
Drágulás jöhet, de még nem készülnek árat emelni a sütőipari vállalkozók
Fotó: Haáz Vince
Egekben a búza nemzetközi ára, de Romániában egyelőre nem tervezik a kenyér drágítását. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint viszont ha megugrik a liszt ára, akkor tavasszal elkerülhetetlen lesz a kenyér árának emelése.
2021. január 21., 08:072021. január 21., 08:07
Az elmúlt hat év legmagasabb szintjére nőtt a búza ára a nemzetközi tőzsdén, miután a legnagyobb exportőrnek számító Oroszország bejelentette, azt tervezi, hogy március 1-jétől tonnánként 50 eurós exportadót vet ki a búzára, ezzel gyakorlatilag kétszeresére növelve a február 15-től alkalmazandó kezdeti 25 eurós illetéket. Oroszország ezzel a saját, hazai élelmiszerárak csökkenését támogatja. A Bloomberg hírügynökség szerint az orosz bejelentés azt eredményezte, hogy nőtt a kereslet a többi országban megtermelt búza iránt, így a chicagói tőzsdén 2014 óta a legmagasabb szintre emelkedett a malmi és a takarmánybúza ára.
Romániában például a mezőgazdasági minisztérium összesítése szerint tavaly a búzatermelés közel 41 százalékkal esett vissza 2019-hez képest. Az elmúlt évben az országban összesen 6,091 millió tonna búza termett 2,088 millió hektáron, átlag 2917 kilogramm egy hektáron, miközben egy évvel korábban 4749 kilogramm volt a hektáronkénti hozam.
Diószegi László, a nevét viselő székelyföldi pékség tulajdonosa a Krónika megkeresésére kedden azt mondta, egyelőre a beszállítók nem helyeztek kilátásba drágítást, ám nem tartja kizártnak, hogy márciusig begyűrűzik az áremelkedés a sütőiparba.
A magyarországi források szerint ha tovább drágul a búza, április környékén újabb lisztáremelés következhet, hiszen egy tonna jó minőségű búza ára 66 ezer forintnál (900 lej) magasabb, viszont a jelenlegi lisztárak csak az 56 ezer forintos búzaárat fedezik.
Fotó: Thomas Campean
Diószegi László kérdésünkre közölte, egyelőre nem kapott értesítést arról, hogy drágulna a liszt, ám szerinte sem kizárt, hogy március–áprilisban ez megtörténik, és ebben az esetben viszont elkerülhetetlen lesz a kenyér, a pékáru árának emelkedése.
– húzta alá a vállalkozó, aki ugyanakkor egyelőre még reménykedik, hogy erre mégsem kerül sor, hiszen a járványhelyzet miatt kialakult gazdasági válságban nem szeretnének az emberekre pluszkiadásokat terhelni.
„A beszállítás biztosított, liszthiány biztosan nem lesz, ha március–áprilisban drágul a liszt, még két hónapot kell kihúzni, hiszen nyár elején már aratják a korai búzát” – bizakodik Diószegi László.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy míg évekkel ezelőtt még az alapanyag ára volt meghatározó a kenyér előállítási árában, ma már a munkaerővel járó kiadások jelentik a nagyobb részét. Ilyen körülmények között, ha 20–30 százalékkal emelkedik a liszt ára, ez a kenyérnél 5, legtöbb 10 százalékos drágulást eredményez – mondta a háromszéki üzletember.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!