2012. június 28., 08:142012. június 28., 08:14
Az ingatlan-beruházásokért felelős banki egyesület (ABDLR) előrejelzése szerint év végéig mintegy 490 ezren szállnak be a megtakarításhitelezési rendszerbe, a szakemberek szerint ugyanakkor a kettős banki tevékenység az ingatlanpiacra és a gazdaságra is jótékony hatással lesz.
Alexandru Ciobanu, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) ingatlanhitelezéssel foglalkozó részlegének igazgatója tegnap egy berlini konferencián rámutatott, a takarékossági hitelrendszer elsősorban a közép- és kiskeresetűeket szólítja meg. „A rendszer lényege, hogy a felvett, kizárólag lejben adott hitelre a pénzintézetek fix – évi 4,5–6 százalékos – kamatot számítanak, emellett az igénylők állami juttatásban is részesülnek, így mindkét fél jól jár. Kialakul egy újfajta, a gazdaságosságot előtérbe helyező fogyasztói magatartás, ugyanakkor a gazdaságra is jótékony hatással van, hiszen növekszik az ingatlanberuházások piaca, amely az államkasszába befolyt adót is emeli” – mutatott rá a szakember. Mint mondta, 2009-ben még csak 264 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, az igénylők száma pedig 2011-ben 400 ezerre emelkedett, az aktívák pedig szintén növekedtek, a 2009-es 580 millió lejről 2012-re 1,7 milliárd lejes értékre.
Aurelia Cionga, a Raiffeisen Bank ingatlanhitelezési osztályának vezetője szintén a megtakarításhitelezési rendszer növekvő népszerűségére hívta fel a figyelmet, amely véleménye szerint arra utal, hogy a romániai lakosok ismét bíznak az ingatlanszektorban. „Becsléseink szerint 2015-ben már 750 ezer ügyfelünk lesz, az aktívák értéke pedig eléri az egymilliárd eurót” – tette hozzá a szakember. Az ABDLR adatai szerint idén már 43 ezren igényelték ezt a hitelezési formát, ez 130 millió lejnyi kölcsönt jelent, az ügyfelek ugyanakkor 313 millió lejt takarítottak meg, ebből 40 millió lej állami juttatás. A tranzakciók következtében a gazdaságba 473 millió lejt pumpáltak. A rendszer egyébként az ingatlan-beruházások hosszú távú finanszírozását biztosítja, emellett új munkahelyek teremésével is hozzájárul a gazdasági növekedéshez.
A hagyományos jelzálogkölcsönök átlagértéke 2011-ben több mint 234 ezer lej, míg a megtakarításhitelezési rendszer keretében igényelt hitelek értéke mindössze 53 ezer lej volt. Nem jelzálog alapú igénylések esetében ez az érték 27 ezer, illetve 14 ezer lej volt. A banki egyesület adatai szerint a 2011-ben a rendszer keretében igényelt kölcsönök 47 százalékát vásárlásra, 15 százalékát felújításra, 13 százalékát pedig építkezésre költötték az ügyfelek. Szakemberek szerint a megtakarításhitelezési rendszerre nagy szükség van, hiszen tavaly például 7 százalékkal kevesebb ingatlant sikerült felépíteni, mint 2010-ben, a tavaly befejezett épületek ingatlanalapjának 92 százalékát pedig magánszemélyek biztosították. Ugyanakkor közel 80 ezer tömbházban lenne szükséges a hőszigetelés, az egy személy által elfoglalt lakásfelület átlaga – 17,5 négyzetméter – pedig a legkisebb az Európai Unióban, ahol egy lakosra átlagosan 27–38 négyzetméter jut.
Májusban 1,1 százalékkal nőtt a pénzintézetek által adott nem kormányzati hitelek összege áprilishoz képest – derült ki a Román Nemzeti Bank (BNR) tegnap közzétette adataiból. A lej alapú kölcsönök értéke 0,25 százalékkal, a valuta alapú hitelek pedig 1,6 százalékkal emelkedtek. Májusban ugyanakkor a nem kormányzati hitelek terén 9,4 százalékos növekedést jegyeztek az előző év azonos időszakához képest. A BNR adatai szerint a nem kormányzati ügyfelek betétjei májusban 1 százalékkal növekedtek, meghaladva a 193 milliárd lejt. A gazdasági megtakarítások ezzel szemben 0,4 százalékkal csökkentek áprilishoz képest, ugyanakkor 14,7 százalékkal emelkedtek a megelőző év azonos időszakának adatait figyelembe véve. A jogi személyként bejegyzett különböző szervezetek betétjei áprilishoz képest 0,4 százalékkal, 2011 májusához képest pedig 12 százalékkal nőttek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok