
Fotó: Agrárminisztérium
Egy évre szól a február 14-től életbe lépett, és visszamenőleges hatállyal január 1-től érvényes uniós rendelet, amely felfüggeszti a mezőgazdasági területek egy részének kötelező parlagoltatásáról szóló korábbi uniós előírásokat.
2024. február 15., 16:272024. február 15., 16:27
2024. február 15., 17:382024. február 15., 17:38
Az Európai Unió tagországaiban élő mezőgazdasági termelők 2024-ben könnyítést kapnak Brüsszeltől a számukra leginkább fájó előírás, a kötelező parlagoltatás új szabályainál. A feburár 14-től életbe lépett uniós rendelet felfüggeszti a korábbi GAEC-8 név alatt elhíresült környezetvédelmi szabályozást, amely kimondta, hogy 2024. január elsejétől a tíz hektár fölötti birtoknagysággal rendelkező gazdák szántóterületeik 4 százalékát műveletlenül kell hagyják.
ezen a területen a gazdák nitrogénmegkötő növényeket – borsót, lencsét, babot – termeszthetnek, vagy ennek kiváltásaként másodnövény-kultúrát vethetnek az év során termesztett két főnövény közé, amit állati takarmányként vagy zöldtrágyaként lehet hasznosítani.
Mint arról korábban beszámoltunk, az Európai Unió tagországaiban tüntető gazdák többek között a környezetvédelmi csomagok felülbírálását és eltörlését követelték az Európai Bizottságtól. Ugyanakkor számos uniós tagállam – közöttük Románia és Magyarország mezőgazdasági szaktárcavezetői –
A február 14-én hatályba lépett uniós rendelet visszamenőleges hatállyal január 1-től érvényes, és egy évre szól, 2024. december 31-ig.

Az Európai Bizottság részéről megszületett az első konkrét válasz a gazdák követeléseire: a tagállamoknak elküldött levelében az uniós kormány azt javasolja, halasszák el a termőföldek parlagoltatását előíró GAEC 8 környezetvédelmi csomag alkalmazását.

A környezetvédelmi kritériumok kerülnek előtérbe az idéntől elindult új, ötéves európai uniós költségvetési ciklus agrártámogatásaiban. A május 31-ig kérvényezhető APIA-támogatások igénylésébe besegítenek a helyi önkormányzatok és falugazdászok is.
A Romániai Sörgyártók Szövetségének adatai szerint a sörfogyasztás Romániában tavaly az elmúlt 20 év legalacsonyabb szintjét érte el.
Alaposan érezteti gazdasági hatását a politikai válság: néhány nap leforgása alatt 7,3 százalékra emelkedett a tízéves futamidejű román államkötvények kamata az április közepi 6,7 százalékról.
Romániában nincs gázolajhiány, a helyenként jelentkező ellátási zavarokért az üzemanyag-forgalmazók a felelősek, mivel nekik kell biztosítaniuk a megfelelő logisztikát és az időben történő szállítást – jelentette ki kedden Tánczos Barna.
Az Európa-barát pártoknak sikerült megállapodniuk az Európai Unió által támogatott haderő-fejlesztési tervekről (SAFE), az uniós helyreállítási programról viszont nem – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök.
Tovább nőtt az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: kedden – alig néhány nappal a szombati áremelés után – is folytatódtak a drágulások a legtöbb hálózatnál. A legnagyobb mértékben ezúttal is a gázolaj drágult.
Egyre többen bérelnek lakást Romániában és sokan elhalasztják a lakásvásárlást a gazdasági bizonytalanság és a magas költségek miatt.
Továbbra is kiszámíthatatlan a helyzet a nemzetközi energiapiacon, és a közel-keleti válság, valamint a katari termelési kapacitások egy részének kiesése miatt a földgáz ára tartósan magas maradhat – jelentette ki Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
Azonnal éreztette gazdasági hatását a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által hétfőn bejelentett bizalmatlansági indítvány: a 10 éves lejáratú, lejben denominált állampapírok hozama azonnal emelkedett.
A kormánynak nem kellett volna mindenki számára csökkentenie a gázolaj jövedéki adóját, hanem csak azok számára, akiknek valóban szükségük van rá – vallja Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke.
Az idei első három hónapban 20 843 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 0,75 százalékkal kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki a Cégnyilvántartási Hivatal (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
szóljon hozzá!