Detroit magával ránthatja Európát

Nem húz a motor

Detroit nehéz helyzete már eddig sem volt titok: márciusban válságmenedzsert neveztek ki a város élére, miután egy vizsgálóbizottság megállapította, hogy az önkormányzatnál pénzügyi szükségállapot alakult ki. Rick Snyder michigani kormányzó csütörtökön jelentette be, hogy jóváhagyta a válságmenedzser, Kevin Orr kérelmét, amelyben a város nevében állami csődvédelemért folyamodik. A nagyváros hosszú távú adósságát 18,5 milliárd dollárra becslik.

A rossz döntések megbosszulják magukat

A Wall Street Journal tegnap közzétett elemzése szerint pedig Detroit csődje miatt óriási veszteségekre kell számítaniuk, így fogják megbosszulni önmagukat a 2008-ban begyűrűzött gazdasági és pénzügyi világválság előtt meghozott rossz döntések. Az amerikai pénzügyi lap elemzője szerint a problémák gyökere egészen 2005-ig nyúlik vissza, amikor Detroit finanszírozást keresett a városházi alkalmazottak, a rendőrök és a tűzoltók nyugdíjalapjára. Az önkormányzat az UBS-hez, a legnagyobb svájci pénzügyi csoporthoz fordult, ez pedig – kihasználva az európai bankokra gyakorolt hatását – egy 1,4 milliárd dolláros, Detroit által kibocsátott kötvénycsomagot népszerűsített körükben. Európai pénzintézetek akkor összesen mintegy 1 milliárd dollár értékben vásároltak ilyen értékpapírokat, a művelet viszont egy év múlva,2006-ban megismétlődött, s a befektetett összegek is hasonló mértékűek voltak.

Ugyanakkor nem csak a bankokra fognak negatívan kihatni a detroiti történések, ugyanis két, azóta államosított németországi, illetve belgiumi pénzintézet is szerepel a hitelezők lajstromán, ezeknek a veszteségét pedig közpénzből kell fedezni.

Detroit és környéke

A detroiti csőd a maga nemében a legjelentősebbnek számít Amerika történetében, mind az érintett lakosság, mind pedig az adósságállomány nagyságának szempontjából. Az Egyesült Államok valamikori negyedik legnépesebb városának lakossága az évtizedekkel ezelőtti 1,8 millióról mára 713 ezerre esett vissza, főleg az autóipar hanyatlásának következtében: a régióban található az ágazat három óriása, a General Motors, a Ford és a Chrysler főhadiszállása. A területen az amerikai munkaügyi minisztérium tavalyi adatai szerint közel 16 százalékos volt a munkanélküliség. A szűken vett város tehát az elmúlt évtizedek során menthetetlenül elszegényedett, és most végképp beütött a krach.

Ám a detroiti környék – az amerikai statisztikai módszertanban Detroit-Warren-Livonia néven nyilvántartott „városi és városkörnyéki statisztikai térség\" (Metropolitan Statistical Area) – nem szegényedett el, sőt, ellenkezőleg; habár az elmúlt évek válsága megviselte az autóipart is – hívja fel a figyeelmet az MTI elemzése. Mint rámutatnak, a méreteket csak összehasonlítás érzékeltetheti. A több mint 4 millió lakosú detroiti környék „hazai összterméke\" (gross product of metro area, azaz GMP) 198,8 milliárd dollár volt 2011-ben, és tavaly elérhette a 202 milliárd dollárt. Ezzel a detroiti környék a gazdasági egységek világranglistájának 63-ik helyezettje a Global Insight amerikai kutatóintézet összesítésében, csak kissé lemaradva az EU-tagok közül például Ausztriától vagy Görögországtól, egy ligában Portugáliával vagy Írországgal, és megelőzve Romániát, Magyarországot, Szlovákiát, a balti államokat vagy akár Luxemburgot. A detroiti környék GMP-je az Egyesült Államok több mint 15 billió dolláros hazai össztermékének (GDP) 1,3 százaléka. Európában egész országok ennél alig többet, vagy éppen kevesebbet állítanak elő az Európai Unió több mint 17 billió dollárnak megfelelő összesített GDP-jéből.

A szűken vett Detroit város hátrahagyott adóssága, 18,5 milliárd dollár, az amerikai GDP 0,12 százaléka. Ciprus tavasszal majdnem csődbe ment adósságának értéke az EU összes GDP-jének mindössze 0,1 százaléka.

A detroiti környék európai léptékkel mérve tehát akkora, mint egy kisebbfajta ország, és magjának adóssága sem lényegesen kisebb egyik-másik európai országénál az arányokat tekintve. És a detroiti környék is egy „valutaövezet\" része, csakúgy, mint az euróövezet tagállamai: nincs önálló pénze, nem lehet független pénzügypolitikája, a pénzügyi önmentésre nincs módja.

Más vidék, más bánásmód

Itt azonban véget érnek a hasonlóságok, és jöhetnek a különbségek – írja az MTI elemzője, aki szerint Detroitban ezentúl is minden rászoruló meg fogja kapni a segélyét, a városi intézmények – rosszul, ahogy eddig is – működni fognak, mert Michigan állam költségvetése, végső soron az Egyesült Államok szövetségi költségvetése automatikusan jótáll.

Detroit adóssága arányaiban kisebb ugyan, mint Görögországé vagy Portugáliáé, de nagyobb, mint Ciprusé, mégsem jut eszébe sehol senkinek, hogy az Egyesült Államok szétesésének esélyét boncolgassa, netán – mint ideát Görögország vagy Ciprus esetében – Detroit önkéntes kiválását vagy kiebrudalását javasolja az Egyesült Államok „dollárövezetéből\", alkalmasint az Egyesült Államokból magából, büntetésül a városvezetés ügyetlenségéért. Senki sem gondolja, hogy ha Detroit kikerülne az Egyesült Államokból, azzal mindenki jobban járna. Sőt, a legvalószínűbb, hogy a különböző szintű amerikai költségvetések zökkenőmentesen, hangtalanul elnyelik az ügyet, anélkül, hogy nagy port és vitákat kavaró új mentőalapokat kellene feltölteniük, ezer feltétellel és kifogással körülbástyázva. Detroit miatt nem kell módosítani az amerikai alkotmányt. Detroit miatt nem fog csökkenni vagy emelkedni az amerikai kincstárjegyek hozama, nem esik a dollár árfolyama, és a hitelminősítőknek sem jut eszükbe leértékelni az Egyesült Államok adósosztályzatát, amint teszik az európai intézményekkel egy-egy tagország nehézségei miatt, a felbomlás eshetőségét „beárazva\" – sorolja az MTI elemzője.

Felhívja továbbá a figyelmet, hogy Európának vannak már közös intézményei, vannak közös alapjai, benne az euróövezetnek van közös valutája, egységes pénzügypolitikája. Ám – teszi hozzá – amíg az egyes \"detroitok\" Európában önálló államok – félve, féltve és féltékenyen őrizve hagyományos szuverenitásukat a közösségtől, amely pedig éppúgy önkéntes, mint az Amerikai Egyesült Államok –, amíg nincs valódi költségvetésük és közös államkötvényük, végső soron közös európai egyesült államuk, addig nincs is remény, hogy egy-egy európai gazdasági \"megszorulás\" éppoly sima és a közösség számára veszélytelen ügy lehessen, mint odaát az igazi Detroit.

Kis várostörténet
Detroitot 1701-ben alapították francia szőrmekereskedők az északkelet-amerikai Nagy-tavak déli végén, egy folyó mellett, amely keskeny, persze csak ahhoz képest, hogy a hatalmas Huron-tó és tőle délre az Erie-tó között képezi részét egy természetes csatornának. Ezért a folyót elnevezték Détroit-nak – franciául Szorosnak –, és róla a várost ugyancsak.