Mint ismeretes, miután a kormány elfogadja a szövegtervezetet, még a parlament két házának is meg kell vitatnia, és el kell fogadnia azt. Az ellenzék viszont máris jelezte, hogy több módosító indítványt is be kívánnak terjeszteni.
Az viszont máris biztosnak látszik, hogy a korábbi tervekkel ellentétben július elseje helyett idén már április 1-jétől drágulnak a dohánytermékek – döntött a kormány, amely egyúttal a sör után fizetendő jövedéki adót is 10 százalékkal emelné. A kormány által bemutatott, az adótörvénykönyv módosítására vonatkozó rendelettervezet szerint ez évtől 2017-ig a dohánytermékek jövedéki adóját április 1-jétől emelnék, holott a korábbi években az illeték júliustól nőtt. A luxuscikkek, vagyis a cigaretta, az alkohol és a kávé jövedéki adóját egyébként ez évtől 5,16 százalékkal magasabb árfolyam alapján számolják ki, így a dohánytermékek nagyobb mértékben drágulnak, mint az előző években.
A Román Sörkészítők Szövetsége (ABR) szerint a folyékony kenyér jövedéki adójának emelése egyértelműen dráguláshoz és a fogyasztás visszaeséséhez, ezzel pedig az államkassza bevételének csökkenéséhez vezet. Constantin Bratu, a szervezet elnöke felhívta a figyelmet, hogy a tervezett 10 százalékos emelés a kormány szándékaival éppen ellentétes hatást vált ki, a döntés pedig a sörkészítők beszállítóit, vagyis a mezőgazdasági termelőket is negatívan érinti majd. Az illetékes rámutatott, jelenleg egy üveg sör árának mintegy 45 százaléka kerül az államkasszába. A folyékony kenyér jövedéki adója egyébként a tervezett emelés után meghaladná többek között a németországi és bulgáriai illeték mértékét. „Az amúgy is nehéz pénzügyi feltételek mellett a hazai sörpiac egyszerűen képtelen lesz alkalmazkodni az adóemeléshez. Az adóhivatalnak elsősorban az állampolgárokat kellene segítenie, a döntés miatt azonban biztosan tovább csökken a vásárlóerő” – magyarázta Bratu. A sörkészítők képviselője úgy véli, az államkaszsza bevételeit az adócsalás visszaszorításával lehetne leghatékonyabban növelni, a korábbi tapasztalatok szerint azonban a szigorító, illetve a fogyasztást befolyásoló intézkedések nem jelentenek megoldást. „Sajnálatos, hogy a kabinet éppen a becsületes adófizetőkre ró újabb terheket” – fogalmazott az ABR vezetője.
Az elmúlt évben egyébként a sör különleges adójából 620 millió lej folyt be az államkasszába, 40 millió lejjel több, mint 2011-ben. Az Európai Unió területén előállított sörmennyiség – 383 hektoliter – 4,44 százalékát Romániában főzik. Figyelembe véve ugyanakkor az órabért és a sör árát, egy romániai polgárnak átlagosan 30 percet kell dolgoznia egy üveg folyékony kenyérért, míg az EU-s átlag 8 perc. Az adómódosítással az ország utolsó helyre kerül: a bérekhez képest itt kell majd a legtöbbet fizetni a sörért.
Amint arról beszámoltunk, a kormány további fiskális tervei között szerepel egy „természeti monopólium”-adó kivetése a villanyáram és földgáz területén működő szállító- és forgalmazó cégekre. Az új adó a pénzügyminisztérium hétfőn nyilvánosságra került rendelettervezete értelmében már februártól hatályba lépne, s a tervek szerint 2014 végéig lenne érvényes. Az előzetes számítások szerint ebben az időszakban a költségvetés ebből származó pluszbevételei elérnék a 127,4 millió eurót.
Nem ússzák meg ugyanakkor a mezőgazdasági termelők sem, a tervek szerint az ágazatban tevékenykedő magánszemélyeknek ezután nem a bevallott jövedelmük után kell adózniuk, hanem a tulajdonukban levő területek mérete vagy állataik száma alapján, ugyanakkor 600 ezer olyan termelőre vetne ki adót, akik állami szubvencióban részesülnek, ám nem vallják be jövedelmüket, s így nem fizetnek adót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok