Úgy tűnik, nem kell 2016-ig várni, hogy csökkenjen az általános forgalmi adó (áfa/TVA), illetve a jövedéki adó: Darius Vâlcov pénzügyminiszter csütörtökön bejelentette, a közvitán levő adótörvénykönyv e két intézkedését már az év végén bevezetnék, felpörgetve ezáltal a november–decemberi fogyasztást, amely amúgy is csúcsot jelent az év más hónapjaihoz képest.
2015. február 19., 17:102015. február 19., 17:10
A tárcavezető ugyanakkor abbéli reményét fejezte ki, hogy a parlament június elejéig elfogadja a jogszabálycsomagot, illetve az nem szenved alapvető módosításokat.
Amint arról beszámoltunk, a kormány által szerdán első olvasatban tárgyalt új adótörvénykönyv egyebek mellett az általános áfa 24 százalékról 20 százalékra történő csökkentésével számol, miközben 9 százalékra tervezik visszaszorítani a hús, a hal, a zöldségek, valamint a gyümölcsök általános forgalmi adóját.
A kormány ugyanakkor azt tervezi, hogy csökkenti az üzemanyagok és a szeszes italok jövedéki adóját, miközben a hazai kőolaj és kávé, illetve az ékszerek, bundák és gépkocsik esetében el is törli azt. A javaslat értelmében a gázolaj jövedéki adója 20 százalékkal, az ólommentes benziné 18,62 százalékkal, míg az ólmos benziné 16,28 százalékkal esne vissza.
A sör jövedéki adója eközben 15,38 százalékkal, a habzó boroké 70 százalékkal, az egyéb erjesztett habzó italoké 77,7 százalékkal, míg az etilalkoholé 30 százalékkal csökkenne. Számottevően, a jelenlegi hektoliterenkénti 47,38 lejről 396,84 lejre nő ellenben a csendes erjesztett italok – ami nem bor vagy sör – jövedéki adója.
Az IMF véleményét nem kérték ki
A kormány egyébként nem egyeztetett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel a tervezett intézkedésekről – árulta el Darius Vâlcov az egyik hírcsatornának nyilatkozva. Mint emlékeztetett, a készenlétihitel-megállapodás szeptemberben lejár, a tárcavezető pedig azt a forgatókönyvet nevezte valószínűbbnek, miszerint Románia nem köt újabb szerződést a trojkával.
Mint ismeretes, a legutóbbi két felülvizsgálati látogatásról szándéknyilatkozat nélkül távoztak a nemzetközi hitelezők képviselői, miután több ponton is nézeteltérések támadtak a kormánnyal, s nem sikerült kompromisszumos megoldást találni. Legközelebb áprilisban érkeznek Bukarestbe – Vâlcov abban bízik, hogy a kormánynak szeptemberig sikerül teljesítenie valamennyi, a készenlétihitel-megállapodásban tett vállalását, hiszen „így korrekt a partnerek között”.
Árcsökkenést remélnek
A hús, a hal, a zöldségek, valamint gyümölcsök árának csökkenésére számít az áfacsökkentés nyomán Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter, aki szerint az intézkedés révén csökken majd az érintett ágazatokban az adócsalás, illetve sikerül elhárítani az orosz embargó miatti negatív hatásokat.
Mint ismeretes, az elmúlt időszakban az említett ágazatok képviselői több ízben is megpróbálták ráirányítani a figyelmet, hogy mekkora gondba kerültek a hazai termelők, miután óriási mennyiségű olcsó áru érkezett az országba az Európai Unióból, miután az embargó miatt nem szállíthattak a hatalmas felevő piacnak minősülő Oroszországba.
Daniel Constantin szerint az áfacsökkentés nyomán immár a hazai termékek is versenyképesek lesznek. A tárcavezető egyúttal emlékeztetett, a sütőipari termékek általános forgalmi adójának 9 százalékra való csökkentése után a kenyér például 12 százalékkal lett olcsóbb.
Elégedetlenség a húsiparban
Máris vannak ugyanakkor érintettek, akik nem feltétlenül értenek egyet a tervezett intézkedésekkel. A mezőgazdasági munkáltatók például azt kérik a kormánytól, hogy ne csak a hús áfája csökkenjen az új adótörvénykönyv hatályba lépésével, hanem valamennyi húsipari termék is, másképpen az ágazat gondjai nem oldódnak meg, az adócsalás pedig a termelési lánc végén elhelyezkedő termékekre tevődik át.
Alex Jurconi, a Pro Agro Országos Föderáció elnöke a Mediafax hírügynökség megkeresésére egyébként jónak nevezte az áfacsökkentésről szóló döntést, azonban aggályainak is hangot adott. „Ha én húsfeldolgozó vagyok, és 9 százalékkal vásárolom fel árut, majd 24 százalékos áfával adom tovább a feldolgozott terméket, akkor nem áll majd érdekemben, hogy adózzam. Inkább a feketepiacon adom majd el a szalámit, anélkül, hogy bevallanám” – fogalmazott a szakember.
Lehetnek változások
Victor Ponta kormányfő eközben szerda este az adótörvénykönyv tervezete kapcsán úgy nyilatkozott, ez nem a végső verzió, egyeztetni fognak az üzleti szféra, a civil társadalom és az adófizető polgárok képviselőivel. Szerinte egyébként, ha sikerül elfogadni a tervbe vett intézkedéseket, akkor sikerül oldani a bürokráciát.
Eltörölhetik az oszlopadót
A kormány 2016-tól eltörölné a tavaly a nem ingatlan jellegű építményekre kivetett, a köznyelvben oszlopadóként emlegetett extra terhet. Mint ismeretes, eredetileg az építmény értékének 1,5 százalékára rúgott az adó éves szintje, látva azonban az intézkedés sikertelenségét, 1 százalékra csökkentették azt.
A Ponta-kabinet az adó eltörlésével azt reméli, hogy nőnek a befektetések a magánszektorban, illetve versenyképesebbek lesznek a román vállalatok. Az adó eltörlése 1,6 milliárd lejes mínuszt jelentene a 2016-os büdzsében, de a kormány azzal számol, hogy az intézkedés áfából, tb-járulékból, illetve más adókból legalább 850 millió lejt visszahoz, ugyanis azt remélik, hogy az intézkedés nyomán középtávon 0,2 százalékkal fog bővülni a gazdaság, és 2016-ban 20 ezer új munkahely jön létre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!