A „felső tízezer”. A különleges nyugdíjak kifizetése egyre nagyobb terhet ró a költségvetésre
Fotó: Barabás Ákos
A 2019-es a harmadik év volt, amikor a civilek különleges nyugdíjára az állami költségvetésből kifizetett összeg növekedésének üteme meghaladta a társadalombiztosítási büdzséből kiutalt, tehát a hozzájárulások alapján kiszámított összegek gyarapodásának sebességét.
2020. február 18., 11:162020. február 18., 11:16
2020. február 18., 11:392020. február 18., 11:39
Első ízben haladta meg az egymilliárd lejt tavaly az állami költségvetésből a civil foglalkozásból nyugdíjba vonult személyeknek kifizetett különleges nyugdíjak összege – hívja fel a figyelmet elemzésében az Economica.net gazdasági hírportál. Mint az Országos Nyugdíjpénztár adatai alapján készített kutatásban rámutatnak, összesen csaknem 9400 ilyen személyt – volt bírák, ügyészek, pilóták, diplomaták, honatyák – tartanak számon, a 2019-ben nekik kiutalt összegek pedig 22 százalékkal meghaladták az egy évvel korábban kiutalt pénzt.
9359 civil, tehát nem katonai különleges nyugdíjast tartottak nyilván, számuk 175-tel haladta meg az egy évvel korábbit. Ők az aktív éveik során befizetett társadalombiztosítási hozzájárulás alapján több mint ötször kisebb összegekre lettek volna jogosultak az Economica.net elemzése szerint. A dokumentum értelmében a nyugdíjazott bírák és ügyészek például a havonta kapottnál 14-szer kisebb összegre lettek volna jogosultak a befizetett hozzájárulások alapján. Esetükben ugyanis
A 2019-es amúgy már a harmadik év volt, amikor a civilek különleges nyugdíjára az állami költségvetésből kifizetett összeg növekedésének üteme meghaladta a társadalombiztosítási büdzséből kiutalt, tehát a hozzájárulások alapján kiszámított összegek gyarapodásának sebességét – hívja fel a figyelmet az elemzés.
Mint ismeretes, a képviselőház január végén ellenszavazat nélkül fogadta el a bírák, pilóták, törvényhozók és diplomaták különnyugdíjának eltörléséről szóló törvénytervezetet. A katonák, rendőrök és titkosszolgálati ügynökök szolgálati nyugdíjaira a tervezet nem terjedt ki. A legfelsőbb bíróság ezt követően bejelentette: alkotmányossági óvást emel a bírák, pilóták, törvényhozók és diplomaták különnyugdíjának eltörléséről rendelkező törvény ellen. Az erről szóló döntést egyhangúlag szavazta meg a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék közgyűlésén jelen lévő 108 bíró. Óvásukat a bírák és ügyészek szakmai szerveként működő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) is „határozottan” támogatja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai lakosság számára a megnövekedett megélhetési költségek jelentik a legfőbb aggodalmat a 2025-ös év végén, a második helyen pedig az ország gazdaságának alakulását találjuk.
Kartellezés miatt bírságolta meg a Rombat Rt. román autóipari céget az Európai Bizottság – írta az Economedia.ro az uniós testület közleménye alapján.
Az év első tíz hónapjában 24,636 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, ami növekedést jelent a 2024 januárja és októbere között jegyzett 23,644 milliárd euróhoz képest – közölte hétfőn a Román Nemzeti Bank.
A minimálbér kényszerű emelése veszélybe sodorhatja a kis- és középvállalkozásokat – figyelmeztetett Radu Miruță gazdasági miniszter.
Az idei harmadik negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,4 százalékos volt, 0,1 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,921 millióra nőtt – tájékoztatott hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A romániai mikro-, kis- és középvállalkozások érdekeit képviselő IMM Románia a napokban tette közzé a 2025-ös Mezőgazdasági Fehér Könyvet, amely kiemeli, hogy idén a gazdálkodók mindössze 30%-ának sikerült európai vagy nemzeti támogatást szereznie, m&
Az elmúlt években mintegy 800, bíróság előtt megindult per zárult le peren kívüli egyezséggel a Banki Szektor Alternatív Vitarendezési Központja (CSALB) közreműködésével – közölte a banki jogvitákra szakosodott intézmény.
Technikai recesszió 2025 utolsó két negyedévében, a vagyoni jellegű adók emelése 2026-ban, fogyasztáscsökkenés, a nettó bérek emelésére vonatkozó negatív kilátások azok a fő érvek, amelyek szerint tovább fog romlani a romániai lakosság vásárlóereje.
A közelmúltban több autóipari beszállító jelentette be gyárainak bezárását vagy a termelés áthelyezését az Európai Unión kívülre, ugyanis az ágazat világszerte küzd a zöld átállás, a konkurencia és a vásárlóerő csökkenése jelentette kihívással.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!