mert ezek jelenleg általában többe kerülnek, mint a hasonló, nem hagyományos termékek.

A dokumentum szerint az egészséges élelmiszerek forgalmazásának támogatását az is indokolja, hogy az Európai Unió országai közül Romániában következik be a második legtöbb haláleset az érrendszeri betegségek miatt (100 ezer lakosra számítva évente 1530, az 1036-os uniós átlaghoz képest). Ráadásul a romániai felnőtt lakosság 9,1 százaléka túlsúlyos, miközben az Európai Unióban ez az arány 6 százalékos.

A rendelettervezet ugyanakkor arra is rámutat, hogy összesen 836 millió lej bevételkiesést okoz a következő négy esztendőben az áfacsökkentés. A dokumentum szerint ez az összeg 106 millió lej lenne idén, és 260 millió lej 2022-ben.

Nem lesznek olcsóbbak a termékek?

A Krónika által megkérdezett szakemberek és vállalkozók nem tartják azonban valószínűnek, hogy az árakban látványosan tükröződni fog a hagyományos termékek áfájának csökkentése, viszont abban bíznak, hogy kifehéríti az ágazatot.

– szögezte le megkeresésünkre Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Mint rámutatott, az intézkedés jótékony hatását inkább abban látja, hogy kifehéríti az ágazatot, és ösztönzően hat a termelőkre, hogy többen kezdjenek hagyományos termékek előállításával foglalkozni.

„Aki megsütött napi húsz házikenyeret és feketén eladta, talán megfontolja, hogy mindössze 5 százalékos adóvonzat mellett törvényesen forgalmazza a termékeit, kiállítsa a számlát” – véli Édler, aki szerint nagyobb vonzereje lehet ilyen körülmények között a hagyományos termékek gyártásának is. Mint részletezte, aki most átlagos kenyeret süt, megfontolhatja, hogy bevezeti az adalékmentes, bio- vagy éppen hagyományos recept szerint előállított terméket is a kínálatába, hiszen azután kevesebb adót kell majd fizetnie. A kamara elnöke szerint

hiszen a tervezet szerint nemcsak a termelők számára szavatolt az adócsökkentés. „Ha mi nem vagyunk megfelelően felkészülve, hogy a piac igényeit kielégítsük, a külföldről behozott biotermékek eláraszthatják a piacot” – fogalmazta meg aggályait Édler András.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a termelők nagy része kisgazdaként tevékenykedik, és nem áfafizető, tehát a csökkentett áfa csak abban az esetben mutatkozik meg, ha a termék bekerül az üzletekbe. A termékvásárokon, piacokon kínált hagyományos termékeknek nincs áfavonzata, és így nem mutatkozhat meg az árban az adócsökkentés.

Külön polcra a hagyományost!

Az étfalvi Csutka Attila két évtizede kezdte el a sajtkészítést, jelenleg négy fajta kézműves minőségű, hagyományos termékként bejegyzett sajtot állít elő. Lapunknak elmondta, minden adócsökkentés jól jön a vállalkozóknak, segíti a piacon maradásukat, a versenyképességüket. Csutka Attila kiszámolta, hogy a kilogrammonként 30 lejes sajt esetében a 4 százalékpontos áfacsökkentés 1,2 lejes árcsökkentést eredményezhet. Szerinte ez első látásra nem tűnik nagy összegnek, de ha kiszámoljuk, hogy egy év alatt mennyi sajtot vásárolunk, már jobban mutat a megtakarítás.

„Ha bekeverik a többi termék közé, fel sem tűnik, hogy adalékmentes, hagyományos termék. A vásárlók első ránézésre csak azt látják, hogy drágább. Még kevesen olvassák el a termék összetevőit, bár most egyre több a tudatos fogyasztó” – részletezte Csutka Attila. Rámutatott a hagyományos terméket nem tudják olyan olcsón előállítani, mint ha adalékanyagot is használnának, és hátrányba kerülnek, ha a vásárlók csak az ár alapján döntenek.