Fotó: Pixabay
A lassuló növekedés és az egyidejű magas infláció, vagyis a stagfláció kettős kockázatával szembesül az idén a világgazdaság, mindeközben a koronavírus-járvány utáni globális kilábalást az ukrajnai háború is tovább lassítja a Brookings Institution és a Financial Times közösen vezetett teljesítménymérője szerint.
2022. április 18., 14:042022. április 18., 14:04
A tekintélyes nemzetközi gazdaságkutató műhely és a londoni üzleti napilap által kidolgozott Tiger index (Tracking Index for the Global Economic Recovery, a világgazdasági kilábalás követésére szolgáló indexcsoport) a Financial Times hétfői ismertetése szerint a növekedési lendület markáns gyengülését jelzi a tavalyi évhez képest a fejlett ipari gazdaságokban és a feltörekvő térségben egyaránt. Az FT-Brookings Tiger index az aktuális reálgazdasági aktivitást, valamint a piaci és a befektetői bizalmat veti össze e mutatók történelmi átlagával.
Eswar Prasad, a Brookings vezető közgazdásza szerint mindez felveti azt a kockázatot, hogy az idei év a geopolitikai átrendeződések, a beszállítói oldalon jelentkező tartós fennakadások és a piaci kilengések korszaka lesz, és mindezt meglóduló inflációs nyomás egészíti ki, korlátozott szakpolitikai mozgástérrel.
Prasad szerint valós a kockázata annak is, hogy amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve „elveszíti az inflációs narratíva feletti ellenőrzését”, és végül az általa eddig jelzettnél is agresszívabb monetáris szigorításra kényszerül. A Brookings vezető közgazdásza szerint ez 2023-ban az amerikai gazdaság növekedésének markáns lassulásával járhat. A tizenkét havi amerikai infláció márciusban 8,5 százalékra, 40 éve nem mért ütemre gyorsult.
Eswar Prasad szerint erre nincsenek könnyű megoldások, de a lehetséges célzott intézkedések közé tartozhat például az infrastrukturális kiadások növelése. A fejlett és a feltörekvő gazdaságok növekedési lendületének gyengülésére londoni elemzőházak is felhívták a figyelmet.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő legújabb átfogó negyedéves előrejelzése szerint a koronavírus-járvány utáni világgazdasági kilábalásra mindenekelőtt a potenciálisan hatalmas ellátási oldali sokk gyakorol nyomást, az Ukrajna elleni orosz invázió és az Oroszországra emiatt kirótt szankciók ugyanis globális energiaellátási kockázatot jelentenek.
– áll a Fitch tanulmányában. A cég ebben a környezetben 0,7 százalékponttal, az előző negyedéves prognózisában szereplő 4,2 százalékról 3,5 százalékra rontotta a világgazdaság idei növekedésére szóló előrejelzését. A Fitch Ratings szerint a vártnál gyorsabb ütemű idei monetáris szigorítások áthúzódó hatása még 2023-ban is érezteti hatását, a cég ezért a jövő évi globális növekedésre adott becslését is rontotta, 0,2 százalékponttal 2,8 százalékra.
A hitelminősítő új előrejelzése 2022-re 3 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít az euróövezetben, 1,5 százalékponttal lassabbat a cég eddigi prognózisában szereplő ütemnél.
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) az ukrajnai háború miatt soron kívül összeállított és jelentősen gyengített térségi előrejelzésében
Az EBRD módosított előrejelzése szerint ebben a környezetben a magyar hazai össztermék (GDP) az idén 3,5 százalékkal – az előző prognózisban szereplő ütemnél 1,3 százalékponttal lassabban – növekedhet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!