
Fotó: Bálint Eszter
Kettős diszkrimináció éri a versenyszférában dolgozókat szakemberek szerint, hiszen amellett, hogy a legtöbb esetben maguknak kell állniuk a nyaralással járó kiadásokat, a közszférában biztosított üdülési csekkek még fel is verték tavaly a belföldi idegenforgalomban gyakorolt árakat.
2020. június 07., 16:402020. június 07., 16:40
2020. június 07., 16:472020. június 07., 16:47
Diszkriminációnak minősül, hogy miközben a közalkalmazottak a teljes romániai lakosság által befizetett adókból és illetékekből fedezett üdülési csekkekkel mehetnek nyaralni, addig a versenyszférában dolgozóknak maguknak kell fizetniük az utazással, a szállással, az étkezésekkel járó kiadásokat – irányította rá a figyelmet Dragoş Anastasiu, a Román–Német Kereskedelmi és Iparkamara (AHK) elnöke. Meglátása szerint a magánszektor alkalmazottainak is kellene biztosítani vakációs utalványokat.
– érvelt Anastasiu, aki szerint az üdülési csekkek értékének megfelelő összeget a cég által az államnak befizetett adóból kellene levonni. „Ha emlékeznek, öt hónapja a gazdasági miniszter azt mondta, bevezetik ezt az intézkedést, hogy ne álljon fenn többé diszkrimináció az állami és a magánszféra között” – idézte fel a kamaraelnök.
És amúgy nemcsak a gazdasági tárca vezetője rukkolt elő hasonló elképzeléssel, még tavaly nyáron, azelőtt, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormányra került volna, beterjesztett egy törvénytervezetet, aminek értelmében a magánszférában dolgozók is kaphatnának üdülési csekket, és Ludovic Orban jelenlegi kormányfő akkori ismertetése szerint ezek ellenértékét is az adóból vonnák le.
Az Adevărul.ro hírportál elemzője szerint ugyanakkor nemcsak nyaralástémában diszkrimináció áldozatai a magánszféra alkalmazottai. Miután több mint 1,2 millió közalkalmazott 1450 lejes üdülési csekkel lett gazdagabb, amit kizárólag belföldi szállásra és étkezésre lehet felhasználni, hirtelen elkezdtek felfele kúszni az árak.
A közalkalmazottak a korábbi bejelentések szerint amúgy az idei évre is megkapják az 1450 lejes üdülési csekkeket. Ugyanakkor mivel sokuknak a koronavírus-járvány miatt kihirdetett szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején járt volna le a tavalyi utalványa, azok érvényességét is meghosszabbították 2021. május 31-éig. Ezek tükrében várható, hogy hamarosan felpörög a belföldi turizmus.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
szóljon hozzá!