Egyre gyengébb a lej

A lej az amerikai dollárral szemben is leértékelődött az elmúlt időszakban, a jelenlegi 3,44-es érték a 2010. július 1-je óta jegyzett legmagasabb árfolyam, akkor egy dollárt 3,54 lejért lehetett megvásárolni.
A svájci frank értéke az elmúlt év szeptembere óta szintén nem volt ilyen magas, a kurzus jelenleg 3,6 lej/frankos árfolyamon van.

Ponta már egyeztetett Isărescuval

Tegnap reggel egyébként a péntek esti adatokhoz képest 4,43-ra csökkent az euró/lej árfolyam a bankközi piacon, a piaci résztvevők ugyanis arra számítottak, hogy a jegybank megfelelő intézkedéseket hoz majd a lej támogatásának, illetve stabilan tartásának érdekében, a központi bank közbelépésének elmaradása miatt azonban az árfolyam később 4,44-re emelkedett, ez 2,7 százalékkal magasabb az elmúlt év végén regisztrált adatokhoz képest. A kereskedelmi bankok egyébként tegnap egy évre 3,78–4,28 százalékos kamatot számoltak az egynapos lejáratú kihelyezésekre, múlt hétvégén ez az érték 3,66–4,16 százalékos volt. Az egyhetes lejáratú kihelyezések esetében a kamatok elérték a 3,91–4,41 százalékot.

Victor Ponta tegnap emlékeztetett, a felmerült problémákkal a nemzeti bank keretében nemrég létrehozott szervezet, a Pénzügyi Stabilitási Bizottság foglalkozik, amelyet Mugur Isărescu jegybankelnök irányít, együttműködve Florin Georgescu kormányfőhelyettessel, a pénzügyi tárca vezetőjével.

„Már egyeztettem a BNR vezetőjével, akit biztosítottam arról, hogy a kormány kész meghozni a szükséges intézkedéseket. Az árfolyam egyébként nemcsak Romániában változik, például Lengyelországban is jelentős értékmódosulások mentek végbe az elmúlt időszakban, annak ellenére, hogy az ország nagyon jó gazdasági számadatokkal rendelkezik. Mindenképpen bízom abban, hogy a központi bank megfelelő módon jár majd el, összeegyeztetve tevékenységét a kormány szakembereivel” – fogalmazott Ponta.

Hozzátette, már megbeszélték a konkrét lépéseket a BNR, illetve a stabilitási bizottság illetékeseivel, ezzel kapcsolatban azonban egyelőre nem kívánt nyilatkozni, mivel elmondása szerint kényes témáról van szó.

Románia a legellenállóbb

Adrian Vasilescu, a BNR elnökének tanácsadója eközben tegnap úgy nyilatkozott, az euró/lej árfolyama lesz a legellenállóbb az Európai Unióban végbemenő negatív folyamatok hatásaival szemben.

„A lej értékének pénteki és tegnapi rekorddöntése aggályokat szült a valutapiac, a lakosság, elsősorban pedig a sajtó körében. Úgy gondolom azonban, hogy a legtöbben siralmasabbnak látják a helyzetet, mint amilyen valójában, Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot figyelembe véve – ezen államok gazdasági helyzete ugyanis hasonló a miénkhez, illetve hasonlóan reagálnak a nemzetközi gazdasági folyamatokra –, Románia áll a legjobban. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a mostani árfolyamváltozásokat kizárólag külső tényezők befolyásolják, például a Görögországban és Spanyolországban végbemenő folyamatok, az egész eurózóna recessziójának veszélye, valamint a külföldi beruházók érdeklődésének csökkenése. A számadatok alapján azonban egyértelmű, hogy a lej értékelődött le a legkevésbé” – magyarázta Vasilescu.

Mint mondta, figyelembe véve, hogy a leértékelődés milyen mértékű volt május 14-én a május 8-ai adatokkal összehasonlítva, Romániában a hazai pénznem 0,38 százalékot, Lengyelországban 0,97 százalékot, Magyarországon 0,75 százalékot, Csehországban pedig 0,74 százalékot veszített értékéből.

Jelentős tőkekivonás következhet

Bordás Attila, az OTP Bank Románia területi igazgatója a Krónika megkeresésére leszögezte, jelenleg több tényező gyengíti együttesen a lejt. A pénzügyi szakember szerint a romániai politikai bizonytalanság, illetve a kormányváltás is negatív hatással van az árfolyamra, míg az Európai Unióban Görögország miatt veszít teret a dollárral szemben az euró.

„Az Európai Unió ebben a pillanatban kockázatos piacnak minősül, ilyen helyzetben a spekulatív tőke egy része kivonul. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Romániában nemcsak EU-s befektetők vannak. Ha az a döntés születik, hogy kivonják az Unióból a tőke egy részét, akkor biztosan nem Németországból, hanem például Romániából vonulnak ki” – magyarázta Bordás, aki szerint jelenleg a lejre hatalmas nyomás nehezedik, és nem kizárt, hogy éppen ezt lovagolja meg a spekulatív tőke.

Hangsúlyozta, a BNR eredményesen védi a támadásokat, minden eshetőségre azonban nem lehet felkészülni. A szakember úgy véli, a jegybank a térség országaihoz képes kedvezményezett helyzetben van mind a törvényhozás, mind a valutatartalék szempontjából, ez pedig stabilitást nyújt.

„Elvileg minden lehetséges, ennek ellenére véleményem szerint a jegybank szavatolni tudja, hogy az árfolyam nem éri el ugrásszerűen az 5 lejes pszichológiai határt. Nem kizárt, hogy 5 lej lesz egy euró, de az árfolyam csak fokozatosan kúszik majd felfelé” – nyilatkozta Bordás.

Folytatódhat a leértékelődés

A Mediafax hírügynökség által megszólaltatott üzletemberek eközben azt mondják, hogy a lej jelentős mértékű leértékelődése rövid időn belül érezteti majd gazdasági hatását. A szakemberek szerint emelkedni fognak a költségek, csökkeni fog a külföldi turistautak száma, emellett pedig az árfolyam növekedése a költségvetési hiányra is kihathat.

Egyes elemzők úgy nyilatkoztak, a román fizetőeszköz leértékelődése a továbbiakban is folytatódik, az árfolyam pedig akár az 5 euró/lej értéket is elérheti. Ovidiu Wencz, a Dona gyógyszertárak vezérigazgatója például úgy véli, az euró értékének emelkedése sokkolóan hat majd a gazdaságra, ha pedig az árfolyam meghaladja a 4,5 lej/eurós értéket, számos költséget újra kell számolni. Elmondása szerint a költségvetési hiány is emelkedni fog, az állam ugyanis további hiteleket lesz kénytelen felvenni, mivel a kiadások meghaladják a termelést. Aurelian Dochia gazdasági elemző rámutatott, a lej más valutákkal szembeni leértékelődése a következő időszakban is folytatódik, ha pedig nagymértékű módosulás történik rövid időszakon belül, jelentős gazdasági hatásokra számíthatunk.

A külföldi valuták is gyengülnek

Mindeközben több külföldi valuta is mintegy 0,8 százalékot veszített értékéből, miután Görögországban vasárnap ismételten meghiúsult a koalíció létrehozása, a beruházók emiatt Athén eurózónából való kilépésétől tartanak. Mint ismeretes a nemzetközi piacokat már múlt hét óta aggasztja a helyzet, hogy Görögországban nem sikerült többséget szereznie annak a két nagyobb pártnak, amely az európai uniós pénzintézetekkel való megegyezést szorgalmazza, így egyre növekszik az esetleges államcsőd veszélye.