ingatlanpiac, elindul a lavina, amely elsőként a banki szektort érinti, utána meg mindent elsöpörhet.
A gyógyszeriparban érdekelt Szabó István arra hívta fel a figyelmet, sokan azzal áltatják magukat, hogy az ország külföldi tartozása aránylag alacsony, nem veszik észre, hogy az állam belső eladósodottsága elképesztő méreteket ölt. Az innen eredő körbetartozás pedig elsősorban a kis- és közepes vállalatokat sújtja.
Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja szerint amennyiben a jövő évi növekedési pálya, ha nem a reálgazdaság átstrukturálása nyomán indul el, a valós gondok nem oldódnak meg, csak odébb tolódnak. „Fennáll a veszély, hogy ezeket magunk előtt görgessük, hiszen köztudott, a hazai gazdaság nem csak a világválság következtében jutott ide. A makrogazdaságban addig is bőven akadtak gondok” – jelentette ki Nagy Ágnes.
A válság következményeinek, valamint a hazai pénzügyi és adórendszeri bizonytalanságok enyhítése érdekében Pál-Antal Ildikó szaktanácsadó egy tippel szolgált. Szerinte annak ellenére, hogy az adóparadicsomok alkonyát éljük, még mindig érdemes kihasználni az efféle országok kínálta lehetőségeket.
A megoldás az offshore típusú cégek létrehozása lenne. Egy ilyen vállalkozás bejegyzése ugyanis szerinte az üzleti lánc az árrésből származó nyereséget adómentesítené. Azonban hozzátette, az offshore-nak hátránya is van: vámolási és áfakötelezettség alá sorolják, továbbá minden egyes transzfernek is ára van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok