2007. július 18., 00:002007. július 18., 00:00
Ez azt jelenti, hogy a szárazság miatt a tavalyhoz képest gyakorlatilag felére csökken a búzatermés. Kereskedelmi és sütőipari szakértők szerint Románia az idén egymillió tonnás búzaimportra szorul, ebből már 350 ezer tonna megérkezett. A sütőiparban használt búza kilójának ára 0,6 lejre (0,3 euró) nőtt a korábbi 0,45 lejről (0,14 euró), és valószínűleg tovább nő – vélekednek a szakértők. Tavaly júliusban 5,5 millió tonnás búzatermés mellett 0,35 lej volt egy kiló búza ára. A búza-nagykereskedelemben az év végére már 230 eurós tonnánkénti árral számolnak, a jelenlegi 190 euró után. Gazdasági szakértők szerint a tavalyi 600 millió euróról idén egymilliárd euróra növekedhet a búzával való kereskedés piaca. A liszt ára 16 százalékkal nőtt az utóbbi hetekben. Augusztus elsejétől más sütőipari termékek drágulása is várható – figyelmeztetnek a kereskedők. A péktermékek ára augusztustól körülbelül 5-6 százalékkal emelkedik. A drágulás azonban nagyobb arányú is lehet, ha a búza ára tovább emelkedik. A kenyér előállítási költségeiben a liszt ára a meghatározó: ez képezi a kenyér árának felét. A következő dráguláshullámot a sütőipari szakértők szeptember elejére teszik, amikor az új búzatermésből kell dolgozni, illetve a külföldről behozott gabonát kell igénybe venni. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelők szerint a kereskedők a nagyobb profit reményében maguk is emelik az árakat. A gazdálkodók alacsonyabb árakon is eladják a búzát, hogy ne kelljen készletezniük, a kereskedők pedig felhalmoznak, késleltetik az eladást a magasabb árakra várva. Viorel Matei, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségének elnöke elmondta: a közvetítők mesterségesen hajtják fel az árakat, az aszály miatti alacsony búzatermésre hivatkozva. „A termelők bármilyen alacsony áron meg akarnak szabadulni a búzától. Ezért a közvetítőkhöz fordulnak, akik óriási áron, hivatalos papírok nélkül vásárolják fel a termést. A sütőipari egységeknek már jóval drágábban kínálják, arra hivatkozva, hogy aszály van” – mondta Viorel Matei. Az aszály az idén 0,5–1,0 százalékponttal csökkentheti Románia hazai össztermékét (GDP) a nemzeti tervezési bizottság jelenlegi összegzése szerint. A bizottság vezetője korábban elmondta: az idei szárazság mintegy 10 százalékkal csökkenti a mezőgazdasági termelést: a búza, a rozs, az árpa és a repce termőterületének 60 százalékát érinti. Meteorológusok szerint az országban augusztusban és szeptemberben is erős szárazság várható. A mezőgazdaság 1991-ben a román GDP-nek közel 20 százalékát adta. 2004-ben 10 százalékos, tavaly 8 százalékos volt az aránya.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.