Nem mindenkinek jár a béremelés? Többek között a betegszállítókat is „lefelejtették” a listáról
Fotó: Beliczay László
Súlyosan diszkriminatív az egészségügyi alkalmazottak béremelése, ugyanis bizonyos kategóriák kimaradtak – hívja fel a figyelmet a Sanitas szakszervezet, kérve a méltánytalanság azonnali megszüntetését.
2021. december 08., 07:562021. december 08., 07:56
Alkalmazzák minden egészségügyi alkalmazott esetében az egységes bérezési törvény előírásait – követeli a Sanitas egészségügyi szakszervezet. Tájékoztatásuk szerint amikor már úgy tűnt, sikerül megegyezni, a kormány utasította a kórházakat, hogy töltsenek ki egy űrlapot, szimulálva a béremelést, hogy felmérjék annak hatásait a jövő évi költségvetésre. Az űrlapokat szerdáig kell visszaküldeni, ám a szakszervezet megdöbbenve látta, hogy a szimulációból újra kimaradtak bizonyos kategóriák. A közlemény szerint
„Nem fogadjuk el egyetlen általunk képviselt alkalmazott feláldozását sem, követeljük az egészségügyi minisztériumtól, hogy küldjön új űrlapot a kórházaknak, amely tartalmazza minden eddig kimaradt alkalmazott számára a béremelést, és azt kapják is meg jövő év elejétől” – olvasható az országos Sanitas közleményében.
„A 2017/153-as bérezési törvény értelmében négy szakaszban valósult volna meg minden alkalmazott számára a béremelés, az utolsó szakaszra az idei év elején kellett volna sort keríteni, ám több kategória kimaradt, és nem emelték meg mindenkinek a fizetését” – idézte fel megkeresésünkre Vasile Neagovici, a Santias Kovászna megyei szervezetének elnöke. Így – tette hozzá – a betegápolók, a betegszállítók, a takarítók, az irodai alkalmazottak, a kisegítő személyzet, köztük a konyhások, a liftkezelők, a kazánfűtők, a mosónők, a telefonkezelők, a szakképzetlen munkások, a szociális munkások, a mentőszolgálat és a sürgősség számítógép-kezelői sem kapták meg a törvény által szavatolt béremelést.
„Az év elején a Cîțu-kormány pénzügyi nehézségekre hivatkozott, és felfüggesztette a törvény alkalmazását. Emiatt egyre nőtt az elégedetlenség, hiszen például egy felsőfokú végzettséggel rendelkező kórházi bérszámfejtő havi 2700 lejt keres, közben hatalmas a felelőssége, hogy több száz ember időben és pontosan megkapja a fizetését” – részletezte Vasile Neagovici. Aláhúzta, ezeket az alkalmazottakat súlyosan diszkriminálják, hiszen ugyanolyan szerepük és felelősségük van az egészségügyi rendszer működtetésében, mint a többi munkatársnak.
– példázódott a szakszervezeti vezető.
Elmondása szerint az egészségügyi alkalmazottak körében tovább növelte az elégedetlenséget, hogy idén üdülési csekket sem kaptak, sőt vannak olyan kisebb városi kórházak, amelyeknek a munkatársai soha nem kaptak vakációs utalványt, mert a kórház nem tudta azok értékét kigazdálkodni a költségvetéséből.
„A szakszervezet még az új kormánykoalíció megalakulása előtt elkezdte az egyeztetéseket, szorgalmazva, hogy alkalmazzák az egységes bértörvényt.
– magyarázta Neagovici. Rámutatott, úgy tűnt, a tárgyalások eredményesek, a szociáldemokraták nyitottnak bizonyultak a béremelésre, annál is inkább, mert az egységes bérezési törvényt ők fogadták el még 2017-ben. „A megegyezést minél hamarabb tető alá kell hozni, mert az ígéretek szerint a kormány december végéig véglegesíti a jövő évi állami költségvetést, és annak tartalmaznia kell már a béremelést fedező összegeket” – hangsúlyozta szakszervezet helyi elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!