Fotó: Archív
2009. május 29., 12:042009. május 29., 12:04
„Áttekintettük a régió magyarlakta országainak gazdasági kérdéseit, megoldásokat kerestünk a válságra. Világossá vált: hasonló megoldások léteznek, de nincs két egyforma az egyes országok között” – mondta a honatya, amikor Nagyváradon beszámolt az ülésről.
Nemcsak az etnikumok közötti, hanem a magyar–magyar együttműködésről is tárgyalt a bizottság, elsősorban az agrárium tükrében. Lakatos javaslata a testület végső állásfoglalásába is bekerült, eszerint a magyar Országgyűlésnek és a kormánynak kell ezután kezdeményeznie a szomszédos országokkal közös megoldások keresését, elsősorban a gazdasági világválságra való tekintettel.
„Az előző román kormány még hajlandó volt közös kormányüléseket kezdeményezni magyar szomszédaival, de ennek a mostaninak az esetében erre már nem számíthatunk” – fogalmazott Lakatos. Úgy véli, lényeges, hogy a Kárpát-medence országai összehangolt stratégiát dolgozzanak ki a válság leküzdésére, illetve az azt követő viszonyok kialakítására.
„A román kormány hiába próbálja elhitetni az egyszerű emberrel, hogy túl vagyunk a nehezén” – mondta a képviselő, aki szerint nemhogy kifelé haladnánk a válságból, de éppenséggel még nem is értünk el a legnehezebb periódushoz.
Lakatos meglátása szerint a kezdeményezőkészség felébresztésére azért is van remény, mert a bizottság két társelnöke a magyar politikum két legnagyobb pártját képviseli, egyenlő jogokkal: Baráth Etele az MSZP-t, Matolcsy György pedig a Fideszt, emiatt a magyarországi politikai helyzet nem fogja nagyban befolyásolni az együttműködés menetét. Újságírói kérdésre azt is elmondta, biztos benne, hogy a híresztelések ellenére a KMKF nem fog megszűnni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok