Fotó: Agrárminisztérium
Egy évre szól a február 14-től életbe lépett, és visszamenőleges hatállyal január 1-től érvényes uniós rendelet, amely felfüggeszti a mezőgazdasági területek egy részének kötelező parlagoltatásáról szóló korábbi uniós előírásokat.
2024. február 15., 16:272024. február 15., 16:27
2024. február 15., 17:382024. február 15., 17:38
Az Európai Unió tagországaiban élő mezőgazdasági termelők 2024-ben könnyítést kapnak Brüsszeltől a számukra leginkább fájó előírás, a kötelező parlagoltatás új szabályainál. A feburár 14-től életbe lépett uniós rendelet felfüggeszti a korábbi GAEC-8 név alatt elhíresült környezetvédelmi szabályozást, amely kimondta, hogy 2024. január elsejétől a tíz hektár fölötti birtoknagysággal rendelkező gazdák szántóterületeik 4 százalékát műveletlenül kell hagyják.
ezen a területen a gazdák nitrogénmegkötő növényeket – borsót, lencsét, babot – termeszthetnek, vagy ennek kiváltásaként másodnövény-kultúrát vethetnek az év során termesztett két főnövény közé, amit állati takarmányként vagy zöldtrágyaként lehet hasznosítani.
Mint arról korábban beszámoltunk, az Európai Unió tagországaiban tüntető gazdák többek között a környezetvédelmi csomagok felülbírálását és eltörlését követelték az Európai Bizottságtól. Ugyanakkor számos uniós tagállam – közöttük Románia és Magyarország mezőgazdasági szaktárcavezetői –
A február 14-én hatályba lépett uniós rendelet visszamenőleges hatállyal január 1-től érvényes, és egy évre szól, 2024. december 31-ig.
Az Európai Bizottság részéről megszületett az első konkrét válasz a gazdák követeléseire: a tagállamoknak elküldött levelében az uniós kormány azt javasolja, halasszák el a termőföldek parlagoltatását előíró GAEC 8 környezetvédelmi csomag alkalmazását.
A környezetvédelmi kritériumok kerülnek előtérbe az idéntől elindult új, ötéves európai uniós költségvetési ciklus agrártámogatásaiban. A május 31-ig kérvényezhető APIA-támogatások igénylésébe besegítenek a helyi önkormányzatok és falugazdászok is.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!