2012. december 05., 08:592012. december 05., 08:59
A megszorító intézkedések vagy az üzemanyag árának folyamatos emelése hatalmas veszteségekkel jár, az Európai Bizottság (EB) ráadásul a légitársaságoknak eddig utalt állami támogatások beszüntetését is szorgalmazza. A legnagyobb európai vállalatok, mint a francia Air France, a németországi Lufthansa vagy az angliai British Airways ezért a mostani időszakban szüneteltetik a beruházásokat, ehelyett inkább a hitelek visszafizetésére, valamint a veszteségek csökkentésére koncentrálnak.
A csehországi Czech Airlines például nemrég megszüntette a Prágából Szófiába tartó direkt járatokat, így az utasok csak Bécsen vagy Münchenen keresztül juthatnak el Bulgária fővárosába. A lettországi AirBaltic ugyanakkor Belgrádba és Dubajba tartó repülőgépeit függesztette fel. A Bloomberg szakértői hangsúlyozták: a legtöbb kelet-európai államban hasonló a helyzet, magánbefektetők hiányában pedig a légitársaságok kénytelenek csökkenteni a járatok számát, sok esetben pedig emelni a jegyárakat.
A légi közlekedés terén eluralkodó válság év elején vált nyilvánvalóvá, amikor a magyarországi, állami kézben lévő Malév légitársaság 66 évnyi működés után megszűnt, miután az Európai Unió nyomására a budapesti kormány nem tudott több támogatást nyújtani a vállalatnak. A Malév eltűnése 36 százalékkal csökkentette a budapesti légi forgalmat, ugyanakkor 200 alkalmazott elbocsátását eredményezte.
Az írországi Ryanair Holdings-csoport a Malév bezárása után kirendeltséget nyitott Budapesten, az illetékesek azonban már novemberben bejelentették, hogy 40 százalékkal csökkentik a járatok számát a túlságosan magas költségek miatt. Váradi József, a fapados járatokat működtető WizzAir vezérigazgatója úgy véli, az állami társaságok nagyon sebezhetőek a gyenge pénzügyi menedzsment, valamint a korlátozott piaci jelenlét miatt.
„Ezeket a légitársaságokat eddig az állami támogatások tartották életben. A kormánytól érkező finanszírozás nélkül a vállalatok rövid időn belül megszűnnek a kemény piaci körülmények között” – magyarázta Váradi. A kormányok többsége magánbefektetőknek adná el a veszteséges légitársaságokat, miközben egyre több utas keres más utazási lehetőségeket az állami társaságok helyett.
A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben Románia is vállalta, hogy magánvállalkozóknak adja el a Tarom légitársaságnak a kormány tulajdonában lévő részvényeit (20 százalékot), ugyanakkor a Tarom volt az első állami vállalat az országban, amelynek élére magánbefektetőkből álló ügyvezetést neveztek ki.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.