Drágul a cigaretta és az alkohol

Mint ismeretes, miután a kormány elfogadja a szövegtervezetet, még a parlament két házának is meg kell vitatnia, és el kell fogadnia azt. Az ellenzék viszont máris jelezte, hogy több módosító indítványt is be kívánnak terjeszteni.

Előrehozott jövedékiadó-emelés

Az viszont máris biztosnak látszik, hogy a korábbi tervekkel ellentétben július elseje helyett idén már április 1-jétől drágulnak a dohánytermékek – döntött a kormány, amely egyúttal a sör után fizetendő jövedéki adót is 10 százalékkal emelné. A kormány által bemutatott, az adótörvénykönyv módosítására vonatkozó rendelettervezet szerint ez évtől 2017-ig a dohánytermékek jövedéki adóját április 1-jétől emelnék, holott a korábbi években az illeték júliustól nőtt. A luxuscikkek, vagyis a cigaretta, az alkohol és a kávé jövedéki adóját egyébként ez évtől 5,16 százalékkal magasabb árfolyam alapján számolják ki, így a dohánytermékek nagyobb mértékben drágulnak, mint az előző években.

Felháborodott sörkészítők

A Román Sörkészítők Szövetsége (ABR) szerint a folyékony kenyér jövedéki adójának emelése egyértelműen dráguláshoz és a fogyasztás visszaeséséhez, ezzel pedig az államkassza bevételének csökkenéséhez vezet. Constantin Bratu, a szervezet elnöke felhívta a figyelmet, hogy a tervezett 10 százalékos emelés a kormány szándékaival éppen ellentétes hatást vált ki, a döntés pedig a sörkészítők beszállítóit, vagyis a mezőgazdasági termelőket is negatívan érinti majd. Az illetékes rámutatott, jelenleg egy üveg sör árának mintegy 45 százaléka kerül az államkasszába. A folyékony kenyér jövedéki adója egyébként a tervezett emelés után meghaladná többek között a németországi és bulgáriai illeték mértékét. „Az amúgy is nehéz pénzügyi feltételek mellett a hazai sörpiac egyszerűen képtelen lesz alkalmazkodni az adóemeléshez. Az adóhivatalnak elsősorban az állampolgárokat kellene segítenie, a döntés miatt azonban biztosan tovább csökken a vásárlóerő” – magyarázta Bratu. A sörkészítők képviselője úgy véli, az államkaszsza bevételeit az adócsalás visszaszorításával lehetne leghatékonyabban növelni, a korábbi tapasztalatok szerint azonban a szigorító, illetve a fogyasztást befolyásoló intézkedések nem jelentenek megoldást. „Sajnálatos, hogy a kabinet éppen a becsületes adófizetőkre ró újabb terheket” – fogalmazott az ABR vezetője.

Az elmúlt évben egyébként a sör különleges adójából 620 millió lej folyt be az államkasszába, 40 millió lejjel több, mint 2011-ben. Az Európai Unió területén előállított sörmennyiség – 383 hektoliter – 4,44 százalékát Romániában főzik. Figyelembe véve ugyanakkor az órabért és a sör árát, egy romániai polgárnak átlagosan 30 percet kell dolgoznia egy üveg folyékony kenyérért, míg az EU-s átlag 8 perc. Az adómódosítással az ország utolsó helyre kerül: a bérekhez képest itt kell majd a legtöbbet fizetni a sörért.

Más adók is jönnek

Amint arról beszámoltunk, a kormány további fiskális tervei között szerepel egy „természeti monopólium”-adó kivetése a villanyáram és földgáz területén működő szállító- és forgalmazó cégekre. Az új adó a pénzügyminisztérium hétfőn nyilvánosságra került rendelettervezete értelmében már februártól hatályba lépne, s a tervek szerint 2014 végéig lenne érvényes. Az előzetes számítások szerint ebben az időszakban a költségvetés ebből származó pluszbevételei elérnék a 127,4 millió eurót.

Nem ússzák meg ugyanakkor a mezőgazdasági termelők sem, a tervek szerint az ágazatban tevékenykedő magánszemélyeknek ezután nem a bevallott jövedelmük után kell adózniuk, hanem a tulajdonukban levő területek mérete vagy állataik száma alapján, ugyanakkor 600 ezer olyan termelőre vetne ki adót, akik állami szubvencióban részesülnek, ám nem vallják be jövedelmüket, s így nem fizetnek adót.