A gazdákat Erdély-szerte gyüléseken tájékoztatják az agrártámogatási rendszer változásairól
Fotó: Vincze Loránt EP-képviselő sajtóirodája
A környezetvédelmi kritériumok kerülnek hangsúlyosan előtérbe az idéntől elindult új, ötéves európai uniós költségvetési ciklus agrártámogatásaiban, ami elsősorban a termőföldek egy részének parlagoltatását, meghatározott vetésforgót, illetve ennek hiányában kötelező faültetést ír elő. A meghosszabbított határidő szerint a május 31-ig kérvényezhető APIA-támogatások igénylésébe besegítenek a helyi önkormányzatok, a gazdaszervezetek és a falugazdászok egyaránt. Életbevágó napirenden lenni az új szabályokkal, a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint ugyanis a támogatások nélkül a gazdák fele lemorzsolódna.
2023. május 10., 10:032023. május 10., 10:03
2023. május 10., 10:142023. május 10., 10:14
Az eredetileg kiírt május 15-e helyett május 31-ig meghosszabbította az Országos Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) a március elsején elkezdődött támogatásigénylési időszakot. A plusz két hét annak tudható be, hogy a két és fél hónapja igényelhető területalapú támogatások mellett megkésett az állattartók kérelmének leadási menetrendje. Haschi András, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) vezetője a Krónikának elmondta, hogy a mezőgazdasági minisztériumban az elmúlt hetekben is éles viták dúltak az állattenyésztési támogatások körül, emiatt az APIA nem fogadta be a kéréseket.
„Az eredeti határidő lejártáig, május 15-éig lehetetlen lenne minden kérelmet elfogadni, hiszen a nagy állattartó megyékben – Suceava, Szeben, Maros, Fehér és Hargita – több tízezer gazda vár sorára. Csupán Hargita megyében tízezer állattartó gazda kérését kell még befogadjuk, amit egy hét alatt lehetetlen megoldani” – nyilatkozta portálunknak a Hargita megyei intézményvezető.
Nem csak a viták kereszttüzébe került állattenyésztési támogatás miatt működik nehézkesen az APIA rendszere. Az ötéves, új uniós ciklusban az idei az első esztendő, amikor mélyebb átalakulásokon esik át az Európai Unió agrárgazdasága. A korábban hétéves uniós ciklus „új kiadása” elsősorban a 2020-ban kirobbant koronavírus-járvány miatt csökkent le öt esztendőre, és a korábbi hétéves ciklus kilenc esztendőre nőtt.
Amint már többször írtunk róla, gyökeresen átalakul az idén nyártól meghirdetésre kerülő mezőgazdasági pályázatok rendszere is. Ha nem is ilyen mértékben, de változtak a területalapú támogatások odaítélésének feltételei, miközben a hektáronkénti 97 eurós alaptámogatás összege változatlan maradt. Sajnos ez jelenleg az egyik legalacsonyabb összeg az európai uniós tagországok között. Minden további támogatás erre az alapösszegre épül, ezt kerekítik felfele.
Haschi András a rendszer egyik problémáját abban látja, hogy
A központi APIA ugyan azt hirdeti, hogy valamennyi támogatást online-rendszerben lehet igényelni, a székelyföldi szakember szerint azonban ez azt jelenti, hogy a gazdák kérését hozzáértő szakembernek kell betáplálnia a számítógépbe és feltöltenie a kifizetési ügynökség rendszerébe, mert a legtöbb gazda nehezen vagy egyáltalán nem tud ezzel megbirkózni.
„Hargita megyében szerencsés helyzetben vagyunk, mert az évek során a helyi önkormányzatok, a gazdaszervezetek és falugazdászok bevonásával olyan tanácsadási hálózatot sikerült kidolgozni, amelyik minden gazdán segít. Jelenleg az ország több megyéjében próbálják a modellt megvalósítani.
– összegzi tapasztalatait az APIA Hargita megyei igazgatója.
Idéntől átalakult az állattartóknak járó támogatások rendszere is
Fotó: Makkay József
Az APIA számítógépes rendszerének előnye, hogy őrzi a korábban támogatást igénylő gazdák adatait, így nem kell minden alkalommal bevezetni a megművelt területnagyságot, az igénylő személyi számát, stb. A különböző területalapú támogatások és az ehhez szükséges feltételek azonban változtak. Haschi András szerint a teljes támogatási rendszer a szigorú környezetvédelmi feltételek irányába mozdult el. Az új rendszernek két fontos kitétele van: parlagoltatni kell a területek bizonyos százalékát, másrészt meg van határozva, hogy milyen növények kerülhetnek a vetésforgóba.
egyik parcelláját beveti pillangós növénnyel” – magyarázza a legfontosabb változást az igazgató. Szerencsére az idei esztendő átmenetet jelent, tehát csak jövő évtől válik kötelezővé az új rendszer, de már az őszi vetést úgy kell tervezni, hogy a gazda megfeleljen az APIA szigorodó támogatási feltételeinek. A szakember véleménye szerint kissé túlzásba vitték a környezetvédelmi elvárásokat – ami a következő évtől sok gazda számára okoz majd fejtörést –, de hozzá kell szokni az új követelményekhez, mert e nélkül nem kap agrártámogatást a mezőgazdasági termelő.
Az új támogatási rendszerről tájékoztatást folytat a mezőgazdasági minisztérium, az APIA, a különböző gazdaszervezetek és a magyar kormány által támogatott falugazdász-hálózat. Erdély-szerte számos gyűlésen magyarázzák el szakemberek, hogy miből áll az új típusú APIA-támogatás, amely területnagyság függvényében három kategóriára osztja a gazdákat: 10 ha alatti, 10-50 ha közötti és 50 ha fölötti termelőkre. A kisgazdáknak több támogatás jár: az új szabály szerint külön támogatást élveznek a tíz hektár alatti – szántóföldi növénytermesztést és állattartást folytató – vegyes gazdaságok, ugyanakkor bizonyos létszámú állatállomány fölött jelentősen nő az állattartóknak járó dotáció.
„Az APIA által a gazdák bankszámlájára átutalt támogatások nélkül a termelők legkevesebb fele abbahagyná a gazdálkodást. Az európai uniós, valamint a román állami támogatás olyan plusz jövedelemkiegészítést jelent, amivel a gazda saját háztartását és portáját fejleszti. Amióta ez működik Romániában, 16 év alatt Hargita megyébe 1 milliárd euró került a gazdákhoz. A pénz helyben maradt és vidékfejlesztési támogatásként hasznosult” – hívja fel a figyelmet az uniós pénzek hozadékára az APIA megyei igazgatója. Elsősorban ezzel magyarázza, hogy
Miközben tíz évvel ezelőtt Hargita megyében 1500-1500 40 év alatti és 80 év fölötti gazdát tartottak nyilván az APIA-lajstromban – ahol a támogatást igénylő termelők többsége (mintegy 23 ezer gazda) 40 és 80 év közötti volt –, addig idénre már 2500 fiatal gazdát jegyeznek, mialatt csökkent a nagyon idős gazdák száma. Az igazgató szerint lassú, de folyamatos generációváltáson esik át Székelyföld mezőgazdasága, ami biztató jelenség a jövőre nézve.
Az idei területalapú támogatások lehívására és a mezőgazdasági pályázatokra való felkészülés jegyében sikeres kampányt tudhat maga mögött a Bihar, Szatmár és Szilágy megyét átfogó Partiumi Falugazdász Hálózat.
Jövő év elejétől alapjaiban átalakul a mezőgazdasági támogatások rendszere, ami számos esetben kihívások elé állítja az erdélyi gazdákat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt tíz évben példátlan mértékű fejlesztések valósultak meg az erdélyi református egyházban a magyar állami támogatásoknak köszönhetően. Kolumbán Vilmos József püspök szerint a beruházások messze túlmutatnak az épületek felújításán.
Elkezdődik az erdélyi szecessziós építészet kiemelkedő példájának tartott marosvásárhelyi közigazgatási palota külső felújítása. A Maros megyei önkormányzat aláírta a kivitelezési szerződést a közbeszerzést elnyerő céggel – közölték.
Az erdélyi magyar autonómiaküzdelem jelenlegi helyzetéről és európai összefüggéseiről beszélt Tőkés László, Szilágyi Zsolt, valamint Teresa Calveras, a Katalán Nemzetgyűlés főtitkára egy szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón.
Szerdán kora reggel kigyulladt egy habszivacsgyár Aradon, az óriási füst miatt a lakosság egy részét Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a légszennyezés veszélyeire. A kigyulladt gyár füstje a határ túloldalán is látszott.
Immár több mint 50 százalékban elkészült az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának még hiányzó, „medvealagutas” része, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sztráda nem készül el az idei határidőre.
Az elmúlt hetekben több súlyos közlekedési baleset történt romániai településeken, amelyekben kerékpárosok vesztették életüket, vagy súlyos, maradandó sérüléseket szenvedtek. A rendőrség a legfontosabb közlekedési szabályok betartására figyelmeztet.
Częstochowa és Krakkó szentélyeihez tizedik alkalommal indul el a Fekete Madonna Zarándokvonat június 22–26. között. A jubileumi zarándoklat a Kárpát-medence magyarságának egyik legjelentősebb közös lelki eseménye.
A szilágycsehi ortodox közösség adománygyűjtő kampányt indított a helyi református templom helyreállításának támogatására, miután a 16. századi műemlék templom tornya február elején összeomlott – adta hírül kedden az Agerpres hírügynökség.
Kockázatos drogokkal való kereskedelemmel, bűnsegédlettel, valamint bizonyítékok eltüntetésével vagy megsemmisítésével gyanúsítanak több személyt Arad megyében.
A Szegedi Tudományegyetem, a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével, uniós támogatással indult egy 2028 elejéig tartó projekt, amely az antibiotikum-rezisztencia elleni hatékony fellépést segíti.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!