2011. január 26., 09:572011. január 26., 09:57
Jacques Diouf a Nikkei című japán gazdasági napilapban kifejtette, ha nem történik változás, a világ a vesztébe rohan, mert a nagy drágaság miatt világszerte újabb éhséglázadások törhetnek ki, veszélyeztetve a gazdasági növekedéshez szükséges politikai stabilitást. „A következő években változatlanul magas árakra és nagy kilengésekre lehet számítani a mezőgazdasági nyersanyagok piacán, ha nem törődünk a nemzetközi mezőgazdasági rendszerben meglévő egyensúlytalanság strukturális okaival” – mondta.
Diouf kitért arra is, hogy a spekuláció mellett a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatások, valamint a vámok és egyéb korlátozások is fontos szerepet játszanak abban, hogy felborult a globális kereslet-kínálat megszokott rendje. Az így kialakult ellátási bizonytalanság a legszegényebbeket érinti a legsúlyosabban, növelvén a politikai instabilitást, és ezzel veszélyeztetve a világ békéjét és biztonságát. Hasonló szellemben nyilatkozott még hétfőn a francia államfő is. Nicolas Sarkozy feltette a kérdést, „ha a pénzpiacok szabályozásnak vannak alávetve, akkor az árupiacok miért nem?” A FAO nemrégiben tette közzé, hogy decemberben történelmi csúcsra emelkedtek a globális élelmiszerárak, és meghaladták a 2008. évi szintet, amikor a rendkívüli drágulás számos fejlődő országban váltott ki zavargásokat. A FAO úgynevezett globális élelmiszerár-indexe 214,7 pontra szökött fel az év utolsó hónapjában a novemberi 206,0 pontról, s ezzel meghaladta a 2008 júniusában beállított 213,5 pontos történelmi rekordot. A legnagyobb mértékben a gabonafélék és a növényi olajok drágultak, főként a rossz időjárás miatt.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.