A tervek szerint 2024-re várható döntés a cernavodăi atomerőmű 3-as és 4-es reaktorának építéséről
Fotó: Agerpres
Román–magyar közös érdek, hogy az atomenergia is elismert és támogatott módszer legyen az Európai Unió által megfogalmazott klímacélok eléréséhez. A cernavodăi, illetve a paksi nukleáris erőműben egyaránt nagy horderejű beruházások zajlanak, de több más uniós tagállam is hasonló bővítéseket tervez.
2021. március 30., 16:082021. március 30., 16:08
Öt másik európai uniós tagállam miniszterelnöke, illetve elnöke mellett Florin Cîțu román és Orbán Viktor magyar kormányfő is aláírta azt a levelet, amelyben közösen kérik az Európai Bizottságtól az atomenergia hátráltatásának befejezését. Az Emmanuel Macron francia elnök kézjegyével is ellátott állásfoglalásban
A Magyar Nemzet napilap által idézett levélben a hét ország – Franciaország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Románia és Magyarország – arra emlékeztet, hogy mindenkinek szuverén joga eldönteni, hogyan teljesíti a vállalásokat, legyen szó megújuló energiaforrásokról, vagy az atomenergiáról. Az Európai Unióban egyébként tizenhárom tagállam használ atomenergiát, közülük a legnagyobb arányban Franciaország. Többen, így például Lengyelországban, Bulgáriában, Csehországban új nukleáris erőműveket építenek, vagy terveznek építeni. Németország és Ausztria elsősorban biztonsági aggályokra hivatkozva ellenzi az atomenergia terjedését.
Az első újonnan épített reaktor 2030-ban vagy 2031-ban lehet működőképes. – A projekt összességében mintegy hétmilliárd euróba kerül. Az atomerőműben az eredetileg tervezett öt reaktor közül eddig kettő épült meg: az elsőt 1996-ban, a másodikat 2007-ben helyezték üzembe. A létesítmény 1400 megawatt összesített teljesítményével Románia beépített villamosenergia-teljesítményének 6,9 százalékát adja, evvel az ország jelenlegi áramszükségletének mintegy 22 százalékát fedezi.
Magyarországon a határidőket betartva folytatódik a paksi atomerőmű két új blokkjának kivitelezése. A Paks II projekt fővállalkozója az ASZE Mérnöki Vállalat Rt., amely az orosz Roszatom mérnöki divíziójához tartozik. A paksi beruházás az oroszországi fővállalkozó részvétele mellett magyar, európai és amerikai beszállítók részvételével, brüsszeli jóváhagyással valósul meg. Magyarország villamosenergia-szükségletének csaknem ötven százalékát nukleáris energiából fedezi, ez az arány növekedni fog a paksi atomerőmű bővítésével.
Abban várhatóan megegyeznek az uniós felek, hogy fenntarthatónak minősíthető az atomenergia, a nagy felhasználóknak számító országok számára döntő fontosságú kérdés ugyanakkor a nukleáris erőművek támogatása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!