2011. január 26., 09:572011. január 26., 09:57
Jacques Diouf a Nikkei című japán gazdasági napilapban kifejtette, ha nem történik változás, a világ a vesztébe rohan, mert a nagy drágaság miatt világszerte újabb éhséglázadások törhetnek ki, veszélyeztetve a gazdasági növekedéshez szükséges politikai stabilitást. „A következő években változatlanul magas árakra és nagy kilengésekre lehet számítani a mezőgazdasági nyersanyagok piacán, ha nem törődünk a nemzetközi mezőgazdasági rendszerben meglévő egyensúlytalanság strukturális okaival” – mondta.
Diouf kitért arra is, hogy a spekuláció mellett a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatások, valamint a vámok és egyéb korlátozások is fontos szerepet játszanak abban, hogy felborult a globális kereslet-kínálat megszokott rendje. Az így kialakult ellátási bizonytalanság a legszegényebbeket érinti a legsúlyosabban, növelvén a politikai instabilitást, és ezzel veszélyeztetve a világ békéjét és biztonságát. Hasonló szellemben nyilatkozott még hétfőn a francia államfő is. Nicolas Sarkozy feltette a kérdést, „ha a pénzpiacok szabályozásnak vannak alávetve, akkor az árupiacok miért nem?” A FAO nemrégiben tette közzé, hogy decemberben történelmi csúcsra emelkedtek a globális élelmiszerárak, és meghaladták a 2008. évi szintet, amikor a rendkívüli drágulás számos fejlődő országban váltott ki zavargásokat. A FAO úgynevezett globális élelmiszerár-indexe 214,7 pontra szökött fel az év utolsó hónapjában a novemberi 206,0 pontról, s ezzel meghaladta a 2008 júniusában beállított 213,5 pontos történelmi rekordot. A legnagyobb mértékben a gabonafélék és a növényi olajok drágultak, főként a rossz időjárás miatt.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.