
Romániában sok vállalkozás keres szakképzett hegesztőket, egyes cégek Ázsiából toboroznak munkaerőt
Fotó: Freepik.com
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások. Jelenleg a kormány által megszabott kvóta szerint 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozhat Romániában, de a piaci adatok szerint 250 ezerre lenne szükség.
2025. október 17., 20:072025. október 17., 20:07
Vannak romániai munkáltatók, akik hajlandóak Ázsiában vagy Afrikában kiválasztani alkalmazottaikat, különösen akkor, ha igényesebb munkákról van szó, és az itt elérhető munkaerő-kínálat meglehetősen gyenge. Más kontinenseken keresnek például hegesztőket, szabókat és agronómusokat is – számolt be a Termene.ro. Vannak munkaadók, akik képzést biztosítanak a távoli helyszínen a leendő szakképzett munkásnak.
Vlad Mocanu, a WorkAsia toborzási vállalat szakértője szerint szép számmal akadnak olyan romániai munkaadók, akik hajlandóak külföldre utazni, hogy felügyeljék a munkavállalók felvételét. A WorkAsia romániai munkaerő-közvetítő ügynökségként ázsiai munkavállalók toborzására szakosodott, hogy azokat itteni cégekhez irányítsa.
Az ügynökség
A szabó is keresett szakmának számít, a vállalat egyik ügyfele például négy szabót keresett, akiket Afrikából hoztak Romániába. Szintén keresettek a takarítók, az ápolók az idősek otthonában, de az építőiparban is módfelett sok munkásra van szükség. Az utóbbi időben egyre nagyobb a kereslet a képzett munkaerő iránt, még a felsőfokú végzettséggel rendelkezők iránt is – például a mezőgazdaság területén.
„Egyre nagyobb az igény a vezetői pozíciókat betöltő alkalmazottak iránt a mezőgazdaságban, a kiskereskedelemben, mindenhol. Például érkezett hozzánk kérés, hogy szerezzünk mezőgazdasági mérnököt. Az ügyfél azt mondta, hogy megbízható embert szeretne találni, aki a jobbkeze lehet, mert helyben nem talált senkit. Nehéz magasabb képesítéssel rendelkező munkásokat találni, de nekünk olykor sikerül” – mondja Vlad Mocanu.
Rengeteg zöldségtermelő is igénybe veszi a külföldi munkavállalók segítségét, egyébként nem folytathatná tevékenységét. A munkaadók számára egy másik fontos követelmény, hogy a munkavállalók rendelkezzenek jogosítvánnyal, beleértve a dadaként alkalmazott nőket is. Ez sokszor akadályokba ütközik, mivel vannak olyan országok, amelyek nem kötöttek megállapodást Romániával a hivatalos dokumentumok elismeréséről. A pakisztáni munkavállalók dokumentumait Romániában elismerik, Nepál esetében azonban az iratokat hitelesíteni kell.
Mocanu elmondta, az ügynökség Ghanából, Nepálból hoznak gyermekfelügyelőket, dadákat, körülbelül hat hónapba telik, mire minden hivatalos irat megszerzését le lehet bonyolítani és a munkavállalók megérkeznek. „Ez esetben az ügynökségi jutalék magasabb, mint más iparágakban, körülbelül 1500 euró, plusz körülbelül 280 euró adó az államnak. A dadák esetében a kezdő fizetés nettó 2800-3000 lej, ami körülbelül megegyezik a szakképzetlen munkások fizetésével” – mondja Vlad Mocanu.
Egy ideje megfigyelhető az a tendencia, hogy a munkavállalókat úgynevezett lízingrendszerbe helyezik – például az építőiparban, mezőgazdaságban, ahol sok szezonmunkásra van szükség.
„A lízingrendszerbe helyezett alkalmazottak többsége az építőiparban dolgozik, de a mezőgazdaságban is növekszik irántuk a kereslet. A vállalkozók olyan ügynökségekhez fordulnak a piacon, amelyek személyzetet bérelnek és korlátozott időtartamra alkalmazzák őket” – mondja a WorkAsia menedzsere.
Emellett szállást is biztosítanak a munkavállalóknak. A kormány jóváhagyta a román munkaerőpiacra vonatkozóan a 2025-ben felvehető 100 000 új külföldi munkavállaló kvótáját. Az idei a harmadik év, amikor a kvóta ezen a szinten marad, annak ellenére, hogy a munkaadók az EU-n kívüli munkavállalók számának növelését kérték.
A kvóta nem vonatkozik a romániai munkavállalókra, az Európai Unió tagállamainak állampolgáraira, az Európai Gazdasági Térség tagállamainak állampolgáraira. A legtöbb külföldi munkavállaló Nepálból, Törökországból és Srí Lankáról érkezik, egynegyedük Bukarestben dolgozik.

Újabb fajta drog jelent meg az illegális kábítószer-piacon Romániában, a rövid idő alatt függőséget okozó szert távol-keleti vendégmunkásoktól kobozták el.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
szóljon hozzá!