Nincs, aki terelgesse a nyájat. A juhászmesterségnek annyira lecsökkent a presztízse, hogy a fiatalok messze elkerülik
Fotó: Makkay József
Miután éveken át csökkent a hazai juhállomány, hirtelen megnőtt a kereslet a közel-keleti bárányexportra. Az állattartó gazdák számára nehézséget jelent azonban, hogy a munkaerőhiány miatt nagyon nehéz manapság juhászt találniuk. A juhászatáról híres kalotaszegi Mérában Horváth Csaba állatorvos, juhos gazda portáján jártunk.
2022. február 06., 09:012022. február 06., 09:01
Látványosan megnőtt a juhászat iránti érdeklődés Romániában, amit legjobban a tenyészállatok árának rohamos emelkedése mutat. Míg tavaly télen egy anyajuh 250-300 lejért cserélt gazdát, most 700-800 lejt is elkérnek a birkáért, a törzskönyvezett juhok ára pedig jóval magasabb. A juhászat megítélésében bekövetkezett pozitív változás évtizedes lejtmenet végét jelenti. A bukaresti mezőgazdasági minisztérium az elmúlt években nem tekintette prioritásnak a juhászatot, helyette más állattenyésztési ágazatokat próbáltak előtérbe helyezni.
A juhászat „szabadesését” jól mutatja, hogy aki az elmúlt években európai uniós forrásokra pályázott juhászata számára, minimális pontszámot kapott, ami jelentősen csökkentette a pályázat sikerét.
Négy évvel ezelőtt volt a mélypont, amikor az exportra szánt bárányokat a romániai viszonteladók 4-5 lejért vásárolták fel a gazdáktól, a hirdetési oldalakon rengeteg anyajuhot vesztegettek aprópénzért. Az utóbbi két esztendőben azonban látványosan megnőtt az élőállatként kivitelre kerülő tavaszi és őszi bárányok felvásárlási ára:
A juhtartó gazdák szerint a növekvő közel-keleti bárányexport „kirostálta” a korábbi évek szélhámos felvásárló cégeit a piacról. Tavaly a legtöbb gazda már az állatok elszállításának napján megkapta bankszámlájára a vételárat, holott korábban hosszú hónapokat kellett várni, amíg az állatkereskedéssel foglalkozó cégek kifizették tartozásukat.
Horváth Csaba mérai juhos gazda: manapság nagyon nehéz juhászt, szarvasmarha-pásztort találni
Fotó: Makkay József
Az élénkülő bárányexport „felfele húzta” a belföldi piacon húsvéti értékesítésre szánt vágóállatok árát is:
Szakemberek szerint a külföldi kereslet állítja emelkedő pályára a romániai juhászatot. A gyors fejlődésnek azonban a súlyos munkaerőhiány szab gátat, erre panaszkodik a legtöbb juhtartó gazda.
A Kolozs megyei Mérában gazdálkodó Horváth Csaba állatorvos-falugazdász közel háromszáz juhot tart. Kétszáz anyaállata most készül elleni. A juhos gazda számára ez az év legnehezebb periódusa: éjjel-nappal az állatok közelében kell lennie. Az először ellő juhok tapasztalatlanok, ezért a világra jövő bárány könnyen elpusztulhat a hideg miatt.
– magyarázza a falu határában, téli karámba zárt juhai között a gazda, aki kisbácsi lakásából ingázik napi rendszerességgel állatállományhoz. Mérában is a munkaerőhiány a legnagyobb gondja a juhos gazdáknak. Van, aki tavaly hét juhászt is kipróbált, de egyik sem vált be, végül a gazdának kellett hónapokon át kinn tartózkodnia éjjel-nappal az állatok mellett a legelőn. Van, aki havi 3500 lejt ajánl a juhásznak napi háromszori koszttal, mégsem talál embert.
juhász nélkül pedig nem lehet juhokat tartani. Van, aki legelőre szállítható mobil fejőházzal is próbálkozik, de ez Erdélyben egyelőre ritka. Szakemberek szerint azonban a juhászatokban is el fog terjedni a gépi fejés, a munkaerőhiány erre kényszeríti a gazdákat.
Fotó: Makkay József
Mérában a Szent György napjához kapcsolódó, messze földön híres juhmérés két évvel ezelőtt maradt el először a koronavírus-járvány miatt. A turisták által látogatott esemény lényege, hogy a falu gazdáinak a legelőre kihajtott állatait másnap fejik meg, és a kifejt tej mennyisége alapján határozzák meg, hogy mekkora lesz a gazda a évi tejrészesedése a közös nyájba hajtott állatoktól.
A mérai juhmérés nem csak a pandémia, hanem a juhászhiány miatt is elmaradt, mert a korábban leszerződött juhász faképnél hagyta az embereket. Ez a fajta hozzáállás nagyon sok bosszúságot okoz az állattartó gazdáknak. Ha nincs stabil munkaerő, a gazdaság kiszolgáltatottá válik. Horváth Csaba szerint hasonló gondokkal küszködnek a szarvasmarhatartó gazdák is.
Tavaly olyan csordapásztort alkalmaztak, aki nem viselte gondját a legelőre kihajtott marháknak, ezért több állat elpusztult, illetve eltűnt. Régebb elképzelhetetlen volt, hogy ilyen kihágásokért ne a pásztor viselje a felelősséget, most azonban a gazdák a kárral maradtak, ami behajthatatlan. Ha mégis arra kényszerítenék a pásztort, hogy fizessen, veszi a sátorfáját, és továbbáll, így a falu tehenei őrzés nélkül maradnak.
Sok faluban hasonló a helyzet, ráadásul alacsony a tej felvásárlási ára. Mindez oda vezetett, hogy a kalotaszegi falvak többségéből eltűntek a tehéncsordák: ma már alig akad gazda, aki szarvasmarhát tartana.
A tej értékesítése szempontjából a juhászat jobb helyzetben van. Horváth Csaba egy helyi tejfeldolgozó gazda és egy kisüzem között osztja meg a naponta kifejt tejmennyiséget. Mérában viszont az is jól jár, aki az esztenán vagy otthon dolgozza fel friss sajtnak a juhtejet. Az utóbbi két esztendőben jelentősen megnőtt a kereslet a juhsajt iránt is, a friss terméket jó áron lehet értékesíteni. Több mérai gazda nem csak tehén-, bivaly-, hanem juhsajttal is bejár kolozsvári lakossági megrendelőkhöz.
Fotó: Makkay József
A gyerekkorától juhászkodással foglalkozó állatorvos szerint nehézkes a bárányhús hazai forgalmazása. Több erdélyi megye állategészségügyi hatósága évek óta nem engedélyezi a rendszerváltás utáni időkben megszokott, piacok mellett működő vágópontokat. Kolozs megyében például egyetlen kis vágóhídon lehet bárányt vágni: a Jára-völgyében. A juhos gazdának ez csak akkor éri meg, ha legalább 100 bárányt sikerül levágatnia, amit viszont csak hűtőkocsival lehet piacokra szállítani.
Ma inkább az történik, hogy sok juhos gazda állategészségügyi engedély nélkül, otthon vágja le állatait, és háztól értékesíti. Ha viszont az állategészségügyi hatóság emberei rajtakapják, megbüntetik. Az állatorvos szerint egy kis vágóhíd fenntartása sokba kerül, rendszerint nem éri meg. Hogy legálisan üzemelhessen, a vágóhídnak állandó állatorvosi felügyeletre van szüksége, ami főállású állatorvos jelenlétét feltételezi. Egyéb költségekkel együtt ez annyira megnöveli a kiadásokat, hogy kis létszámú vágóállat mellett nem éri meg fenntartani.
Sokkal kevesebb a bürokrácia, és az eladott állatokért egyben megkapja a pénzét.
A korábbi viták elkerülése végett a mérai közbirtokossági legelőt tavaly testvériesen kettéosztották a tagok a juh- és a szarvasmarhatartó gazdák között. Méra azon kevés kalotaszegi falu közé tartozik, ahol az állattartás hagyománya ma is él, a juhászat iránt pedig növekszik az érdeklődés.
A Kalotaszegi Magyar Gazdák Egyesületének színeiben tevékenykedő falugazdász nem csak Méra, hanem a környező falvak állattenyésztéséért is felel. Legtöbben telefonon keresik meg ügyes-bajos dolgaikkal, érdeklődő bőven akad. A nagyobb gazdatalálkozók a vírusjárvány miatt maradtak el az elmúlt két esztendőben, Horváth Csaba mégis abban reménykedik, hogy idén tető alá lehet hozni egy jelentősebb rendezvényt. A gazdák igénylik a szakelőadásokat, szaktanácsadást, sok termelő számára a tapasztalatcsere jelenti a legjobb tanulóiskolát. A korszerű állattenyésztés terén pedig még bőven van mit tanulni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!