Mint ismeretes, miután a kormány elfogadja a szövegtervezetet, még a parlament két házának is meg kell vitatnia, és el kell fogadnia azt. Az ellenzék viszont máris jelezte, hogy több módosító indítványt is be kívánnak terjeszteni.
Az viszont máris biztosnak látszik, hogy a korábbi tervekkel ellentétben július elseje helyett idén már április 1-jétől drágulnak a dohánytermékek – döntött a kormány, amely egyúttal a sör után fizetendő jövedéki adót is 10 százalékkal emelné. A kormány által bemutatott, az adótörvénykönyv módosítására vonatkozó rendelettervezet szerint ez évtől 2017-ig a dohánytermékek jövedéki adóját április 1-jétől emelnék, holott a korábbi években az illeték júliustól nőtt. A luxuscikkek, vagyis a cigaretta, az alkohol és a kávé jövedéki adóját egyébként ez évtől 5,16 százalékkal magasabb árfolyam alapján számolják ki, így a dohánytermékek nagyobb mértékben drágulnak, mint az előző években.
A Román Sörkészítők Szövetsége (ABR) szerint a folyékony kenyér jövedéki adójának emelése egyértelműen dráguláshoz és a fogyasztás visszaeséséhez, ezzel pedig az államkassza bevételének csökkenéséhez vezet. Constantin Bratu, a szervezet elnöke felhívta a figyelmet, hogy a tervezett 10 százalékos emelés a kormány szándékaival éppen ellentétes hatást vált ki, a döntés pedig a sörkészítők beszállítóit, vagyis a mezőgazdasági termelőket is negatívan érinti majd. Az illetékes rámutatott, jelenleg egy üveg sör árának mintegy 45 százaléka kerül az államkasszába. A folyékony kenyér jövedéki adója egyébként a tervezett emelés után meghaladná többek között a németországi és bulgáriai illeték mértékét. „Az amúgy is nehéz pénzügyi feltételek mellett a hazai sörpiac egyszerűen képtelen lesz alkalmazkodni az adóemeléshez. Az adóhivatalnak elsősorban az állampolgárokat kellene segítenie, a döntés miatt azonban biztosan tovább csökken a vásárlóerő” – magyarázta Bratu. A sörkészítők képviselője úgy véli, az államkaszsza bevételeit az adócsalás visszaszorításával lehetne leghatékonyabban növelni, a korábbi tapasztalatok szerint azonban a szigorító, illetve a fogyasztást befolyásoló intézkedések nem jelentenek megoldást. „Sajnálatos, hogy a kabinet éppen a becsületes adófizetőkre ró újabb terheket” – fogalmazott az ABR vezetője.
Az elmúlt évben egyébként a sör különleges adójából 620 millió lej folyt be az államkasszába, 40 millió lejjel több, mint 2011-ben. Az Európai Unió területén előállított sörmennyiség – 383 hektoliter – 4,44 százalékát Romániában főzik. Figyelembe véve ugyanakkor az órabért és a sör árát, egy romániai polgárnak átlagosan 30 percet kell dolgoznia egy üveg folyékony kenyérért, míg az EU-s átlag 8 perc. Az adómódosítással az ország utolsó helyre kerül: a bérekhez képest itt kell majd a legtöbbet fizetni a sörért.
Amint arról beszámoltunk, a kormány további fiskális tervei között szerepel egy „természeti monopólium”-adó kivetése a villanyáram és földgáz területén működő szállító- és forgalmazó cégekre. Az új adó a pénzügyminisztérium hétfőn nyilvánosságra került rendelettervezete értelmében már februártól hatályba lépne, s a tervek szerint 2014 végéig lenne érvényes. Az előzetes számítások szerint ebben az időszakban a költségvetés ebből származó pluszbevételei elérnék a 127,4 millió eurót.
Nem ússzák meg ugyanakkor a mezőgazdasági termelők sem, a tervek szerint az ágazatban tevékenykedő magánszemélyeknek ezután nem a bevallott jövedelmük után kell adózniuk, hanem a tulajdonukban levő területek mérete vagy állataik száma alapján, ugyanakkor 600 ezer olyan termelőre vetne ki adót, akik állami szubvencióban részesülnek, ám nem vallják be jövedelmüket, s így nem fizetnek adót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok