
2012. június 28., 08:142012. június 28., 08:14
Az ingatlan-beruházásokért felelős banki egyesület (ABDLR) előrejelzése szerint év végéig mintegy 490 ezren szállnak be a megtakarításhitelezési rendszerbe, a szakemberek szerint ugyanakkor a kettős banki tevékenység az ingatlanpiacra és a gazdaságra is jótékony hatással lesz.
Alexandru Ciobanu, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) ingatlanhitelezéssel foglalkozó részlegének igazgatója tegnap egy berlini konferencián rámutatott, a takarékossági hitelrendszer elsősorban a közép- és kiskeresetűeket szólítja meg. „A rendszer lényege, hogy a felvett, kizárólag lejben adott hitelre a pénzintézetek fix – évi 4,5–6 százalékos – kamatot számítanak, emellett az igénylők állami juttatásban is részesülnek, így mindkét fél jól jár. Kialakul egy újfajta, a gazdaságosságot előtérbe helyező fogyasztói magatartás, ugyanakkor a gazdaságra is jótékony hatással van, hiszen növekszik az ingatlanberuházások piaca, amely az államkasszába befolyt adót is emeli” – mutatott rá a szakember. Mint mondta, 2009-ben még csak 264 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, az igénylők száma pedig 2011-ben 400 ezerre emelkedett, az aktívák pedig szintén növekedtek, a 2009-es 580 millió lejről 2012-re 1,7 milliárd lejes értékre.
Aurelia Cionga, a Raiffeisen Bank ingatlanhitelezési osztályának vezetője szintén a megtakarításhitelezési rendszer növekvő népszerűségére hívta fel a figyelmet, amely véleménye szerint arra utal, hogy a romániai lakosok ismét bíznak az ingatlanszektorban. „Becsléseink szerint 2015-ben már 750 ezer ügyfelünk lesz, az aktívák értéke pedig eléri az egymilliárd eurót” – tette hozzá a szakember. Az ABDLR adatai szerint idén már 43 ezren igényelték ezt a hitelezési formát, ez 130 millió lejnyi kölcsönt jelent, az ügyfelek ugyanakkor 313 millió lejt takarítottak meg, ebből 40 millió lej állami juttatás. A tranzakciók következtében a gazdaságba 473 millió lejt pumpáltak. A rendszer egyébként az ingatlan-beruházások hosszú távú finanszírozását biztosítja, emellett új munkahelyek teremésével is hozzájárul a gazdasági növekedéshez.
A hagyományos jelzálogkölcsönök átlagértéke 2011-ben több mint 234 ezer lej, míg a megtakarításhitelezési rendszer keretében igényelt hitelek értéke mindössze 53 ezer lej volt. Nem jelzálog alapú igénylések esetében ez az érték 27 ezer, illetve 14 ezer lej volt. A banki egyesület adatai szerint a 2011-ben a rendszer keretében igényelt kölcsönök 47 százalékát vásárlásra, 15 százalékát felújításra, 13 százalékát pedig építkezésre költötték az ügyfelek. Szakemberek szerint a megtakarításhitelezési rendszerre nagy szükség van, hiszen tavaly például 7 százalékkal kevesebb ingatlant sikerült felépíteni, mint 2010-ben, a tavaly befejezett épületek ingatlanalapjának 92 százalékát pedig magánszemélyek biztosították. Ugyanakkor közel 80 ezer tömbházban lenne szükséges a hőszigetelés, az egy személy által elfoglalt lakásfelület átlaga – 17,5 négyzetméter – pedig a legkisebb az Európai Unióban, ahol egy lakosra átlagosan 27–38 négyzetméter jut.
Májusban 1,1 százalékkal nőtt a pénzintézetek által adott nem kormányzati hitelek összege áprilishoz képest – derült ki a Román Nemzeti Bank (BNR) tegnap közzétette adataiból. A lej alapú kölcsönök értéke 0,25 százalékkal, a valuta alapú hitelek pedig 1,6 százalékkal emelkedtek. Májusban ugyanakkor a nem kormányzati hitelek terén 9,4 százalékos növekedést jegyeztek az előző év azonos időszakához képest. A BNR adatai szerint a nem kormányzati ügyfelek betétjei májusban 1 százalékkal növekedtek, meghaladva a 193 milliárd lejt. A gazdasági megtakarítások ezzel szemben 0,4 százalékkal csökkentek áprilishoz képest, ugyanakkor 14,7 százalékkal emelkedtek a megelőző év azonos időszakának adatait figyelembe véve. A jogi személyként bejegyzett különböző szervezetek betétjei áprilishoz képest 0,4 százalékkal, 2011 májusához képest pedig 12 százalékkal nőttek.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.