Futárok egy kolozsvári gyorsétterem előtt. Szinte minden élelmiszerre megnőtt az internetes kereslet
Fotó: Rostás Szabolcs
Országszerte virágzik az online kereskedelem: egyre több kistermelő, élelmiszer-feldolgozó cég és étterem kínálja termékeit a virtuális térben. Noha a szükséges élelmiszer-biztonsági engedélyek megszerzése nem túl nehéz, sokan mégis a könnyebnek tűnő, illegális forgalmazást választják. Szakemberrel jártuk körül ennek kockázatait.
2020. április 19., 08:142020. április 19., 08:14
Egyre több település termelői közössége létesít megrendelési felületet online vásárláshoz közösségi oldalakon, de megszaporodtak az erre szakosodott honlapok is, ahol friss primőröktől gyökérzöldségig, gyümölcsökig, savanyított káposztától házi laskáig és tojásig gyakorlatilag minden beszerezhető. A bárányhúsfogyasztás szezonjában sokan kínálnak friss húst, de felpörgött a különböző vágott háziszárnyasok – tyúk, pulyka, kacsa, lúd, gyöngytyúk, sőt fácánhús – és házi sertésreceptek alapján készített termékek internetes forgalmazása is.
A vesztegzár alá került lakosság ellátása immár nemcsak a házhoz történő élelmiszer-szállítás eddigi „nagyüzemeinek”, az áruházláncoknak a felségterülete maradt, hanem egyre több kistermelő és háztáji élelmiszer-feldolgozó lát fantáziát a fogyasztói szokások gyors változásának kielégítésében. Ami örvendetes, ha a kistermelők és gazdaközösségek is beszerzik az ehhez szükséges élelmiszer-biztonsági engedélyeket, hogy az élelmiszer-termelés és online kereskedelem törvényes keretek között működjék. Jelenleg ugyanis sokan megpróbálnak a zavarosban halászni:
„Abból az alapállásból kell kiindulni, hogy magánszemély nem forgalmazhat közfogyasztásra feldolgozott élelmiszert. Otthon levágott háziállat húsát, otthon készített laskát, süteményt, savanyúságot, bármilyen élelmiszert, ami úgy jön létre, hogy az alapanyagot megváltoztatják, azaz feldolgozzák, csak saját, családi használatra szabad felhasználni. Ezek bármilyen típusú kereskedelemben történő forgalmazása kihágásnak minősül, és több ezer lejes büntetést von maga után, ha a hatóság kideríti az illegális árus kilétét” – foglalja össze az élelmiszer-forgalmazás egyik alapszabályát dr. Örsi Csaba, a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szakosztályvezetője, aki Háromszék élelmiszeripari egységeinek engedélyeztetéséért felel.
Fotó: Haáz Vince
A székelyföldi szakember szerint
Ezért érthetetlen sok kistermelő vagy ügyeskedő viszonteladó hozzáállása a piac változásához, amikor a törvényes utak megkerülésével próbálnak kereskedni. Örsi szerint a megyei hivatalok szakemberei nyitottak és segítőkészek a hozzájuk forduló termelőkhöz. Az érdeklődő gazdának beadványban kell megkeresnie a területileg illetékes hivatalt, ahol minden további részletről felvilágosítják. Kisüzemi körülmények között a minimálisan szükséges feltételek biztosítása mellett viszonylag könnyű megszerezni a szükséges engedélyt, és innentől fogva az élelmiszer-feldolgozó gazda legálisan forgalmazhatja termékeit.
Az állattenyésztő gazdák számára a legnagyobb kihívás az állatok levágása. Amint lapunk hasábjain erről már szó esett, sok a bonyodalom a kis vágóhidak beindítása körül. Örsi Csaba a farmon belüli vágópont engedélyeztetését tartja célravezetőnek, amikor disznót, marhát, juhot vagy néhány száz szárnyast, nyulat szeretne levágni és feldolgozni saját állományából a gazda. Ezt a típusú vágóhidat a legkönnyebb bejegyeztetni Romániában, hiszen a beruházáshoz minimális feltételek kellenek,
Mivel egyre inkább terjednek a hagyományos receptek alapján készült hústermékek, az élelmiszeriparnak ez a területe is sok termelőt vonz. A szakember szerint a feldolgozásra kerülő húsnak minden esetben legálisan működő vágóhídról kell származnia. Ha a gazda mangalicasertést vagy más, háztájiban nevelt állat húsát akarja feldolgozni, azt is vágóhídon kell levágnia, és a saját kisüzemében fel tudja használni végterméknek. Természetesen a kisüzemnek is rendelkeznie kell az élelmiszer-bizonsági hatóságtól származó engedéllyel.
Az élelmiszeriparban a húsfeldolgozás alapanyagának ellenőrzését övezik a legszigorúbb feltételek.
Az ellenőrzés pedig kiterjed az állat származására és a korábbi gyógyszeres kezelésekre is.
Fotó: Kristó Róbert/archív
Az online kereskedelemben az élelmiszerek házhoz szállításának is törvényes szabályai vannak, amit valamennyi forgalmazónak be kell tartania. „Az élelmiszerek szállításának alapszabálya, hogy az árut olyan hőmérsékleten kell szállítani, amilyen hőfokon az üzletben vagy a raktárban tárolják. A mélyfagyasztott húsként vásárolt áru fagyasztott állapotban kell megérkezzen a vevőhöz, a friss húst pedig olyan hőmérsékleten kell kivinni a vásárlóhoz, mint ahogyan a hűtőszekrényben eláll bizonyos ideig” – magyarázza a húsáruk szállításának feltételeit dr. Örsi Csaba állatorvos. Ehhez megfelelő jármű kell: a húsforgalmazással foglalkozó cégek másként nem kaphatnak ilyen szolgáltatásra élelmiszer-biztonsági engedélyt.
Külön kategóriát képez a félkész és készételek megrendelésre történő házhoz szállítása. A szakember szerint
Éppen a koronavírus-járvány okozta robbanásszerű online kereskedelem késztette arra az országos állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóságot, hogy gyors megoldást találjanak a kialakult helyzetre, így az a döntés született, hogy a készételt forgalmazó cégeknek külön engedélyt kell kiváltaniuk online forgalmazásra. Az ételszállítás élelmiszer-biztonsági felelőssége az új helyzetben az ételt előállító étteremé. Egyféle ex-lex állapot ez, amit valószínűleg később fognak szabályozni a hatóságok. Tény azonban, hogy romlandó hús-árut törvényesen továbbra is csak megfelelő hűtőkocsival lehet a raktárból a megrendelőhöz szállítani.
A savanyúsággyártó kisvállalkozónak is az internet a piaca
Papp Levente kolozsvári vállalkozó Állomás téri savanyúságstandja előtt pár éve még sorok kígyóztak, hiszen nemcsak a környékről, hanem a város távolabbi negyedeiből is eljártak ide a vásárlók savanyú és reszelt káposztáért, uborkáért, paprikáért. Összesen mintegy 10-12 savanyított zöldséget forgalmaznak. A környék átrendezése miatt nehézkessé vált itteni üzletük fenntartása, ezért eldöntötték, vendéglőknek szállítanak savanyúságot. Az üzlet bejött, a savanyúságokból sok étteremnek a Papp családi vállalkozás lett a fő beszállítója. A felfele ívelő kereskedelemnek vetett véget a koronavírus-járvány, és március elejére hatalmas eladatlan készlet állt a raktárukban. Nem tudták, mihez kezdjenek. Ekkor született az ötlet, hogy a Kolozs megyei termelők egyik Facebook-fórumán hirdessék kínálatukat. „Az egész családot meglepte a hatalmas érdeklődés. Egyszerre zúdulni kezdtek a megrendelések, csak kapkodtuk a fejünket. Az első napokban még kiszállítottam a megrendelt árut, de később már csak két-három nap múlva tudtam teljesíteni a kéréseket. Péntek délutánig még sok a megrendelés, majd meglátjuk, mi lesz a román húsvét után” – magyarázza Papp Levente. A szüleivel közösen fenntartott családi vállalkozásnak kapóra jött a házhoz szállítás, és már elkezdtek azon gondolkodni, hogyan tudják vállalkozásukat a járvány utáni időszakban is ebbe az irányba fejleszteni. Visszatérnének az éttermi kereslethez is, azonban Papp szerint jól látható, hogy a fogyasztói szokások ebbe az irányba változnak, tehát az élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó cégek közül is egyre többen fognak ebből hasznot húzni. A vállalkozó szerint a házhoz szállító nagy cégek – Eats, Glovo, Food Panda és mások – túl drágán dolgoznak ahhoz, hogy az élelmiszer-feldolgozó kisebb vállalatoknak megérje, ezért valószínűleg sok cég saját embereket fog erre a célra alkalmazni. Az élelmiszer-biztonsági előírásokkal kapcsolatban Papp Levente úgy fogalmazott, aki ezen a területen dolgozik, annak be kell szereznie az ehhez szükséges engedélyeket, de ez nem okoz különösebb gondot egy vállalkozó számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!