Egyetértés atomügyben: Florin Cîțu és Orbán Viktor közösen győzködi Brüsszelt

A tervek szerint 2024-re várható döntés a cernavodăi atomerőmű 3-as és 4-es reaktorának építéséről

Fotó: Agerpres

Román–magyar közös érdek, hogy az atomenergia is elismert és támogatott módszer legyen az Európai Unió által megfogalmazott klímacélok eléréséhez. A cernavodăi, illetve a paksi nukleáris erőműben egyaránt nagy horderejű beruházások zajlanak, de több más uniós tagállam is hasonló bővítéseket tervez.

Pataky István

2021. március 30., 16:082021. március 30., 16:08

Öt másik európai uniós tagállam miniszterelnöke, illetve elnöke mellett Florin Cîțu román és Orbán Viktor magyar kormányfő is aláírta azt a levelet, amelyben közösen kérik az Európai Bizottságtól az atomenergia hátráltatásának befejezését. Az Emmanuel Macron francia elnök kézjegyével is ellátott állásfoglalásban

a vezetők azt szorgalmazzák, hogy az atomenergia is kapjon helyet az Unió zöldprogramjában, azaz ne csak elismerjék, de támogassák is, mint lehetséges módszert a megfogalmazott klímacélok eléréséhez.

A Magyar Nemzet napilap által idézett levélben a hét ország – Franciaország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Románia és Magyarország – arra emlékeztet, hogy mindenkinek szuverén joga eldönteni, hogyan teljesíti a vállalásokat, legyen szó megújuló energiaforrásokról, vagy az atomenergiáról. Az Európai Unióban egyébként tizenhárom tagállam használ atomenergiát, közülük a legnagyobb arányban Franciaország. Többen, így például Lengyelországban, Bulgáriában, Csehországban új nukleáris erőműveket építenek, vagy terveznek építeni. Németország és Ausztria elsősorban biztonsági aggályokra hivatkozva ellenzi az atomenergia terjedését.

Romániában a tervek szerint 2024-re várható döntés a cernavodăi atomerőmű 3-as és 4-es reaktorának építését érintő befektetésről, s még abban az évben megkezdődhetnek a munkálatok.

Az első újonnan épített reaktor 2030-ban vagy 2031-ban lehet működőképes. – A projekt összességében mintegy hétmilliárd euróba kerül. Az atomerőműben az eredetileg tervezett öt reaktor közül eddig kettő épült meg: az elsőt 1996-ban, a másodikat 2007-ben helyezték üzembe. A létesítmény 1400 megawatt összesített teljesítményével Románia beépített villamosenergia-teljesítményének 6,9 százalékát adja, evvel az ország jelenlegi áramszükségletének mintegy 22 százalékát fedezi.

A 3-as és a 4-es reaktorok kapacitása a korábbi tervek szerint szintén 1400 MW lenne, így az atomerőmű teljesítménye megkétszereződne.

Magyarországon a határidőket betartva folytatódik a paksi atomerőmű két új blokkjának kivitelezése. A Paks II projekt fővállalkozója az ASZE Mérnöki Vállalat Rt., amely az orosz Roszatom mérnöki divíziójához tartozik. A paksi beruházás az oroszországi fővállalkozó részvétele mellett magyar, európai és amerikai beszállítók részvételével, brüsszeli jóváhagyással valósul meg. Magyarország villamosenergia-szükségletének csaknem ötven százalékát nukleáris energiából fedezi, ez az arány növekedni fog a paksi atomerőmű bővítésével.

Az Európai Unió stratégiája szerint 2030-ig az 1990-es szinthez képest ötvenöt százalékkal csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást, 2050-re pedig a fenntartható klímasemlegességet célozták meg.

Abban várhatóan megegyeznek az uniós felek, hogy fenntarthatónak minősíthető az atomenergia, a nagy felhasználóknak számító országok számára döntő fontosságú kérdés ugyanakkor a nukleáris erőművek támogatása.