Elsősorban a tűző napon dolgozókat kellene védeni, vélik az európai szakszervezetek
Fotó: Barabás Ákos
Uniós szinten szabályozni kellene a maximális munkahelyi hőmérsékletet, hogy elejét vegyék az elmúlt időszakban a kánikula miatt Nyugat-Európa-szerte megnőtt munkahelyi haláleseteknek – kéri az Európai Szakszervezetek Szövetsége (CES).
2022. július 26., 19:372022. július 26., 19:37
Az érdekvédelmi szervezet hétfőn azt kérte az uniós illetékesektől, hogy állapítsák meg, mennyi lehet a a maximális hőmérséklet a munkahelyeken, az elmúlt hetekben ugyanis több nyugat-európai országban haltak meg alkalmazottak a nagy hőség miatt – számolt be az AFP hírügynökség alapján az Agerpres.
Franciaországban 2020-ban összesen 12 személy vesztette életét a munkahelyén a nagy hőség miatt, írja a szakszervezeti szövetség. Emléleztet, hogy az Eurofound kimutatása szerint az Európai Unióban az alkalmazottak 23 százalékának kell magas hőmérsékleten dolgoznia munkahelyén a munkaideje legkevesebb egynegyedében. A mezőgazdaságban ez az arány 36 százalékra nő, míg az építkezésben eléri a 38 százalékot. Ennek ellenére
Belgiumban például 22 Celsius fok felett tilos fizikailag megerőltető munkát végezni, míg Magyarországon az ilyen típusú munkát 5 Celsius fokkal magasabb hőmérséklet esetén kell beszüntetni. Szlovéniában 28 Celsius fok a határ, ennél magasabb hőmérsékleten semmilyen típusú munkát nem engedélyeznek. Az Egészségügyi Világszervezet szerint 16 és 24 Celsius fok között van az optimális munkahelyi hőmérséklet.
– hívta fel a figyelmet Claes-Mikael Stahl, a CES főtitkárhelyettese. Rámutatott: az időjárás nem veszi figyelembe az országhatárokat, épp ezért van szükség uniós szintű szabályozásra.
A júliusban egész Nyugat-Európát elborító hőhullám csak Spanyolországban több mint 500 halálesetet okozott, de megdőltek a melegrekordok Franciaországban, Nagy-Britanniában és Dániában is. A rendkívül magas hőmérsékletet a szakemberek a klímaváltozásnak és az ezzel együtt járó üvegházhatásnak tudják be.
írta a hazai szabályozást összegző cikkében a Cotidianul. A bukaresti lap szerint azt, hogy mely szakterületen dolgozókat kell védelemben részesíteni magas hőmérséklet esetén a 2000/99-es sürgősségi kormányrendelet szabályozza. Kimondja, hogy extrém hőmérséklet esetén a munkaadónak óvintézkedéseket kell bevezetni az alkalmazottak egészségének és biztonságának a védelme érdekében.
Ilyenkor a munkaadónak csökkenteni kell a munka időtartalmát, gyakrabban kell szünetet elrendelni, amikor az alkalmazottak árnyékos, hűvös helyen pihenhetnek, illetve biztosítania kell a helyiség megfelelő szellőzését. Emellett biztosítania kell a 2–4 liter ivóvizet minden alkalmazottnak, a megfelelő védőfelszerelést és adott esetben 11 óra előtti, illetve 17 óra utáni időszakra kell átcsoportosítani a munkaidőt.
és amennyiben az alkalmazottak 6 hónapon belül bepótolják a kieső órákat, megkaphatják a teljes bérüket. De az is lehetséges, hogy csökkentett munkaidővel dolgozzak és ennek megfelelő, kisebb bért kapjanak erre az időszakra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!