
A Déli Áramlat gázvezeték által érintett uniós tagállamok – Magyarország kivételével – arra kérték az Európai Bizottságot, hogy miután egyelőre nem hivatalos a bejelentés a gázvezeték építésének leállításáról, tisztázza Moszkvával a kialakult helyzetet – derült ki a hét ország és a bizottság kedden közzétett közös közleményéből.
2014. december 10., 13:262014. december 10., 13:26
A nyilatkozatot érintett államként Ausztria, Bulgária, Horvátország, Görögország, Olaszország, Románia és Szlovénia, valamint a bizottság energiaunióért felelős alelnöke, Maros Sefcovic adta ki, Magyarország nem csatlakozott a közös nyilatkozathoz. A brüsszeli testület az MTI megkeresésére nem óhajtotta kommentálni a magyar döntést és annak okait, mint mondták: erről a magyar fél adhat felvilágosítást.
Később a Miniszterelnökség sajtóirodája azt közölte az MTI-vel: Magyarország képviselője azért nem írta alá kedden a Déli Áramlat által érintett uniós országok közös nyilatkozatát, mert a kormány egyelőre nem adott felhatalmazást erre. A kabinet szerdai ülésén foglalkozik a kérdéssel.
A közös közlemény tanúsága szerint a tagállamok egyetértettek, hogy az Európai uniónak elkötelezettnek kell maradnia amellett, hogy integrálja a közép- és dél-európai gázpiacokat, diverzifikálja gázszállítóit, útvonalait és forrásait – áll a kommünikében.
Ehhez a nyilatkozat szerint alkalmazni kell az egységes szabályokat, és meg kell építeni az ehhez szükséges infrastruktúrát, cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminálokat a hozzájuk tartozó vezetékrendszerrel, a kapcsolódási pontokat az úgynevezett déli energiafolyosó mentén, illetve a fekete-tengeri és földközi-tengeri gázlelőhelyek kiaknázását szolgáló létesítményeket.
A közlemény külön kiemeli Bulgária és a szomszédos országok összekapcsolásának szükségességét, valamint az észak-déli irányú, kétirányú gázszállítást lehetővé tevő kapcsolódási pontok megteremtésének fontosságát.
„A térség terhelési tesztek által mutatott sebezhetőségére való tekintettel kulcsfontosságú a jelenleg folyamatban lévő projektek gyors befejezése, valamint a stratégiai fontosságú, közös érdeknek tekintett projektek fejlesztésének felgyorsítása” – áll a közleményben.
Ennek érdekében a tagállamok magas szintű munkacsoportot hoznak létre, amelynek első feladata az lesz, hogy akciótervet dolgozzon ki Közép- és Dél-Európa gázpiacának összekapcsolására.
A közös közlemény tanúsága szerint a tagállamok abban is megállapodtak, hogy az európai energiabiztonság tágabb kérdéséről is tárgyalni fognak a jövőben, tekintettel „a gázellátás új forgatókönyvére”.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!