
Drágulás jöhet, de még nem készülnek árat emelni a sütőipari vállalkozók
Fotó: Haáz Vince
Egekben a búza nemzetközi ára, de Romániában egyelőre nem tervezik a kenyér drágítását. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint viszont ha megugrik a liszt ára, akkor tavasszal elkerülhetetlen lesz a kenyér árának emelése.
2021. január 21., 08:072021. január 21., 08:07
Az elmúlt hat év legmagasabb szintjére nőtt a búza ára a nemzetközi tőzsdén, miután a legnagyobb exportőrnek számító Oroszország bejelentette, azt tervezi, hogy március 1-jétől tonnánként 50 eurós exportadót vet ki a búzára, ezzel gyakorlatilag kétszeresére növelve a február 15-től alkalmazandó kezdeti 25 eurós illetéket. Oroszország ezzel a saját, hazai élelmiszerárak csökkenését támogatja. A Bloomberg hírügynökség szerint az orosz bejelentés azt eredményezte, hogy nőtt a kereslet a többi országban megtermelt búza iránt, így a chicagói tőzsdén 2014 óta a legmagasabb szintre emelkedett a malmi és a takarmánybúza ára.
Romániában például a mezőgazdasági minisztérium összesítése szerint tavaly a búzatermelés közel 41 százalékkal esett vissza 2019-hez képest. Az elmúlt évben az országban összesen 6,091 millió tonna búza termett 2,088 millió hektáron, átlag 2917 kilogramm egy hektáron, miközben egy évvel korábban 4749 kilogramm volt a hektáronkénti hozam.
Diószegi László, a nevét viselő székelyföldi pékség tulajdonosa a Krónika megkeresésére kedden azt mondta, egyelőre a beszállítók nem helyeztek kilátásba drágítást, ám nem tartja kizártnak, hogy márciusig begyűrűzik az áremelkedés a sütőiparba.
A magyarországi források szerint ha tovább drágul a búza, április környékén újabb lisztáremelés következhet, hiszen egy tonna jó minőségű búza ára 66 ezer forintnál (900 lej) magasabb, viszont a jelenlegi lisztárak csak az 56 ezer forintos búzaárat fedezik.
Fotó: Thomas Campean
Diószegi László kérdésünkre közölte, egyelőre nem kapott értesítést arról, hogy drágulna a liszt, ám szerinte sem kizárt, hogy március–áprilisban ez megtörténik, és ebben az esetben viszont elkerülhetetlen lesz a kenyér, a pékáru árának emelkedése.
– húzta alá a vállalkozó, aki ugyanakkor egyelőre még reménykedik, hogy erre mégsem kerül sor, hiszen a járványhelyzet miatt kialakult gazdasági válságban nem szeretnének az emberekre pluszkiadásokat terhelni.
„A beszállítás biztosított, liszthiány biztosan nem lesz, ha március–áprilisban drágul a liszt, még két hónapot kell kihúzni, hiszen nyár elején már aratják a korai búzát” – bizakodik Diószegi László.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy míg évekkel ezelőtt még az alapanyag ára volt meghatározó a kenyér előállítási árában, ma már a munkaerővel járó kiadások jelentik a nagyobb részét. Ilyen körülmények között, ha 20–30 százalékkal emelkedik a liszt ára, ez a kenyérnél 5, legtöbb 10 százalékos drágulást eredményez – mondta a háromszéki üzletember.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
szóljon hozzá!