2009. december 02., 09:052009. december 02., 09:05
Vegyes gazdasági kilátásokat fogalmaztak meg hétvégi marosvásárhelyi tanácskozásukon a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) tagjai. A becslés magyarázatát maga a szervezet elnöke, Valdman Ferenc fogalmazta meg.
„Egyesületünk tagsága nagyjából két osztályba sorolható: egyrészt ott vannak a multinacionális cégek képviselői, akik látják, hogy vállalataik aránylag könnyen áthidalták a válságot, másrészt vannak a kis- és közepes vállalatok tulajdonosai, akiket a legnagyobb mértékben sújtott a krízis” – fejtette ki a Krónikának Valdman.
Az eseményen felszólaló RMÜE-tagok többségére a visszafogott optimizmus volt a jellemző. A válság okozta káosz mellett sokan az alagút végén pislákoló fényt is képesek meglátni, azt azonban mindannyian megállapították, hogy a borúlátók előrejelzései ellenére a válság nem húsz, legfeljebb egy-két évvel vetette vissza az országot és vele együtt az üzleti szférát.
Mérsékelt optimizmusra már most lehet okunk – állapította meg Diósi László, az OTP Románia igazgatója. A rossz jelek közé a költségvetési deficitet sorolta, míg a jók közé azt, hogy ennek aránya kordában tartható. Ugyanakkor pozitívumként könyvelte el, hogy Romániában csökkent az infláció, javult a külpiaci egyensúly és nem került veszélybe a devizaegyensúly. „Én hiszek az előre jelzett gazdasági növekedésben, amely 2010-ben egy-két százalékos lesz, 2011-re viszont elérheti akár a négy százalékot is” – jelentette ki Diósi.
Mindez nem jelenti azt, hogy a válság még nem éreztetheti hatásait. A banki statisztikák szerint aggasztó, hogy Romániában nemcsak a közepes méretű vállalkozások adósodtak el túlzott mértékben, hanem a lakosság is, ami nem jellemző „egy természetes kerékvágásban élő társadalomra”. Mint elhangzott, amennyiben összeomlik az ingatlanpiac, elindul a lavina, amely elsőként a banki szektort érinti, utána meg mindent elsöpörhet.
A gyógyszeriparban érdekelt Szabó István arra hívta fel a figyelmet, sokan azzal áltatják magukat, hogy az ország külföldi tartozása aránylag alacsony, nem veszik észre, hogy az állam belső eladósodottsága elképesztő méreteket ölt. Az innen eredő körbetartozás pedig elsősorban a kis- és közepes vállalatokat sújtja.
Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja szerint amennyiben a jövő évi növekedési pálya, ha nem a reálgazdaság átstrukturálása nyomán indul el, a valós gondok nem oldódnak meg, csak odébb tolódnak. „Fennáll a veszély, hogy ezeket magunk előtt görgessük, hiszen köztudott, a hazai gazdaság nem csak a világválság következtében jutott ide. A makrogazdaságban addig is bőven akadtak gondok” – jelentette ki Nagy Ágnes.
A válság következményeinek, valamint a hazai pénzügyi és adórendszeri bizonytalanságok enyhítése érdekében Pál-Antal Ildikó szaktanácsadó egy tippel szolgált. Szerinte annak ellenére, hogy az adóparadicsomok alkonyát éljük, még mindig érdemes kihasználni az efféle országok kínálta lehetőségeket.
A megoldás az offshore típusú cégek létrehozása lenne. Egy ilyen vállalkozás bejegyzése ugyanis szerinte az üzleti lánc az árrésből származó nyereséget adómentesítené. Azonban hozzátette, az offshore-nak hátránya is van: vámolási és áfakötelezettség alá sorolják, továbbá minden egyes transzfernek is ára van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok