Egyelőre ideiglenesen, de leállította az Egyesült Államokba irányuló exportját Jaguar Land Rover
Fotó: Pixabay
Felfüggeszti az Egyesült Államokba irányuló exportját a Jaguar Land Rover (JLR) brit autóipari csoport az amerikai vámemelések miatt.
2025. április 06., 20:282025. április 06., 20:28
Az indiai Tata Motors ipari konglomerátum tulajdonában lévő cég szóvivője Londonban közzétett rövid szombati nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok a JLR luxusmárkáinak fontos piaca, de a cég jelenleg az új kereskedelmi feltételekre adandó válaszon dolgozik üzleti partnereivel, és jelenleg rövid távra szóló lépéseket tesz.
A Jaguar Land Rover szombati bejelentésének előzményeként Donald Trump amerikai elnök a héten ismertette az új „viszonossági importvámokról” szóló rendeletét, és ennek egyik sarkalatos eleme a járműimportra kirótt külön 25 százalékos vám.
A rendelet alapján az Egyesült Államok a többi szektorra differenciált vámrendszert vezet be: az autóiparon kívüli importra vonatkozó 10 százalékos alapráta mellett az Európai Unióból érkező behozatalt például 20 százalékos, a kínai importot 34 százalékos – a korábban érvényesített vámokkal együtt 54 százalékos –, a Nagy-Britanniából vásárolt nem autóipari termékeket 10 százalékos amerikai vám terheli.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
Az egyik tekintélyes londoni gazdaságpolitikai kutatóműhely, az Institute for Public Policy Research (IPPR) frissen kidolgozott, modellszámításokra alapuló forgatókönyve szerint, ha az amerikai kormány tartósan érvényben tartja a 25 százalékos vámot az importált személyautókra, az 25 ezer állás megszűnésével járhat a brit járműipari ágazatban, tekintettel arra, hogy a Nagy-Britanniában gyártott autók 12,5 százalékát az amerikai piac veszi fel.
Az IPPR hangsúlyozta, hogy a brit autóipari konglomerátumok közül a Jaguar Land Rover exportálja a legtöbb járművet az Egyesült Államokba, így ennek a cégnek különösen magas a kitettsége az amerikai vámokkal szemben, de
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Az IPPR adatai szerint Nagy-Britanniában jelenleg 2811 vállalat foglalkozik autó- és részegységgyártással. Ezek a cégek csaknem 133 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, és összesített éves forgalmuk tavaly 70,3 milliárd font volt.
Az elemzés kiemeli azt is, hogy a járműipar a legnagyobb brit áruexportőr: az ágazat adta 2024-ben a teljes brit árukivitel 13,9 százalékát.
Keir Starmer brit kormányfő és Emmanuel Macron francia elnök szerint globális gazdasági és biztonsági hatásai lehetnek a minap bejelentett amerikai importvámoknak. Starmer és Macron a Downing Street tájékoztatása szerint szombat délután telefonos megbeszélést tartott. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője elmondta: a két vezető egyetértett abban, hogy a kereskedelmi háború senkinek nem áll érdekében, de semmilyen ellenlépést nem lehet kizárni.
A brit miniszterelnök és a francia államfő aggasztónak nevezte az amerikai vámintézkedések lehetséges globális gazdasági és biztonsági kihatásait, hangsúlyozva, hogy különösen a délkelet-ázsiai térségben kell ilyen hatásokkal számolni.
A munkáspárti brit miniszterelnök előző nap Anthony Albanese ausztrál és Giorgia Meloni olasz kormányfővel is tárgyalt az amerikai vámokról. Ezeken a telefonos egyeztetéseken Keir Starmer a Downing Street beszámolója szerint leszögezte, hogy London válaszlépéseit a brit nemzeti érdekek diktálják majd, de hangsúlyozta azt is, hogy a brit kormány nyugodt ütemben folytatja e lépések előkészítését, és nem hoz rohanvást megtorló intézkedéseket. Starmer, Albanese és Meloni egyetértett abban is, hogy a totális kereskedelmi háború rendkívüli károkat okozna, és ez nem állna érdekében senkinek.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!