
A tervek szerint 2024-re várható döntés a cernavodăi atomerőmű 3-as és 4-es reaktorának építéséről
Fotó: Agerpres
Román–magyar közös érdek, hogy az atomenergia is elismert és támogatott módszer legyen az Európai Unió által megfogalmazott klímacélok eléréséhez. A cernavodăi, illetve a paksi nukleáris erőműben egyaránt nagy horderejű beruházások zajlanak, de több más uniós tagállam is hasonló bővítéseket tervez.
2021. március 30., 16:082021. március 30., 16:08
Öt másik európai uniós tagállam miniszterelnöke, illetve elnöke mellett Florin Cîțu román és Orbán Viktor magyar kormányfő is aláírta azt a levelet, amelyben közösen kérik az Európai Bizottságtól az atomenergia hátráltatásának befejezését. Az Emmanuel Macron francia elnök kézjegyével is ellátott állásfoglalásban
A Magyar Nemzet napilap által idézett levélben a hét ország – Franciaország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Románia és Magyarország – arra emlékeztet, hogy mindenkinek szuverén joga eldönteni, hogyan teljesíti a vállalásokat, legyen szó megújuló energiaforrásokról, vagy az atomenergiáról. Az Európai Unióban egyébként tizenhárom tagállam használ atomenergiát, közülük a legnagyobb arányban Franciaország. Többen, így például Lengyelországban, Bulgáriában, Csehországban új nukleáris erőműveket építenek, vagy terveznek építeni. Németország és Ausztria elsősorban biztonsági aggályokra hivatkozva ellenzi az atomenergia terjedését.
Az első újonnan épített reaktor 2030-ban vagy 2031-ban lehet működőképes. – A projekt összességében mintegy hétmilliárd euróba kerül. Az atomerőműben az eredetileg tervezett öt reaktor közül eddig kettő épült meg: az elsőt 1996-ban, a másodikat 2007-ben helyezték üzembe. A létesítmény 1400 megawatt összesített teljesítményével Románia beépített villamosenergia-teljesítményének 6,9 százalékát adja, evvel az ország jelenlegi áramszükségletének mintegy 22 százalékát fedezi.
Magyarországon a határidőket betartva folytatódik a paksi atomerőmű két új blokkjának kivitelezése. A Paks II projekt fővállalkozója az ASZE Mérnöki Vállalat Rt., amely az orosz Roszatom mérnöki divíziójához tartozik. A paksi beruházás az oroszországi fővállalkozó részvétele mellett magyar, európai és amerikai beszállítók részvételével, brüsszeli jóváhagyással valósul meg. Magyarország villamosenergia-szükségletének csaknem ötven százalékát nukleáris energiából fedezi, ez az arány növekedni fog a paksi atomerőmű bővítésével.
Abban várhatóan megegyeznek az uniós felek, hogy fenntarthatónak minősíthető az atomenergia, a nagy felhasználóknak számító országok számára döntő fontosságú kérdés ugyanakkor a nukleáris erőművek támogatása.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
szóljon hozzá!