
Fotó: Agerpres
2011. január 31., 10:062011. január 31., 10:06
A német pénzügyminiszter rámutatott arra, hogy az euróövezet levonta a következtetéseket az elmúlt 18 hónap válságából, és olyan intézkedéseket hozott, amelyek megvédik az eurótérség egészét. Ugyanitt Christine Lagarde francia pénzügyminiszter úgy vélte, hogy az euróövezet már túljutott a mélyponton, mind a 17 tagállam már azon dolgozik, hogy csökkenjen államháztartási hiánya.
A francia pénzügyminiszter egyben felszólította a pénzpiacokat arra, hogy ne játsszanak Európa és az euróövezet gyengülésére. Christine Lagarde bejelentette továbbá, hogy Franciaország mint a G20-ak soros elnöke különleges figyelmet szentel a mezőgazdasági termékek árának a mozgására. A kijelentésre azután került sor, hogy szombaton már harmadik napja tartottak a tiltakozó megmozdulások Egyiptomban, amit részben a magas élelmiszerárak váltottak ki, illetve a növekvő munkanélküliség.
Oroszország elérhető közelségbe került ahhoz, hogy idén tagja legyen a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) – jelentette be ugyanakkor Pascal Lamy, a WTO vezérigazgatója szintén szombaton Davosban. „Megtörténhet a csatlakozás, de még nem biztos, van még néhány megoldásra váró kérdés. Az mindenesetre tény, hogy az orosz államfő és a kormányfő gázpedálra lépett tavaly, amivel látványos eredményeket ért el – tette hozzá Pascal Lamy. Oroszország a legnagyobb WTO-tagsággal még nem rendelkező gazdaság. Oroszország 17 éve törekszik arra, hogy beléphessen a 153 tagországot számláló szervezetbe, de politikai vagy gazdasági fejlemények már többször megakasztották a folyamatot. A moszkvai csatlakozás európai uniós támogatásáról decemberben írtak alá jegyzéket. Oroszországnak az EU a legnagyobb kereskedelmi partnere, és az Unió támogatásának elnyerése kiemelten fontos lépést jelent számára a WTO-tagság felé. Az Unió számára pedig Oroszország az utolsó a vezető kereskedelmi partnerek közül, amely még nem csatlakozott a nemzetközi szervezethez. Az Egyesült Államok október elején állapodott meg Moszkvával a csatlakozás támogatásáról. A WTO szabályai szerint bármely tagállam megakadályozhatja egy belépni kívánó ország felvételét.
Nem született megállapodás arról, hogy júliusig lezáruljon a dohai forduló néven ismert világkereskedelmi tárgyalás. Ezt Ron Kirk amerikai kereskedelmi megbízott jelentette be szombaton Davosban azután, hogy 23 ország kereskedelmi minisztere tárgyalt a kérdésről a Világgazdasági Fórum keretében. Ez csapást mért Karel de Guchtra, az Európai Bizottság kereskedelemért felelős tagjára, aki azt szorgalmazta, hogy júliusig záródjon le a dohai forduló. A miniszter korábban még azt mondta, hogy valószínűleg sikerül megállapodni a júliusi időpontban. „De Gucht sokat dolgozott azért, hogy a davosi értekezleten megszülessen a megállapodás, megértem a miniszter erőfeszítéseit, de sajnos azt kell közölnöm, hogy az ügyben nincs általános egyezség” – közölte az amerikai kereskedelmi megbízott. A globális kereskedelem liberalizálásáról szóló dohai forduló 2001-ben kezdődött elsősorban azzal a céllal, hogy a nemzetközi forgalomban leépüljenek a fejlődő országok kivitelének útjában álló akadályok. A tárgyalásokat régen le kellett volna zárni, de már számtalan halasztás volt, mivel a tárgyaló partnerek nem tudtak megegyezni a legfontosabb kérdésben, a mezőgazdasági vámok és támogatások, valamint az ipari termékekre vonatkozó vámok leépítésének kérdésében.
Szombaton eközben volt egy kisebb összetűzés is Davosban a rendőrség és mintegy száz antikapitalista tüntető között. A Reuters jelentése szerint a kezdetben békésen felvonuló tüntetők palackokkal kezdték dobálni a rendőröket. A rohamrendőrök három vízágyút vetettek be közel a város vasútállomásához. Az összetűzés a Világgazdasági Fórumnak helyet adó létesítményektől távolabb zajlott le, nem befolyásolta a program menetét.
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.