Futárok egy kolozsvári gyorsétterem előtt. Szinte minden élelmiszerre megnőtt az internetes kereslet
Fotó: Rostás Szabolcs
Országszerte virágzik az online kereskedelem: egyre több kistermelő, élelmiszer-feldolgozó cég és étterem kínálja termékeit a virtuális térben. Noha a szükséges élelmiszer-biztonsági engedélyek megszerzése nem túl nehéz, sokan mégis a könnyebnek tűnő, illegális forgalmazást választják. Szakemberrel jártuk körül ennek kockázatait.
2020. április 19., 08:142020. április 19., 08:14
Egyre több település termelői közössége létesít megrendelési felületet online vásárláshoz közösségi oldalakon, de megszaporodtak az erre szakosodott honlapok is, ahol friss primőröktől gyökérzöldségig, gyümölcsökig, savanyított káposztától házi laskáig és tojásig gyakorlatilag minden beszerezhető. A bárányhúsfogyasztás szezonjában sokan kínálnak friss húst, de felpörgött a különböző vágott háziszárnyasok – tyúk, pulyka, kacsa, lúd, gyöngytyúk, sőt fácánhús – és házi sertésreceptek alapján készített termékek internetes forgalmazása is.
A vesztegzár alá került lakosság ellátása immár nemcsak a házhoz történő élelmiszer-szállítás eddigi „nagyüzemeinek”, az áruházláncoknak a felségterülete maradt, hanem egyre több kistermelő és háztáji élelmiszer-feldolgozó lát fantáziát a fogyasztói szokások gyors változásának kielégítésében. Ami örvendetes, ha a kistermelők és gazdaközösségek is beszerzik az ehhez szükséges élelmiszer-biztonsági engedélyeket, hogy az élelmiszer-termelés és online kereskedelem törvényes keretek között működjék. Jelenleg ugyanis sokan megpróbálnak a zavarosban halászni:
„Abból az alapállásból kell kiindulni, hogy magánszemély nem forgalmazhat közfogyasztásra feldolgozott élelmiszert. Otthon levágott háziállat húsát, otthon készített laskát, süteményt, savanyúságot, bármilyen élelmiszert, ami úgy jön létre, hogy az alapanyagot megváltoztatják, azaz feldolgozzák, csak saját, családi használatra szabad felhasználni. Ezek bármilyen típusú kereskedelemben történő forgalmazása kihágásnak minősül, és több ezer lejes büntetést von maga után, ha a hatóság kideríti az illegális árus kilétét” – foglalja össze az élelmiszer-forgalmazás egyik alapszabályát dr. Örsi Csaba, a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szakosztályvezetője, aki Háromszék élelmiszeripari egységeinek engedélyeztetéséért felel.
Fotó: Haáz Vince
A székelyföldi szakember szerint
Ezért érthetetlen sok kistermelő vagy ügyeskedő viszonteladó hozzáállása a piac változásához, amikor a törvényes utak megkerülésével próbálnak kereskedni. Örsi szerint a megyei hivatalok szakemberei nyitottak és segítőkészek a hozzájuk forduló termelőkhöz. Az érdeklődő gazdának beadványban kell megkeresnie a területileg illetékes hivatalt, ahol minden további részletről felvilágosítják. Kisüzemi körülmények között a minimálisan szükséges feltételek biztosítása mellett viszonylag könnyű megszerezni a szükséges engedélyt, és innentől fogva az élelmiszer-feldolgozó gazda legálisan forgalmazhatja termékeit.
Az állattenyésztő gazdák számára a legnagyobb kihívás az állatok levágása. Amint lapunk hasábjain erről már szó esett, sok a bonyodalom a kis vágóhidak beindítása körül. Örsi Csaba a farmon belüli vágópont engedélyeztetését tartja célravezetőnek, amikor disznót, marhát, juhot vagy néhány száz szárnyast, nyulat szeretne levágni és feldolgozni saját állományából a gazda. Ezt a típusú vágóhidat a legkönnyebb bejegyeztetni Romániában, hiszen a beruházáshoz minimális feltételek kellenek,
Mivel egyre inkább terjednek a hagyományos receptek alapján készült hústermékek, az élelmiszeriparnak ez a területe is sok termelőt vonz. A szakember szerint a feldolgozásra kerülő húsnak minden esetben legálisan működő vágóhídról kell származnia. Ha a gazda mangalicasertést vagy más, háztájiban nevelt állat húsát akarja feldolgozni, azt is vágóhídon kell levágnia, és a saját kisüzemében fel tudja használni végterméknek. Természetesen a kisüzemnek is rendelkeznie kell az élelmiszer-bizonsági hatóságtól származó engedéllyel.
Az élelmiszeriparban a húsfeldolgozás alapanyagának ellenőrzését övezik a legszigorúbb feltételek.
Az ellenőrzés pedig kiterjed az állat származására és a korábbi gyógyszeres kezelésekre is.
Fotó: Kristó Róbert/archív
Az online kereskedelemben az élelmiszerek házhoz szállításának is törvényes szabályai vannak, amit valamennyi forgalmazónak be kell tartania. „Az élelmiszerek szállításának alapszabálya, hogy az árut olyan hőmérsékleten kell szállítani, amilyen hőfokon az üzletben vagy a raktárban tárolják. A mélyfagyasztott húsként vásárolt áru fagyasztott állapotban kell megérkezzen a vevőhöz, a friss húst pedig olyan hőmérsékleten kell kivinni a vásárlóhoz, mint ahogyan a hűtőszekrényben eláll bizonyos ideig” – magyarázza a húsáruk szállításának feltételeit dr. Örsi Csaba állatorvos. Ehhez megfelelő jármű kell: a húsforgalmazással foglalkozó cégek másként nem kaphatnak ilyen szolgáltatásra élelmiszer-biztonsági engedélyt.
Külön kategóriát képez a félkész és készételek megrendelésre történő házhoz szállítása. A szakember szerint
Éppen a koronavírus-járvány okozta robbanásszerű online kereskedelem késztette arra az országos állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóságot, hogy gyors megoldást találjanak a kialakult helyzetre, így az a döntés született, hogy a készételt forgalmazó cégeknek külön engedélyt kell kiváltaniuk online forgalmazásra. Az ételszállítás élelmiszer-biztonsági felelőssége az új helyzetben az ételt előállító étteremé. Egyféle ex-lex állapot ez, amit valószínűleg később fognak szabályozni a hatóságok. Tény azonban, hogy romlandó hús-árut törvényesen továbbra is csak megfelelő hűtőkocsival lehet a raktárból a megrendelőhöz szállítani.
A savanyúsággyártó kisvállalkozónak is az internet a piaca
Papp Levente kolozsvári vállalkozó Állomás téri savanyúságstandja előtt pár éve még sorok kígyóztak, hiszen nemcsak a környékről, hanem a város távolabbi negyedeiből is eljártak ide a vásárlók savanyú és reszelt káposztáért, uborkáért, paprikáért. Összesen mintegy 10-12 savanyított zöldséget forgalmaznak. A környék átrendezése miatt nehézkessé vált itteni üzletük fenntartása, ezért eldöntötték, vendéglőknek szállítanak savanyúságot. Az üzlet bejött, a savanyúságokból sok étteremnek a Papp családi vállalkozás lett a fő beszállítója. A felfele ívelő kereskedelemnek vetett véget a koronavírus-járvány, és március elejére hatalmas eladatlan készlet állt a raktárukban. Nem tudták, mihez kezdjenek. Ekkor született az ötlet, hogy a Kolozs megyei termelők egyik Facebook-fórumán hirdessék kínálatukat. „Az egész családot meglepte a hatalmas érdeklődés. Egyszerre zúdulni kezdtek a megrendelések, csak kapkodtuk a fejünket. Az első napokban még kiszállítottam a megrendelt árut, de később már csak két-három nap múlva tudtam teljesíteni a kéréseket. Péntek délutánig még sok a megrendelés, majd meglátjuk, mi lesz a román húsvét után” – magyarázza Papp Levente. A szüleivel közösen fenntartott családi vállalkozásnak kapóra jött a házhoz szállítás, és már elkezdtek azon gondolkodni, hogyan tudják vállalkozásukat a járvány utáni időszakban is ebbe az irányba fejleszteni. Visszatérnének az éttermi kereslethez is, azonban Papp szerint jól látható, hogy a fogyasztói szokások ebbe az irányba változnak, tehát az élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó cégek közül is egyre többen fognak ebből hasznot húzni. A vállalkozó szerint a házhoz szállító nagy cégek – Eats, Glovo, Food Panda és mások – túl drágán dolgoznak ahhoz, hogy az élelmiszer-feldolgozó kisebb vállalatoknak megérje, ezért valószínűleg sok cég saját embereket fog erre a célra alkalmazni. Az élelmiszer-biztonsági előírásokkal kapcsolatban Papp Levente úgy fogalmazott, aki ezen a területen dolgozik, annak be kell szereznie az ehhez szükséges engedélyeket, de ez nem okoz különösebb gondot egy vállalkozó számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!