2012. december 05., 08:592012. december 05., 08:59
A megszorító intézkedések vagy az üzemanyag árának folyamatos emelése hatalmas veszteségekkel jár, az Európai Bizottság (EB) ráadásul a légitársaságoknak eddig utalt állami támogatások beszüntetését is szorgalmazza. A legnagyobb európai vállalatok, mint a francia Air France, a németországi Lufthansa vagy az angliai British Airways ezért a mostani időszakban szüneteltetik a beruházásokat, ehelyett inkább a hitelek visszafizetésére, valamint a veszteségek csökkentésére koncentrálnak.
A csehországi Czech Airlines például nemrég megszüntette a Prágából Szófiába tartó direkt járatokat, így az utasok csak Bécsen vagy Münchenen keresztül juthatnak el Bulgária fővárosába. A lettországi AirBaltic ugyanakkor Belgrádba és Dubajba tartó repülőgépeit függesztette fel. A Bloomberg szakértői hangsúlyozták: a legtöbb kelet-európai államban hasonló a helyzet, magánbefektetők hiányában pedig a légitársaságok kénytelenek csökkenteni a járatok számát, sok esetben pedig emelni a jegyárakat.
A légi közlekedés terén eluralkodó válság év elején vált nyilvánvalóvá, amikor a magyarországi, állami kézben lévő Malév légitársaság 66 évnyi működés után megszűnt, miután az Európai Unió nyomására a budapesti kormány nem tudott több támogatást nyújtani a vállalatnak. A Malév eltűnése 36 százalékkal csökkentette a budapesti légi forgalmat, ugyanakkor 200 alkalmazott elbocsátását eredményezte.
Az írországi Ryanair Holdings-csoport a Malév bezárása után kirendeltséget nyitott Budapesten, az illetékesek azonban már novemberben bejelentették, hogy 40 százalékkal csökkentik a járatok számát a túlságosan magas költségek miatt. Váradi József, a fapados járatokat működtető WizzAir vezérigazgatója úgy véli, az állami társaságok nagyon sebezhetőek a gyenge pénzügyi menedzsment, valamint a korlátozott piaci jelenlét miatt.
„Ezeket a légitársaságokat eddig az állami támogatások tartották életben. A kormánytól érkező finanszírozás nélkül a vállalatok rövid időn belül megszűnnek a kemény piaci körülmények között” – magyarázta Váradi. A kormányok többsége magánbefektetőknek adná el a veszteséges légitársaságokat, miközben egyre több utas keres más utazási lehetőségeket az állami társaságok helyett.
A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben Románia is vállalta, hogy magánvállalkozóknak adja el a Tarom légitársaságnak a kormány tulajdonában lévő részvényeit (20 százalékot), ugyanakkor a Tarom volt az első állami vállalat az országban, amelynek élére magánbefektetőkből álló ügyvezetést neveztek ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok