
Romániában sok vállalkozás keres szakképzett hegesztőket, egyes cégek Ázsiából toboroznak munkaerőt
Fotó: Freepik.com
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások. Jelenleg a kormány által megszabott kvóta szerint 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozhat Romániában, de a piaci adatok szerint 250 ezerre lenne szükség.
2025. október 17., 20:072025. október 17., 20:07
Vannak romániai munkáltatók, akik hajlandóak Ázsiában vagy Afrikában kiválasztani alkalmazottaikat, különösen akkor, ha igényesebb munkákról van szó, és az itt elérhető munkaerő-kínálat meglehetősen gyenge. Más kontinenseken keresnek például hegesztőket, szabókat és agronómusokat is – számolt be a Termene.ro. Vannak munkaadók, akik képzést biztosítanak a távoli helyszínen a leendő szakképzett munkásnak.
Vlad Mocanu, a WorkAsia toborzási vállalat szakértője szerint szép számmal akadnak olyan romániai munkaadók, akik hajlandóak külföldre utazni, hogy felügyeljék a munkavállalók felvételét. A WorkAsia romániai munkaerő-közvetítő ügynökségként ázsiai munkavállalók toborzására szakosodott, hogy azokat itteni cégekhez irányítsa.
Az ügynökség
A szabó is keresett szakmának számít, a vállalat egyik ügyfele például négy szabót keresett, akiket Afrikából hoztak Romániába. Szintén keresettek a takarítók, az ápolók az idősek otthonában, de az építőiparban is módfelett sok munkásra van szükség. Az utóbbi időben egyre nagyobb a kereslet a képzett munkaerő iránt, még a felsőfokú végzettséggel rendelkezők iránt is – például a mezőgazdaság területén.
„Egyre nagyobb az igény a vezetői pozíciókat betöltő alkalmazottak iránt a mezőgazdaságban, a kiskereskedelemben, mindenhol. Például érkezett hozzánk kérés, hogy szerezzünk mezőgazdasági mérnököt. Az ügyfél azt mondta, hogy megbízható embert szeretne találni, aki a jobbkeze lehet, mert helyben nem talált senkit. Nehéz magasabb képesítéssel rendelkező munkásokat találni, de nekünk olykor sikerül” – mondja Vlad Mocanu.
Rengeteg zöldségtermelő is igénybe veszi a külföldi munkavállalók segítségét, egyébként nem folytathatná tevékenységét. A munkaadók számára egy másik fontos követelmény, hogy a munkavállalók rendelkezzenek jogosítvánnyal, beleértve a dadaként alkalmazott nőket is. Ez sokszor akadályokba ütközik, mivel vannak olyan országok, amelyek nem kötöttek megállapodást Romániával a hivatalos dokumentumok elismeréséről. A pakisztáni munkavállalók dokumentumait Romániában elismerik, Nepál esetében azonban az iratokat hitelesíteni kell.
Mocanu elmondta, az ügynökség Ghanából, Nepálból hoznak gyermekfelügyelőket, dadákat, körülbelül hat hónapba telik, mire minden hivatalos irat megszerzését le lehet bonyolítani és a munkavállalók megérkeznek. „Ez esetben az ügynökségi jutalék magasabb, mint más iparágakban, körülbelül 1500 euró, plusz körülbelül 280 euró adó az államnak. A dadák esetében a kezdő fizetés nettó 2800-3000 lej, ami körülbelül megegyezik a szakképzetlen munkások fizetésével” – mondja Vlad Mocanu.
Egy ideje megfigyelhető az a tendencia, hogy a munkavállalókat úgynevezett lízingrendszerbe helyezik – például az építőiparban, mezőgazdaságban, ahol sok szezonmunkásra van szükség.
„A lízingrendszerbe helyezett alkalmazottak többsége az építőiparban dolgozik, de a mezőgazdaságban is növekszik irántuk a kereslet. A vállalkozók olyan ügynökségekhez fordulnak a piacon, amelyek személyzetet bérelnek és korlátozott időtartamra alkalmazzák őket” – mondja a WorkAsia menedzsere.
Emellett szállást is biztosítanak a munkavállalóknak. A kormány jóváhagyta a román munkaerőpiacra vonatkozóan a 2025-ben felvehető 100 000 új külföldi munkavállaló kvótáját. Az idei a harmadik év, amikor a kvóta ezen a szinten marad, annak ellenére, hogy a munkaadók az EU-n kívüli munkavállalók számának növelését kérték.
A kvóta nem vonatkozik a romániai munkavállalókra, az Európai Unió tagállamainak állampolgáraira, az Európai Gazdasági Térség tagállamainak állampolgáraira. A legtöbb külföldi munkavállaló Nepálból, Törökországból és Srí Lankáról érkezik, egynegyedük Bukarestben dolgozik.

Újabb fajta drog jelent meg az illegális kábítószer-piacon Romániában, a rövid idő alatt függőséget okozó szert távol-keleti vendégmunkásoktól kobozták el.
A kereskedelmi szálláshelyeken jegyzett vendégérkezések száma 1,9 százalékkal, a vendégéjszakáké 1,1 százalékkal csökkent az idei év első tíz hónapjában 2024 ugyanezen időszakához képest.
A magyar MOL csoport érdeklődik az amerikai szankciókkal sújtott orosz Lukoil nemzetközi eszközeinek megvásárlása iránt – közölték a tárgyalásokkal tisztában lévő három forrás a Reuters hírügynökséggel.
A Lukoil benzinkutak 2026 áprilisáig jogszerűen működhetnek, fizethetik az alkalmazottak bérét és beszerezhetik készleteiket – közölte csütörtökön Oana Țoiu külügyminiszter.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség 2025. december 22-ig fogadja a 2026-ra vonatkozó, a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adójának csökkentésére irányuló állami támogatási rendszerhez kapcsolódó jóváhagyási kérelmeket.
Az idei harmadik negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2024 azonos időszakához képest 6,06 százalékkal nőtt, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 0,82 százalékkal csökkent.
Erdély helyszín is bekerülhet Donald Trump amerikai elnök és családja ingatlanportfóliójába: az értesülések és bennfentesek tájékoztatása szerint Kolozsváron készülnek jelentős ingatlanberuházásra.
Hatszáznál több romániai dolgozóját bocsátja el a német autóipari vállalat, az Aumovio. Erdélyi üzemek is érintettek.
A lakossági gázár legalább 5%-kal drágulhat 2026 áprilisától, amikor – a jelenlegi állás szerint – kivezetik az árplafonrendszert – jelentette ki szerdán Laurenţiu Urluescu, a Romániai Energiaszolgáltatók Szövetségének (AFEER) elnöke.
A jövő év első felében lezárul a Mega Image és a Profi fúziója – az Ahold Delhaize Csoport tagjai, a Mega Image és a Profi Rom Food 2026. március 31-től egyetlen jogi személyként működnek tovább, ám helyi márkáikat továbbra is megtartják.
Idén októberben 2024 azonos hónapjához képest átlagosan 8 százalékkal, 2025 szeptemberéhez viszonyítva 1 százalékkal nőttek a belföldi és exportértékesítési ipari termelői árak – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!