
A Déli Áramlat gázvezeték által érintett uniós tagállamok – Magyarország kivételével – arra kérték az Európai Bizottságot, hogy miután egyelőre nem hivatalos a bejelentés a gázvezeték építésének leállításáról, tisztázza Moszkvával a kialakult helyzetet – derült ki a hét ország és a bizottság kedden közzétett közös közleményéből.
2014. december 10., 13:262014. december 10., 13:26
2014. december 10., 13:262014. december 10., 13:26
A nyilatkozatot érintett államként Ausztria, Bulgária, Horvátország, Görögország, Olaszország, Románia és Szlovénia, valamint a bizottság energiaunióért felelős alelnöke, Maros Sefcovic adta ki, Magyarország nem csatlakozott a közös nyilatkozathoz. A brüsszeli testület az MTI megkeresésére nem óhajtotta kommentálni a magyar döntést és annak okait, mint mondták: erről a magyar fél adhat felvilágosítást.
Később a Miniszterelnökség sajtóirodája azt közölte az MTI-vel: Magyarország képviselője azért nem írta alá kedden a Déli Áramlat által érintett uniós országok közös nyilatkozatát, mert a kormány egyelőre nem adott felhatalmazást erre. A kabinet szerdai ülésén foglalkozik a kérdéssel.
A közös közlemény tanúsága szerint a tagállamok egyetértettek, hogy az Európai uniónak elkötelezettnek kell maradnia amellett, hogy integrálja a közép- és dél-európai gázpiacokat, diverzifikálja gázszállítóit, útvonalait és forrásait – áll a kommünikében.
Ehhez a nyilatkozat szerint alkalmazni kell az egységes szabályokat, és meg kell építeni az ehhez szükséges infrastruktúrát, cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminálokat a hozzájuk tartozó vezetékrendszerrel, a kapcsolódási pontokat az úgynevezett déli energiafolyosó mentén, illetve a fekete-tengeri és földközi-tengeri gázlelőhelyek kiaknázását szolgáló létesítményeket.
A közlemény külön kiemeli Bulgária és a szomszédos országok összekapcsolásának szükségességét, valamint az észak-déli irányú, kétirányú gázszállítást lehetővé tevő kapcsolódási pontok megteremtésének fontosságát.
„A térség terhelési tesztek által mutatott sebezhetőségére való tekintettel kulcsfontosságú a jelenleg folyamatban lévő projektek gyors befejezése, valamint a stratégiai fontosságú, közös érdeknek tekintett projektek fejlesztésének felgyorsítása” – áll a közleményben.
Ennek érdekében a tagállamok magas szintű munkacsoportot hoznak létre, amelynek első feladata az lesz, hogy akciótervet dolgozzon ki Közép- és Dél-Európa gázpiacának összekapcsolására.
A közös közlemény tanúsága szerint a tagállamok abban is megállapodtak, hogy az európai energiabiztonság tágabb kérdéséről is tárgyalni fognak a jövőben, tekintettel „a gázellátás új forgatókönyvére”.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!