A tervek szerint 2024-re várható döntés a cernavodăi atomerőmű 3-as és 4-es reaktorának építéséről
Fotó: Agerpres
Román–magyar közös érdek, hogy az atomenergia is elismert és támogatott módszer legyen az Európai Unió által megfogalmazott klímacélok eléréséhez. A cernavodăi, illetve a paksi nukleáris erőműben egyaránt nagy horderejű beruházások zajlanak, de több más uniós tagállam is hasonló bővítéseket tervez.
2021. március 30., 16:082021. március 30., 16:08
Öt másik európai uniós tagállam miniszterelnöke, illetve elnöke mellett Florin Cîțu román és Orbán Viktor magyar kormányfő is aláírta azt a levelet, amelyben közösen kérik az Európai Bizottságtól az atomenergia hátráltatásának befejezését. Az Emmanuel Macron francia elnök kézjegyével is ellátott állásfoglalásban
A Magyar Nemzet napilap által idézett levélben a hét ország – Franciaország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Románia és Magyarország – arra emlékeztet, hogy mindenkinek szuverén joga eldönteni, hogyan teljesíti a vállalásokat, legyen szó megújuló energiaforrásokról, vagy az atomenergiáról. Az Európai Unióban egyébként tizenhárom tagállam használ atomenergiát, közülük a legnagyobb arányban Franciaország. Többen, így például Lengyelországban, Bulgáriában, Csehországban új nukleáris erőműveket építenek, vagy terveznek építeni. Németország és Ausztria elsősorban biztonsági aggályokra hivatkozva ellenzi az atomenergia terjedését.
Az első újonnan épített reaktor 2030-ban vagy 2031-ban lehet működőképes. – A projekt összességében mintegy hétmilliárd euróba kerül. Az atomerőműben az eredetileg tervezett öt reaktor közül eddig kettő épült meg: az elsőt 1996-ban, a másodikat 2007-ben helyezték üzembe. A létesítmény 1400 megawatt összesített teljesítményével Románia beépített villamosenergia-teljesítményének 6,9 százalékát adja, evvel az ország jelenlegi áramszükségletének mintegy 22 százalékát fedezi.
Magyarországon a határidőket betartva folytatódik a paksi atomerőmű két új blokkjának kivitelezése. A Paks II projekt fővállalkozója az ASZE Mérnöki Vállalat Rt., amely az orosz Roszatom mérnöki divíziójához tartozik. A paksi beruházás az oroszországi fővállalkozó részvétele mellett magyar, európai és amerikai beszállítók részvételével, brüsszeli jóváhagyással valósul meg. Magyarország villamosenergia-szükségletének csaknem ötven százalékát nukleáris energiából fedezi, ez az arány növekedni fog a paksi atomerőmű bővítésével.
Abban várhatóan megegyeznek az uniós felek, hogy fenntarthatónak minősíthető az atomenergia, a nagy felhasználóknak számító országok számára döntő fontosságú kérdés ugyanakkor a nukleáris erőművek támogatása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!