Fotó: Archív
2009. május 29., 12:042009. május 29., 12:04
„Áttekintettük a régió magyarlakta országainak gazdasági kérdéseit, megoldásokat kerestünk a válságra. Világossá vált: hasonló megoldások léteznek, de nincs két egyforma az egyes országok között” – mondta a honatya, amikor Nagyváradon beszámolt az ülésről.
Nemcsak az etnikumok közötti, hanem a magyar–magyar együttműködésről is tárgyalt a bizottság, elsősorban az agrárium tükrében. Lakatos javaslata a testület végső állásfoglalásába is bekerült, eszerint a magyar Országgyűlésnek és a kormánynak kell ezután kezdeményeznie a szomszédos országokkal közös megoldások keresését, elsősorban a gazdasági világválságra való tekintettel.
„Az előző román kormány még hajlandó volt közös kormányüléseket kezdeményezni magyar szomszédaival, de ennek a mostaninak az esetében erre már nem számíthatunk” – fogalmazott Lakatos. Úgy véli, lényeges, hogy a Kárpát-medence országai összehangolt stratégiát dolgozzanak ki a válság leküzdésére, illetve az azt követő viszonyok kialakítására.
„A román kormány hiába próbálja elhitetni az egyszerű emberrel, hogy túl vagyunk a nehezén” – mondta a képviselő, aki szerint nemhogy kifelé haladnánk a válságból, de éppenséggel még nem is értünk el a legnehezebb periódushoz.
Lakatos meglátása szerint a kezdeményezőkészség felébresztésére azért is van remény, mert a bizottság két társelnöke a magyar politikum két legnagyobb pártját képviseli, egyenlő jogokkal: Baráth Etele az MSZP-t, Matolcsy György pedig a Fideszt, emiatt a magyarországi politikai helyzet nem fogja nagyban befolyásolni az együttműködés menetét. Újságírói kérdésre azt is elmondta, biztos benne, hogy a híresztelések ellenére a KMKF nem fog megszűnni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok