Búcsú az űrlaptól. Évente átlagosan félmillió balesetező sofőr számára válik könnyebbé az ügyintézés
Fotó: Jakab Mónika
Szeptembertől már nem lesz kötelező közúti balesetek esetében a bejelentő formanyomtatvány, a közös megegyezés szerinti kárfelmérés elektronikusan is megtörténhet – ez az egyik legfontosabb eleme a gépjármű-biztosításra vonatkozó törvény módosításának.
2022. június 18., 13:012022. június 18., 13:01
Kevesebb mint három hónap múlva lényegesen változnak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra (kgfb/RCA) vonatkozó szabályok: a 2017/20-as törvényt módosító jogszabály már meg is jelent a Hivatalos Közlönyben, és szeptember 10-én lép hatályba.
Az új előírások értelmében már nem lesz kötelező a papíralapú baleseti bejelentő kitöltése, a kárbejelentés megtörténhet egy applikáción keresztül is, amelyet a Romániai Gépjármű-biztosítók Irodájának (BAAR), valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást eladó társaságoknak kell a gépjárművezetők rendelkezésére bocsátaniuk.
Az applikáció automatikusan rögzíti majd a GPS helymeghatározó rendszer segítségével a történés dinamikáját.
A törvénymódosítás ugyanakkor az Európai Bizottság által kért változtatást is életbe lépteti, így szeptember 10-től a biztosítóknak teljesen szabad kezük lesz az ár megállapításában, kikerül a szabályozásból az a kötelezettség, ami szerint minden módosításról előre kell tájékoztatniuk a Pénzügyi Felügyeletet (ASF), sőt meg is kell indokolniuk a díjszabás változtatását.
Jelenleg ez úgy működik, hogy függetlenül a költségektől, az értékesítési csatornától, a biztosítótársaság köteles ugyanazon az áron értékesíteni a kgfb-t. Szeptembertől tehát, ha szabad kezet kapnak, az online beszerzett kötvény elméletileg olcsóbb lehet.
Most ugyanis csak korlátozott ideig adnak csereautót, amit az átlagos javítási idő alapján számolnak ki. Ezeket a megkötéseket szeptembertől kiiktatják, és a kárvallott addig használhatja a csereautót, amíg az övét megjavítják.
Ma már az élet minden területén teret hódít az online ügyintézés, ez alól a kárfelmérés sem lehet kivétel – jelentette ki Birtalan József, a Pénzügyi Felügyelet igazgatótanácsának tagja, amikor a szeptembertől érkező módosításokról faggattuk. Mint rámutatott:
ráadásul a biztosítótársaságok számára is egyszerűsíti ez az ügyintézést, csökkenti az adminisztratív költségeiket.
– szögezte le Birtalan József. Hozzátette, a díjszabást nem szabályozták, hiszen a jelenlegi körülmények között, ha bevezették volna az árplafont, az összeroppantja a biztosítótársaságokat.
„Amikor felmerült, hogy valamilyen szinten kötelezővé teszik a referenciaárakat, sok biztosító önként besorolt arra a szintre. Minden biztosítótársaságnak megvan a saját árpolitikája, ezzel valójában az ügyfélkategóriákat is kiválasztják, eldöntik, hogy természetes vagy jogi személyeknek, személygépkocsira vagy kamionra ajánlanak kedvezőbb árú kötelező felelősségbiztosítást” – részletezte Birtalan József.
ilyen esetekben BAAR a referenciaárat megszorozza az úgynevezett N faktorral, vagyis a kockázati tényezővel, és ezeket szétosztja a biztosítótársaságok között. Eddig a piaci részesedés alapján kapták meg a biztosítók ezeket a kockázatos ügyfeleket.
Tehát például az Euroins forgalmazza a kgfb-kötvények 37 százalékát, így ez a társaság kapta a problémás ügyfelek 37 százalékát is. Ezen most változtatnak, és a biztosítótársaságok között egyenlően osztják szét.
Megoszlik a teher, minden biztosítónak vállalnia kell a sötétebb oldalból is” – húzta alá Birtalan József. Meglátása szerint hétről hétre alakul a piac, érkeznek a külföldi biztosítók, ez egyelőre a kgfb-piacán még nem látványos, de a beruházásokhoz kapcsolódó garanciák esetében „már tetten érhető, hogy megjelentek a külföldi játékosok, és jó munkát végeznek”.
Bár már május 11-e óta nem érvényesek a csődbe ment City Insurance-nél vásárolt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvények, a biztosítótársaságokat tömörítő szakmai szervezet úgy számol, hogy több mint 100 ezren nem kötöttek új biztosítást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!