
Fotó: Pixabay
A lassuló növekedés és az egyidejű magas infláció, vagyis a stagfláció kettős kockázatával szembesül az idén a világgazdaság, mindeközben a koronavírus-járvány utáni globális kilábalást az ukrajnai háború is tovább lassítja a Brookings Institution és a Financial Times közösen vezetett teljesítménymérője szerint.
2022. április 18., 14:042022. április 18., 14:04
A tekintélyes nemzetközi gazdaságkutató műhely és a londoni üzleti napilap által kidolgozott Tiger index (Tracking Index for the Global Economic Recovery, a világgazdasági kilábalás követésére szolgáló indexcsoport) a Financial Times hétfői ismertetése szerint a növekedési lendület markáns gyengülését jelzi a tavalyi évhez képest a fejlett ipari gazdaságokban és a feltörekvő térségben egyaránt. Az FT-Brookings Tiger index az aktuális reálgazdasági aktivitást, valamint a piaci és a befektetői bizalmat veti össze e mutatók történelmi átlagával.
Eswar Prasad, a Brookings vezető közgazdásza szerint mindez felveti azt a kockázatot, hogy az idei év a geopolitikai átrendeződések, a beszállítói oldalon jelentkező tartós fennakadások és a piaci kilengések korszaka lesz, és mindezt meglóduló inflációs nyomás egészíti ki, korlátozott szakpolitikai mozgástérrel.
Prasad szerint valós a kockázata annak is, hogy amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve „elveszíti az inflációs narratíva feletti ellenőrzését”, és végül az általa eddig jelzettnél is agresszívabb monetáris szigorításra kényszerül. A Brookings vezető közgazdásza szerint ez 2023-ban az amerikai gazdaság növekedésének markáns lassulásával járhat. A tizenkét havi amerikai infláció márciusban 8,5 százalékra, 40 éve nem mért ütemre gyorsult.
Eswar Prasad szerint erre nincsenek könnyű megoldások, de a lehetséges célzott intézkedések közé tartozhat például az infrastrukturális kiadások növelése. A fejlett és a feltörekvő gazdaságok növekedési lendületének gyengülésére londoni elemzőházak is felhívták a figyelmet.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő legújabb átfogó negyedéves előrejelzése szerint a koronavírus-járvány utáni világgazdasági kilábalásra mindenekelőtt a potenciálisan hatalmas ellátási oldali sokk gyakorol nyomást, az Ukrajna elleni orosz invázió és az Oroszországra emiatt kirótt szankciók ugyanis globális energiaellátási kockázatot jelentenek.
– áll a Fitch tanulmányában. A cég ebben a környezetben 0,7 százalékponttal, az előző negyedéves prognózisában szereplő 4,2 százalékról 3,5 százalékra rontotta a világgazdaság idei növekedésére szóló előrejelzését. A Fitch Ratings szerint a vártnál gyorsabb ütemű idei monetáris szigorítások áthúzódó hatása még 2023-ban is érezteti hatását, a cég ezért a jövő évi globális növekedésre adott becslését is rontotta, 0,2 százalékponttal 2,8 százalékra.
A hitelminősítő új előrejelzése 2022-re 3 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít az euróövezetben, 1,5 százalékponttal lassabbat a cég eddigi prognózisában szereplő ütemnél.
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) az ukrajnai háború miatt soron kívül összeállított és jelentősen gyengített térségi előrejelzésében
Az EBRD módosított előrejelzése szerint ebben a környezetben a magyar hazai össztermék (GDP) az idén 3,5 százalékkal – az előző prognózisban szereplő ütemnél 1,3 százalékponttal lassabban – növekedhet.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
szóljon hozzá!