Zsebbe vág. A villamosenergia drágulását érzik meg a legtöbben
Fotó: Jakab Mónika
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz, mivel a kormány „levette az ársapkát”. Ami a gépjármű-felelősségbiztosítások felső határának lejártát illeti, a szakemberek szerint nem lesz jelentős emelés.
2025. július 01., 14:042025. július 01., 14:04
Jelentősen megemeli a villanyszámlák értékét az a tény, hogy a kormány július elsejétől megszüntette az árakat kordában tartó árplafont.
Mint ismeretes, az elmúlt években az energiapiac szabályozott volt, és a fogyasztók a fogyasztástól függően maximált árakat fizettek, például havi 100 kWh fogyasztásig 0,68 lej/kWh-t, 100 és 200 kWh közötti fogyasztás esetén 0,8 lej/kWh-t.
Július 1-jétől a kormány eltörölte ezeket az árplafonokat. Így ettől az időponttól kezdve a legtöbb fogyasztó számára jelentősen emelkedni fognak az árak. A Hidroelectrica például olyan árakat kínál, amelyektől 52–64 százalékkal nőhet a számla értéke. Más szolgáltatóknál azonban akár 130 százalékos is lehet a drágulás, éppen ezért érdemes alaposan szétnézni a „villanypiacon”, hogy melyik szolgáltatót válassza az ember.
a becslések szerint 80 és 130 százalék közötti mértékben, mivel ők eddig 0,68 lej/kWh kedvezményes tarifát fizettek – írja az Economisi.ro. A közepes fogyasztók (100–255 kWh/hó), akik eddig 0,80 lej/kWh-t fizettek, 34–50 százalékos növekedést fognak tapasztalni.
A növekedés nagyfogyasztókat (255 kWh/hónap felett) érinti a legkevésbé, ők eddig 1,3 lej/kWh-t fizettek, a becslések szerint mindössze 2 százalékos emelkedésre kell készülniük.
A legsérülékenyebb kategóriák viszont kivételt jelentenek: az arra jogosultak 2025. július 1-jétől havi 50 lej összegű támogatást kaphatnak majd a villanyszámlájuk kifizetésére.
A hivatalos számítások szerint országszerte több mint 2,1 millió háztartás juthat majd hozzá ehhez a támogatáshoz.
Miután a hónap végén több ársapka is hatályon kívül kerül, a július drágulásokat hozhat.
Szintén 2025. július 1-jétől szűnt meg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb/RCA) díjakra vonatkozó árplafon, ám a Pénzügyi Felügyelet (ASF) nem számít hirtelen áremelkedésre.
Mint ismeretes, a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó felső határt a díj 6,8 százalékában határozták meg, a biztosítási alkuszok jutalékát pedig legfeljebb 8 százalékban – ez a szabályozás szűnik most meg.
mind a biztosítók, mind pedig tágabb értelemben az egész piac számára, és nem válhatnak indokolatlan teherré a fogyasztók számára. Az ASF célja továbbra is a piac pénzügyi stabilitása és a fogyasztóvédelem közötti egyensúly fenntartása az átmeneti időszak alatt” – nyilatkozták a Pénzügyi Felügyelet illetékesei minap a Digi24-nek.
Eredetileg – amint arról korábban több ízben is írtunk – az alapélelmiszerek árréskorlátozása is megszűnt volna július elsejétől, ami szakértők szerint bizonyára az árak megugrásához vezetett volna.
Mint ismeretes, az alapvető élelmiszerek maximális árrését 2023 augusztusától 20 százalékra korlátozták, miután abban az évben ugrásszerű drágulások voltak. Az intézkedést eredetileg 2023 végéig tervezték, de meghosszabbították az időtartamát, és kiterjesztették más élelmiszerekre is, és két évvel később, 2025. június 30-án járt volna le, azonban a múlt héten a kormány 2025. szeptember 30-ig meghosszabbította a korlátozást.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) elnöke kijelentette: az adóhivatal ellenőrzéseket tart azoknál, akik drága luxusautókkal furikáznak, de a bevallott jövedelmük alapján nem futhatja ilyen járművekre.
Történelmi csúcsra erősödött az arany és az ezüst jegyzése unciánként a New York-i tőzsde fémrészlegében (Comex) csütörtökön kora reggel.
Romániában még a nagymamák által készített házi főzésű levár is a beszedetlen áfa összegét növelő tényezőként kezelik – jelentette ki Adrian Nica, az Országos Adóhatóság (ANAF) igazgatója.
2 hozzászólás