A Déli Áramlat gázvezeték által érintett uniós tagállamok – Magyarország kivételével – arra kérték az Európai Bizottságot, hogy miután egyelőre nem hivatalos a bejelentés a gázvezeték építésének leállításáról, tisztázza Moszkvával a kialakult helyzetet – derült ki a hét ország és a bizottság kedden közzétett közös közleményéből.
2014. december 10., 13:262014. december 10., 13:26
A nyilatkozatot érintett államként Ausztria, Bulgária, Horvátország, Görögország, Olaszország, Románia és Szlovénia, valamint a bizottság energiaunióért felelős alelnöke, Maros Sefcovic adta ki, Magyarország nem csatlakozott a közös nyilatkozathoz. A brüsszeli testület az MTI megkeresésére nem óhajtotta kommentálni a magyar döntést és annak okait, mint mondták: erről a magyar fél adhat felvilágosítást.
Később a Miniszterelnökség sajtóirodája azt közölte az MTI-vel: Magyarország képviselője azért nem írta alá kedden a Déli Áramlat által érintett uniós országok közös nyilatkozatát, mert a kormány egyelőre nem adott felhatalmazást erre. A kabinet szerdai ülésén foglalkozik a kérdéssel.
A közös közlemény tanúsága szerint a tagállamok egyetértettek, hogy az Európai uniónak elkötelezettnek kell maradnia amellett, hogy integrálja a közép- és dél-európai gázpiacokat, diverzifikálja gázszállítóit, útvonalait és forrásait – áll a kommünikében.
Ehhez a nyilatkozat szerint alkalmazni kell az egységes szabályokat, és meg kell építeni az ehhez szükséges infrastruktúrát, cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminálokat a hozzájuk tartozó vezetékrendszerrel, a kapcsolódási pontokat az úgynevezett déli energiafolyosó mentén, illetve a fekete-tengeri és földközi-tengeri gázlelőhelyek kiaknázását szolgáló létesítményeket.
A közlemény külön kiemeli Bulgária és a szomszédos országok összekapcsolásának szükségességét, valamint az észak-déli irányú, kétirányú gázszállítást lehetővé tevő kapcsolódási pontok megteremtésének fontosságát.
„A térség terhelési tesztek által mutatott sebezhetőségére való tekintettel kulcsfontosságú a jelenleg folyamatban lévő projektek gyors befejezése, valamint a stratégiai fontosságú, közös érdeknek tekintett projektek fejlesztésének felgyorsítása” – áll a közleményben.
Ennek érdekében a tagállamok magas szintű munkacsoportot hoznak létre, amelynek első feladata az lesz, hogy akciótervet dolgozzon ki Közép- és Dél-Európa gázpiacának összekapcsolására.
A közös közlemény tanúsága szerint a tagállamok abban is megállapodtak, hogy az európai energiabiztonság tágabb kérdéséről is tárgyalni fognak a jövőben, tekintettel „a gázellátás új forgatókönyvére”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!