
Fotó: Biró István
2008. június 27., 00:002008. június 27., 00:00
mivel számításaik szerint az év harmadik negyedében az importgáz ezer köbméterenkénti ára eléri a 480 dollárt, ami 30 százalékkal több, mint amennyit a lakosság a most elhatározott drágulás előtt fizetett a nyersanyagért. Az áram 4,4 százalékos drágulását az üzemanyag-használat költségeinek emelkedése és a szolgáltatókra vonatkozó környezetvédelmi beruházások végrehajtásának kötelezettsége teszi indokolttá.
A gáz árát legutóbb februárban módosították. Akkor 8,5 százalékos emelést rendeltek el. Az áramot legutóbb tavaly áprilisban drágították 3,95 százalékkal.
A szerdai gázáremelést októberben újabb drágítás követi – szögezte le az ANRE döntését követően Frank Hajdinjak, az E.ON Gaz Románia vezérigazgatója.
Az októberi gázáremelés szükségességét Frank Hajdinjak, az E.On Gaz Románia vezérigazgatója azzal indokolta, hogy a július elsejei 12,5 százalékos áremelés nem fedezi az importgázért fizetett pénzösszeget az idei év végéig, így további egy alkalommal mindenképp drágítani kell a fogyasztói díjszabást. Hajdinjak szerint ugyanis a gáz ára az idei év harmadik negyedére eléri majd a köbméterenkénti 600 dollárt. Arra azonban nem adott választ, hogy milyen mértékű drágulást vetít elő a lakossági árak terén októbertől.
Csütörtöki sajtótájékoztatóján Gabriel Sârbu, az energiaárakat szabályozó hatóság (ANRE) igazgatója is ígéretet tett arra, hogy októberig nem drágul a földgáz. Ám hozzátette, amennyiben a szolgáltatók bebizonyítják, hogy az importföldgáz megnövekedett költségei miatt indokolt az áremelés, akkor október elsejétől újabb drágítást hagynak jóvá.
Támogatás kis jövedelműeknek
Mintegy elébe menve a várható tiltakozásoknak, Paul Păcuraru munkaügyi miniszter csütörtökön az ANRE-döntést követően bejelentette, a legközelebbi kormányülésen a Tăriceanu-kabinet 150–200 millió lej értékű támogatást irányoz majd elő azon mintegy 800 ezer olyan család számára, amely a megnövekedett árak következtében nem tudná kifizetni számláit. A támogatásra a 615 lejnél alacsonyabb fizetéssel rendelkezők jogosultak.
Drágulnak az élelmiszerek is
A földgáz és villanyáram drágulása az élelmiszerek árának növekedéséhez vezet – vélik egybehangzóan az élelmiszer-ipari munkáltatók. „A hatás egyértelmű: a gabonatermeléstől az üzletekben történő eladásig valamennyi folyamatra kihat az energia drágulása. Mindezt pedig a lánc végén álló fogyasztó fogja a leginkább megérezni” – fogalmazott az áremelés bejelentését követően Sorin Minea, a Romalimenta munkáltatói szövetség elnöke. Hozzátette, a termékek ára nem egyenesen arányosan nő az energia árával, és nem is hat ki egyformán minden élelmiszer-ipari ágazatra. A cukorgyártók máris jelezték, hogy a leginkább ez az ágazat fogja megérezni az áremelést, és a termelési költségek 1–3 százalékos növekedése az áron is fog érződni. Azok a cukorgyártók emelik majd leghamarabb áraikat, akiknek kevés tartalékuk van, ugyanis a megnövekedett költségek a július elseje után gyártott mennyiségre érvényesek.
Jó hír azonban a fogyasztók számára, hogy a sütőipari cégek várhatóan csak az ősz folyamán fognak drágítani. „Őszig nem kellene drágítania pékipari termékeket, hiszen hamarosan az új termésből kezdünk dolgozni, amelynek normális körülmények között olcsóbbnak kellene lennie, ahhoz képest amelyet ősztől kínálnak a lerakatokból. Ez utóbbi ugyanis már tartalmazni fogja a tárolási költségeket, miközben az elkövetkező hónapokban csak a termeléssel járó kiadásokat foglalják az árba” – nyilatkozta Aurel Popescu, a Rompan munkáltatói szövetség elnöke, aki szerint július–augusztus folyamán várhatóan 20–25 százalékkal lesz olcsóbb a gabona a júniusi árnál.
Negatív hatás a gazdaságra
A lakosságon kívül valamennyi gazdasági szektor megérzi majd a földgáz és a villanyáram drágulását. Ám a csődök száma semmiképp nem fog nőni – szögezte le Cristian Pârvulescu, a Romániai Üzletemberek Szövetségének elnöke. Az Exportőrök és Importőrök Országos Szövetségének elnöke, Mihai Ionescu a drágítás kapcsán úgy nyilatkozott, ezáltal csökken a román termékek versenyképessége a külföldi piacokon, valamennyi gazdasági szektorban. Mint mondta, a fémfeldolgozó ipar, az üveg- és kerámiagyártók, illetve a vegyipar érzi meg a leginkább az energia drágulását. Constantin Moraru, az Üveg- és Kerámiagyártók Munkáltatói Szövetségének elnöke, úgy ítéli meg, ebben a szektorban a vállalkozások zöme csődbe megy a közeljövőben. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy ezen vállalatok többsége már a jelenlegi drágítást megelőzően is veszteséges volt. Muraru kilátásba helyezte továbbá, hogy egyes cégek áttérnek majd építőipari termékek gyártására, ám így is számottevő lesz a bezárt üzemek száma.
Alapkamatot emelt a BNR az infláció visszaszorítására
A Román Nemzeti Bank (BNR) csütörtöki bejelentése szerint péntektől újabb negyed százalékponttal tíz százalékra emeli az alapkamatot. Ez immár sorrendben a hatodik kamatemelés. A bejelentés szerint a jegybank folytatja a pénzügyi piacok likviditásának szigorú irányítását nyílt piaci műveletekkel és a kötelező minimális tartalékráták jelenlegi szintjének fenntartásával. A közlemény hangsúlyozza, hogy a bank kamatdöntő testülete közelről figyeli a makrogazdasági mutatókat, tekintettel az inflációs nyomásra. Május elején a BNR 25 bázisponttal 9,75 százalékra emelte irányadó kamatát, a pénzügy-politikai rátát, hogy megállítsa az árnövekedési nyomást, ami veszélyezteti a jegybank inflációs célkitűzését. Mugur Isărescu, a központi pénzintézet elnöke úgy nyilatkozott, az infláció várhatóan augusztustól kezd mérséklődni. Az inflációemelkedés oka részben az élelmiszerek világpiaci árának a növekedése, a bérek emelkedése és a hazai kereslet bővülése. A bank negyedéves jelentésében decemberre 6 százalékos tizenkét havi áremelkedést vár, szemben a korábban jelzett 5,9 százalékkal. A 2,8–4,8 százalékos célsávon nem változtattak. A jövő év végére viszont 3,9 százalék helyett már csak 3,5 százalékos drágulási ütemre számít a bank. A jövő év végi célsávja 2,5–4,5 százalék.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.