Egyre több légijáratot szüntetnek meg a közép-kelet-európai állami vállalatok

 A megszorító intézkedések vagy az üzemanyag árának folyamatos emelése hatalmas veszteségekkel jár, az Európai Bizottság (EB) ráadásul a légitársaságoknak eddig utalt állami támogatások beszüntetését is szorgalmazza. A legnagyobb európai vállalatok, mint a francia Air France, a németországi Lufthansa vagy az angliai British Airways ezért a mostani időszakban szüneteltetik a beruházásokat, ehelyett inkább a hitelek visszafizetésére, valamint a veszteségek csökkentésére koncentrálnak.

A csehországi Czech Airlines például nemrég megszüntette a Prágából Szófiába tartó direkt járatokat, így az utasok csak Bécsen vagy Münchenen keresztül juthatnak el Bulgária fővárosába. A lettországi AirBaltic ugyanakkor Belgrádba és Dubajba tartó repülőgépeit függesztette fel. A Bloomberg szakértői hangsúlyozták: a legtöbb kelet-európai államban hasonló a helyzet, magánbefektetők hiányában pedig a légitársaságok kénytelenek csökkenteni a járatok számát, sok esetben pedig emelni a jegyárakat.

A légi közlekedés terén eluralkodó válság év elején vált nyilvánvalóvá, amikor a magyarországi, állami kézben lévő Malév légitársaság 66 évnyi működés után megszűnt, miután az Európai Unió nyomására a budapesti kormány nem tudott több támogatást nyújtani a vállalatnak. A Malév eltűnése 36 százalékkal csökkentette a budapesti légi forgalmat, ugyanakkor 200 alkalmazott elbocsátását eredményezte.

Az írországi Ryanair Holdings-csoport a Malév bezárása után kirendeltséget nyitott Budapesten, az illetékesek azonban már novemberben bejelentették, hogy 40 százalékkal csökkentik a járatok számát a túlságosan magas költségek miatt. Váradi József, a fapados járatokat működtető WizzAir vezérigazgatója úgy véli, az állami társaságok nagyon sebezhetőek a gyenge pénzügyi menedzsment, valamint a korlátozott piaci jelenlét miatt.

„Ezeket a légitársaságokat eddig az állami támogatások tartották életben. A kormánytól érkező finanszírozás nélkül a vállalatok rövid időn belül megszűnnek a kemény piaci körülmények között” – magyarázta Váradi. A kormányok többsége magánbefektetőknek adná el a veszteséges légitársaságokat, miközben egyre több utas keres más utazási lehetőségeket az állami társaságok helyett.

A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben Románia is vállalta, hogy magánvállalkozóknak adja el a Tarom légitársaságnak a kormány tulajdonában lévő részvényeit (20 százalékot), ugyanakkor a Tarom volt az első állami vállalat az országban, amelynek élére magánbefektetőkből álló ügyvezetést neveztek ki.