Globális gazdasági konfliktus. Ursula von der Leyen a világgazdaságra mért súlyos csapásnak nevezte a Trump által bejelentett vámokat
Fotó: X/Ursula von der Leyen
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút, amely az infláció felpörgésével és a növekedés megtorpanásával fenyeget.
2025. április 03., 09:302025. április 03., 09:30
2025. április 03., 10:432025. április 03., 10:43
A Reuters szerint a Fehér Ház Rózsakertjének derűs háttere előtt szerdán bejelentett átfogó vámok azonnal zavarokat váltottak ki a világpiacokon, és elítélő nyilatkozatokat váltottak ki más vezetők részéről, akik most azzal szembesülnek, hogy a globális rendet alakító kereskedelmi liberalizáció évtizedei véget értek.
„Legyünk tisztában a hatalmas következményekkel: a világgazdaság masszívan szenvedni fog, a bizonytalanság spirálba kerül, és további protekcionizmus erősödését váltja ki. A következmények szörnyűek lesznek emberek milliói számára világszerte” – jelentette ki.
Von der Leyen hangsúlyozta, hogy
„Ezt azonnal érezni fogják [a fogyasztók], különösen a legkiszolgáltatottabb polgárokat sújtja” – mondta, hozzátéve, hogy „minden vállalkozás, kicsi és nagy, az első naptól kezdve szenvedni fog”. Von der Leyen sajnálatát fejezte ki a vámok széleskörű jellege miatt is, ami drámai hatással lesz a kereskedelmi kapcsolatokra Európa „legrégebbi szövetségesével”.
„Az Egyesült Államokkal való üzletkötés költségei drasztikusan meg fognak nőni” – mondta. „Ráadásul úgy tűnik, hogy nincs rend a rendetlenségben – nincs világos út a kialakuló bonyolult helyzetben és káoszban, mivel az összes jelentős kereskedelmi partnert sújtja a változás” – tette hozzá.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
Von der Leyen a Trump-vámokra válaszul hozott ellenintézkedésekről is beszélt, mondván, hogy
„Tudom, hogy sokan úgy érzik, cserbenhagyta önöket legrégebbi szövetségesünk” – mondta. „Fel kell készülnünk arra, hogy ennek elkerülhetetlenül hatása lesz” – mutatott rá. Nyilatkozatának zárásaként von der Leyen hangsúlyozta, hogy Európa egységesen lép fel.
– mondta von der Leyen. „Az egységünk az erőnk” – szögezte le. Hangsúlyozta, hogy Európa „a közvetlenül érintettek oldalán fog állni”, miután korábban megjegyezte, hogy a világ legsebezhetőbb országait sújtják a legmeredekebb vámok.
„Európa együtt áll ki – a vállalkozásokért, a polgárokért és minden európaiért, és továbbra is hidakat fogunk építeni mindazokkal, akik hozzánk hasonlóan fontosnak tartják a tisztességes és szabályokon alapuló kereskedelmet, mint a jólét alapját” – momdta von der Leyen.
„A történelem bebizonyította, hogy a vámok emelése nem oldja meg az USA saját problémáit” – áll a közleményben. „Károsítja az USA érdekeit, miközben a globális gazdasági növekedést és az ipari és ellátási láncok stabilitását is veszélyezteti”.
A Pekinghez szorosan kötődő Global Times egyik véleménycikke „vámzsarolásnak” nevezte Trump bejelentését. Isiba Sigeru japán miniszterelnök is bírálta a vámokat. „Japán az az ország, amely a legnagyobb összegű beruházásokat eszközöl az Egyesült Államokba, ezért azon tűnődünk, hogy van-e értelme (Washingtonnak) egységes vámokat alkalmazni minden országra.
– szögezte le.
Mark Carney kanadai miniszterelnök sem maradt adós. „(Trump) megőrizte kapcsolatunk számos fontos elemét, a Kanada és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi kapcsolatot. De a fentaniltarifák továbbra is érvényben maradnak, ahogyan az acélra és az alumíniumra kivetett vámok is. Ellenintézkedésekkel fogunk harcolni ezek ellen a vámok ellen, megvédjük a munkavállalóinkat, és a G7-ek legerősebb gazdaságát fogjuk építeni” – mindta a kormányfő.
A brazil külügyminisztérium szerint „a brazil kormány sajnálatát fejezi ki az észak-amerikai kormány döntése miatt, miszerint további, legfeljebb 10 százalékos vámokat vet ki az összes brazil exportra, amely ebbe az országba irányul.
– hangsúlyozta.
Antony Albanese ausztrál miniszterelnök is megkérdőjelezte a vámok indokoltságát. „A (Trump) kormányzat vámjainak nincs logikai alapja, és ellentétes a két nemzet partnerségének alapjával. Ez nem egy barát cselekedete. A mai döntés tovább növeli a bizonytalanságot a világgazdaságban, és az amerikai háztartások számára drágítja a költségeket” – hangsúlyozta.
A német vegyipar, amelynek az Egyesült Államok a legnagyobb exportpiaca, szerdán sürgette az EU-t, hogy „használja a fejét”, hangsúlyozva, hogy „az eszkaláció csak súlyosbítja a károkat”. A másik oldalon a Német Autóipari Szövetség (VDA) szerint az új vámok „csak veszteseket fognak teremteni”, és felszólította az EU-t, hogy „egységesen és a szükséges erővel lépjen fel, és továbbra is jelezze tárgyalási hajlandóságát”.
London ugyanakkor megfontoltabb. Jonathan Reynolds kereskedelmi miniszter bejelentette, hogy
„Mivel az Egyesült Államok a legközelebbi szövetségesünk, a mi megközelítésünk az, hogy maradjunk nyugodtak, és kötelezzük el magunkat e megállapodás mellett, amely reményeink szerint enyhíti a szerdán bejelentett intézkedések hatását” – mondta.
Han Duk-szu ügyvivő dél-koreai elnök is beállt a bírálók sorába. „Mivel a globális kereskedelmi háború valósággá vált, a kormánynak minden képességét be kell vetnie a kereskedelmi válság leküzdésére” – mondta.
Csütörtökön Ázsiában a hírre ébredve a japán Nikkei mutatója nyolc hónapos mélypontra esett, míg az amerikai és európai tőzsdei határidős részvények a hetek óta tartó volatilis kereskedést követően meredeken estek. Az amerikai részvények február közepe óta közel 5 billió dollár értéket veszítettek.
Kína, a világ második legnagyobb gazdasága, amely a Trump által korábban kivetett 20 százalékos vámon felül újabb 34 százalékos vámmal szembesült, sürgette az Egyesült Államokat, hogy haladéktalanul törölje a legújabb vámokat, és ellenintézkedéseket ígért.
Scott Bessent, az amerikai pénzügyminisztérium vezetője ugyanakkor felszólította a többi országot, hogy ne alkalmazzanak megtorló intézkedéseket, amelyek a fogyasztók számára drámaian magasabb árakat eredményezhetnek a kerékpároktól a borokig.
– mondta Bessent a CNN-nek. Az Egyesült Államok közeli szövetségesei sem kerülték el Trump haragját, beleértve az Európai Uniót, amely 20 százalékos vámmal néz szembe, és Japánt, amelyet 24 százalékos vámmal sújtottak. A 10 százalékos alapvámok április 5-én lépnek hatályba, a magasabb, kölcsönös vámtételek pedig április 9-én.
A Fitch Ratings amerikai kutatási vezetője szerint a tényleges amerikai importadó-kulcs Trump alatt 22 százalékra emelkedett a 2024-es mindössze 2,5 százalékról. „Ezt a szintet utoljára 1910 körül láttuk” – mondta Olu Sonola egy nyilatkozatában.
– mutatott rá.
A „kölcsönös” vámok Trump szerint választ jelentenek az amerikai árukra kivetett vámokra és egyéb nem vámjellegű akadályokra. Azzal érvelt, hogy az új vámok fellendítik a hazai feldolgozóipari munkahelyeket. „Évtizedeken át országunkat közeli és távoli nemzetek, barátok és ellenségek egyaránt kifosztották, megerőszakolták és kirabolták” – mondta Trump.
Trump büntetővámja megrázta a pénzügyi piacokat és azokat a vállalkozásokat, amelyek a múlt század közepe óta fennálló kereskedelmi megállapodásokra támaszkodnak. Kanadát és Mexikót, az Egyesült Államok két legnagyobb kereskedelmi partnerét már most is 25 százalékos vámmal sújtják számos árucikk esetében, de a szerdai bejelentés alapján nem fognak további vámokat kivetni rájuk.
Közben még néhány republikánus képviselő is aggodalmát fejezte ki Trump agresszív kereskedelempolitikájával kapcsolatban. A szerdai bejelentés után néhány órával a szenátus 51-48 arányban megszavazta azt a jogszabályt, amely megszüntetné Trump kanadai vámtarifáit, és a republikánusok egy maroknyi képviselője szakított az elnökkel. A republikánusok által ellenőrzött amerikai képviselőházban azonban valószínűtlennek tartják a törvény elfogadását.
Trump vezető közgazdásza, Stephen Miran szerdán a Fox Businessnek azt mondta, hogy a vámok hosszú távon kedvezőek lesznek az Egyesült Államok számára, még akkor is, ha kezdetben némi fennakadást okoznak.
A kölcsönös vámok nem vonatkoznak bizonyos árukra, köztük a rézre, a gyógyszerekre, a félvezetőkre, a faanyagra, az aranyra, az energiára és „bizonyos ásványi anyagokra, amelyek nem állnak rendelkezésre az Egyesült Államokban” – olvasható a Fehér Ház tájékoztatójában.
A rendelet a Kínából és Hongkongból származó árukra vonatkozik, és május 2-án lép hatályba – közölte a Fehér Ház, amely szerint a lépés célja a fentanil Egyesült Államokba irányuló áramlásának megfékezése.
A kínai vegyipari gyártók a mexikói kartellek által a halálos kábítószer előállításához vásárolt nyersanyagok fő beszállítói, mondják az amerikai kábítószer-ellenes tisztviselők. A Reuters tavalyi vizsgálata kimutatta, hogy a kereskedők gyakran a de minimis szabályt kihasználva juttatják az Egyesült Államokba ezeket a vegyi anyagokat. Kína többször is tagadta bűnösségét.
Korábban a nap folyamán a kormányzat közölte, hogy a Trump által a múlt héten bejelentett, az autóimportra kivetett külön vámok csütörtöktől lépnek hatályba. Trump korábban 25 százalékos vámokat vetett ki az acélra és az alumíniumra, és kiterjesztette azokat közel 150 milliárd dollár értékű feldolgozóipari termékre is.
Eközben egy gyógyszeripari cég vezérigazgatója szerint Donald Trump elnök vámbejelentése drasztikusan érintheti a globális ellátási láncot. Gareth Sheridan, a Nutriband vezetője a BBC-nek elmondta, hogy cége fontos gyógyszereket, köztük kemoterápiás kezelésekhez szükségeseket, antibiotikumokat és fájdalomcsillapítókat gyárt Írországban.
Hozzátette, hogy
„Ha valaki a kemoterápia 25 százalékos drágulása miatt nem engedheti meg magának a kezelést, mi az alternatíva?” – mondta. „Végső soron az emberek meg fognak halni, és azért fognak meghalni, mert nem engedhetik meg maguknak az életet” – tette hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!