Zsebbe vág. A villamosenergia drágulását érzik meg a legtöbben
Fotó: Jakab Mónika
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz, mivel a kormány „levette az ársapkát”. Ami a gépjármű-felelősségbiztosítások felső határának lejártát illeti, a szakemberek szerint nem lesz jelentős emelés.
2025. július 01., 14:042025. július 01., 14:04
Jelentősen megemeli a villanyszámlák értékét az a tény, hogy a kormány július elsejétől megszüntette az árakat kordában tartó árplafont.
Mint ismeretes, az elmúlt években az energiapiac szabályozott volt, és a fogyasztók a fogyasztástól függően maximált árakat fizettek, például havi 100 kWh fogyasztásig 0,68 lej/kWh-t, 100 és 200 kWh közötti fogyasztás esetén 0,8 lej/kWh-t.
Július 1-jétől a kormány eltörölte ezeket az árplafonokat. Így ettől az időponttól kezdve a legtöbb fogyasztó számára jelentősen emelkedni fognak az árak. A Hidroelectrica például olyan árakat kínál, amelyektől 52–64 százalékkal nőhet a számla értéke. Más szolgáltatóknál azonban akár 130 százalékos is lehet a drágulás, éppen ezért érdemes alaposan szétnézni a „villanypiacon”, hogy melyik szolgáltatót válassza az ember.
a becslések szerint 80 és 130 százalék közötti mértékben, mivel ők eddig 0,68 lej/kWh kedvezményes tarifát fizettek – írja az Economisi.ro. A közepes fogyasztók (100–255 kWh/hó), akik eddig 0,80 lej/kWh-t fizettek, 34–50 százalékos növekedést fognak tapasztalni.
A növekedés nagyfogyasztókat (255 kWh/hónap felett) érinti a legkevésbé, ők eddig 1,3 lej/kWh-t fizettek, a becslések szerint mindössze 2 százalékos emelkedésre kell készülniük.
A legsérülékenyebb kategóriák viszont kivételt jelentenek: az arra jogosultak 2025. július 1-jétől havi 50 lej összegű támogatást kaphatnak majd a villanyszámlájuk kifizetésére.
A hivatalos számítások szerint országszerte több mint 2,1 millió háztartás juthat majd hozzá ehhez a támogatáshoz.
Miután a hónap végén több ársapka is hatályon kívül kerül, a július drágulásokat hozhat.
Szintén 2025. július 1-jétől szűnt meg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb/RCA) díjakra vonatkozó árplafon, ám a Pénzügyi Felügyelet (ASF) nem számít hirtelen áremelkedésre.
Mint ismeretes, a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó felső határt a díj 6,8 százalékában határozták meg, a biztosítási alkuszok jutalékát pedig legfeljebb 8 százalékban – ez a szabályozás szűnik most meg.
mind a biztosítók, mind pedig tágabb értelemben az egész piac számára, és nem válhatnak indokolatlan teherré a fogyasztók számára. Az ASF célja továbbra is a piac pénzügyi stabilitása és a fogyasztóvédelem közötti egyensúly fenntartása az átmeneti időszak alatt” – nyilatkozták a Pénzügyi Felügyelet illetékesei minap a Digi24-nek.
Eredetileg – amint arról korábban több ízben is írtunk – az alapélelmiszerek árréskorlátozása is megszűnt volna július elsejétől, ami szakértők szerint bizonyára az árak megugrásához vezetett volna.
Mint ismeretes, az alapvető élelmiszerek maximális árrését 2023 augusztusától 20 százalékra korlátozták, miután abban az évben ugrásszerű drágulások voltak. Az intézkedést eredetileg 2023 végéig tervezték, de meghosszabbították az időtartamát, és kiterjesztették más élelmiszerekre is, és két évvel később, 2025. június 30-án járt volna le, azonban a múlt héten a kormány 2025. szeptember 30-ig meghosszabbította a korlátozást.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás