2008. január 18., 00:002008. január 18., 00:00
A döntés az uniós intézmények közötti hosszas egyeztetés nyomán a strasbourgi plenáris EP-ülésen született meg. Az Európai Unióban a 200 euró fölötti vásárlások kétharmada hitelre történik, de ez a bankoknak nagy jövedelmet hozó, összességében 800 milliárd eurós piac mostanáig csak elvben volt nyitott és egységes. Valójában a fogyasztási hitelek összértékének alig egy százalékát érik el a határokon átnyúló tranzakciók. Az Európai Parlament által most elfogadott új szabályok kötelezik a bankokat, hogy egységes szisztéma szerint jól összehasonlítható információkat adjanak a hitelt igénylõknek, mert a fogyasztók fõleg az információhiány és a bürokrácia miatt nem tudták eddig kihasználni az országonként eltérõ kamatszintekbõl adódó lehetõségeket. Portugáliában például 12 százalék, Finnországban viszont ennek a fele, csak 6 százalék a fogyasztási hitel átlagkamata. A jogszabály egyebek között egyértelmû reklámokat ír elõ, példával, és kimondja, hogy mielõtt a hitel felvételét fontolgató ügyfelet bármilyen hitelmegállapodás vagy ajánlat kötelezné, a hitelt kínálónak meg kell adnia számára a különbözõ ajánlatok összehasonlításához szükséges információkat. A tájékoztatásnak többek között ki kell terjednie a fogyasztó által teljesítendõ fizetések összegére, számára és gyakoriságára, a kapcsolódó költségekre, az elállási jogról szóló információra, a határidõ elõtti visszafizetés jogára és az ezzel járó kötelezettségekre is. A jogszabály elõírja, hogy a hitelezõ köteles értékelni a fogyasztó hitelképességét is – derül ki az EP sajtószolgálatának tájékoztatásából. Az EU-tagállamoknak a kihirdetéstõl két éven belül saját jogrendjükbe kell átültetniük az irányelvet. Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Látogatottsági adatok