Mint ismeretes, miután a kormány elfogadja a szövegtervezetet, még a parlament két házának is meg kell vitatnia, és el kell fogadnia azt. Az ellenzék viszont máris jelezte, hogy több módosító indítványt is be kívánnak terjeszteni.
Az viszont máris biztosnak látszik, hogy a korábbi tervekkel ellentétben július elseje helyett idén már április 1-jétől drágulnak a dohánytermékek – döntött a kormány, amely egyúttal a sör után fizetendő jövedéki adót is 10 százalékkal emelné. A kormány által bemutatott, az adótörvénykönyv módosítására vonatkozó rendelettervezet szerint ez évtől 2017-ig a dohánytermékek jövedéki adóját április 1-jétől emelnék, holott a korábbi években az illeték júliustól nőtt. A luxuscikkek, vagyis a cigaretta, az alkohol és a kávé jövedéki adóját egyébként ez évtől 5,16 százalékkal magasabb árfolyam alapján számolják ki, így a dohánytermékek nagyobb mértékben drágulnak, mint az előző években.
A Román Sörkészítők Szövetsége (ABR) szerint a folyékony kenyér jövedéki adójának emelése egyértelműen dráguláshoz és a fogyasztás visszaeséséhez, ezzel pedig az államkassza bevételének csökkenéséhez vezet. Constantin Bratu, a szervezet elnöke felhívta a figyelmet, hogy a tervezett 10 százalékos emelés a kormány szándékaival éppen ellentétes hatást vált ki, a döntés pedig a sörkészítők beszállítóit, vagyis a mezőgazdasági termelőket is negatívan érinti majd. Az illetékes rámutatott, jelenleg egy üveg sör árának mintegy 45 százaléka kerül az államkasszába. A folyékony kenyér jövedéki adója egyébként a tervezett emelés után meghaladná többek között a németországi és bulgáriai illeték mértékét. „Az amúgy is nehéz pénzügyi feltételek mellett a hazai sörpiac egyszerűen képtelen lesz alkalmazkodni az adóemeléshez. Az adóhivatalnak elsősorban az állampolgárokat kellene segítenie, a döntés miatt azonban biztosan tovább csökken a vásárlóerő” – magyarázta Bratu. A sörkészítők képviselője úgy véli, az államkaszsza bevételeit az adócsalás visszaszorításával lehetne leghatékonyabban növelni, a korábbi tapasztalatok szerint azonban a szigorító, illetve a fogyasztást befolyásoló intézkedések nem jelentenek megoldást. „Sajnálatos, hogy a kabinet éppen a becsületes adófizetőkre ró újabb terheket” – fogalmazott az ABR vezetője.
Az elmúlt évben egyébként a sör különleges adójából 620 millió lej folyt be az államkasszába, 40 millió lejjel több, mint 2011-ben. Az Európai Unió területén előállított sörmennyiség – 383 hektoliter – 4,44 százalékát Romániában főzik. Figyelembe véve ugyanakkor az órabért és a sör árát, egy romániai polgárnak átlagosan 30 percet kell dolgoznia egy üveg folyékony kenyérért, míg az EU-s átlag 8 perc. Az adómódosítással az ország utolsó helyre kerül: a bérekhez képest itt kell majd a legtöbbet fizetni a sörért.
Amint arról beszámoltunk, a kormány további fiskális tervei között szerepel egy „természeti monopólium”-adó kivetése a villanyáram és földgáz területén működő szállító- és forgalmazó cégekre. Az új adó a pénzügyminisztérium hétfőn nyilvánosságra került rendelettervezete értelmében már februártól hatályba lépne, s a tervek szerint 2014 végéig lenne érvényes. Az előzetes számítások szerint ebben az időszakban a költségvetés ebből származó pluszbevételei elérnék a 127,4 millió eurót.
Nem ússzák meg ugyanakkor a mezőgazdasági termelők sem, a tervek szerint az ágazatban tevékenykedő magánszemélyeknek ezután nem a bevallott jövedelmük után kell adózniuk, hanem a tulajdonukban levő területek mérete vagy állataik száma alapján, ugyanakkor 600 ezer olyan termelőre vetne ki adót, akik állami szubvencióban részesülnek, ám nem vallják be jövedelmüket, s így nem fizetnek adót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok