2009. december 02., 09:052009. december 02., 09:05
Vegyes gazdasági kilátásokat fogalmaztak meg hétvégi marosvásárhelyi tanácskozásukon a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) tagjai. A becslés magyarázatát maga a szervezet elnöke, Valdman Ferenc fogalmazta meg.
„Egyesületünk tagsága nagyjából két osztályba sorolható: egyrészt ott vannak a multinacionális cégek képviselői, akik látják, hogy vállalataik aránylag könnyen áthidalták a válságot, másrészt vannak a kis- és közepes vállalatok tulajdonosai, akiket a legnagyobb mértékben sújtott a krízis” – fejtette ki a Krónikának Valdman.
Az eseményen felszólaló RMÜE-tagok többségére a visszafogott optimizmus volt a jellemző. A válság okozta káosz mellett sokan az alagút végén pislákoló fényt is képesek meglátni, azt azonban mindannyian megállapították, hogy a borúlátók előrejelzései ellenére a válság nem húsz, legfeljebb egy-két évvel vetette vissza az országot és vele együtt az üzleti szférát.
Mérsékelt optimizmusra már most lehet okunk – állapította meg Diósi László, az OTP Románia igazgatója. A rossz jelek közé a költségvetési deficitet sorolta, míg a jók közé azt, hogy ennek aránya kordában tartható. Ugyanakkor pozitívumként könyvelte el, hogy Romániában csökkent az infláció, javult a külpiaci egyensúly és nem került veszélybe a devizaegyensúly. „Én hiszek az előre jelzett gazdasági növekedésben, amely 2010-ben egy-két százalékos lesz, 2011-re viszont elérheti akár a négy százalékot is” – jelentette ki Diósi.
Mindez nem jelenti azt, hogy a válság még nem éreztetheti hatásait. A banki statisztikák szerint aggasztó, hogy Romániában nemcsak a közepes méretű vállalkozások adósodtak el túlzott mértékben, hanem a lakosság is, ami nem jellemző „egy természetes kerékvágásban élő társadalomra”. Mint elhangzott, amennyiben összeomlik az ingatlanpiac, elindul a lavina, amely elsőként a banki szektort érinti, utána meg mindent elsöpörhet.
A gyógyszeriparban érdekelt Szabó István arra hívta fel a figyelmet, sokan azzal áltatják magukat, hogy az ország külföldi tartozása aránylag alacsony, nem veszik észre, hogy az állam belső eladósodottsága elképesztő méreteket ölt. Az innen eredő körbetartozás pedig elsősorban a kis- és közepes vállalatokat sújtja.
Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja szerint amennyiben a jövő évi növekedési pálya, ha nem a reálgazdaság átstrukturálása nyomán indul el, a valós gondok nem oldódnak meg, csak odébb tolódnak. „Fennáll a veszély, hogy ezeket magunk előtt görgessük, hiszen köztudott, a hazai gazdaság nem csak a világválság következtében jutott ide. A makrogazdaságban addig is bőven akadtak gondok” – jelentette ki Nagy Ágnes.
A válság következményeinek, valamint a hazai pénzügyi és adórendszeri bizonytalanságok enyhítése érdekében Pál-Antal Ildikó szaktanácsadó egy tippel szolgált. Szerinte annak ellenére, hogy az adóparadicsomok alkonyát éljük, még mindig érdemes kihasználni az efféle országok kínálta lehetőségeket.
A megoldás az offshore típusú cégek létrehozása lenne. Egy ilyen vállalkozás bejegyzése ugyanis szerinte az üzleti lánc az árrésből származó nyereséget adómentesítené. Azonban hozzátette, az offshore-nak hátránya is van: vámolási és áfakötelezettség alá sorolják, továbbá minden egyes transzfernek is ára van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok