Futárok egy kolozsvári gyorsétterem előtt. Szinte minden élelmiszerre megnőtt az internetes kereslet
Fotó: Rostás Szabolcs
Országszerte virágzik az online kereskedelem: egyre több kistermelő, élelmiszer-feldolgozó cég és étterem kínálja termékeit a virtuális térben. Noha a szükséges élelmiszer-biztonsági engedélyek megszerzése nem túl nehéz, sokan mégis a könnyebnek tűnő, illegális forgalmazást választják. Szakemberrel jártuk körül ennek kockázatait.
2020. április 19., 08:142020. április 19., 08:14
Egyre több település termelői közössége létesít megrendelési felületet online vásárláshoz közösségi oldalakon, de megszaporodtak az erre szakosodott honlapok is, ahol friss primőröktől gyökérzöldségig, gyümölcsökig, savanyított káposztától házi laskáig és tojásig gyakorlatilag minden beszerezhető. A bárányhúsfogyasztás szezonjában sokan kínálnak friss húst, de felpörgött a különböző vágott háziszárnyasok – tyúk, pulyka, kacsa, lúd, gyöngytyúk, sőt fácánhús – és házi sertésreceptek alapján készített termékek internetes forgalmazása is.
A vesztegzár alá került lakosság ellátása immár nemcsak a házhoz történő élelmiszer-szállítás eddigi „nagyüzemeinek”, az áruházláncoknak a felségterülete maradt, hanem egyre több kistermelő és háztáji élelmiszer-feldolgozó lát fantáziát a fogyasztói szokások gyors változásának kielégítésében. Ami örvendetes, ha a kistermelők és gazdaközösségek is beszerzik az ehhez szükséges élelmiszer-biztonsági engedélyeket, hogy az élelmiszer-termelés és online kereskedelem törvényes keretek között működjék. Jelenleg ugyanis sokan megpróbálnak a zavarosban halászni:
„Abból az alapállásból kell kiindulni, hogy magánszemély nem forgalmazhat közfogyasztásra feldolgozott élelmiszert. Otthon levágott háziállat húsát, otthon készített laskát, süteményt, savanyúságot, bármilyen élelmiszert, ami úgy jön létre, hogy az alapanyagot megváltoztatják, azaz feldolgozzák, csak saját, családi használatra szabad felhasználni. Ezek bármilyen típusú kereskedelemben történő forgalmazása kihágásnak minősül, és több ezer lejes büntetést von maga után, ha a hatóság kideríti az illegális árus kilétét” – foglalja össze az élelmiszer-forgalmazás egyik alapszabályát dr. Örsi Csaba, a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szakosztályvezetője, aki Háromszék élelmiszeripari egységeinek engedélyeztetéséért felel.
Fotó: Haáz Vince
A székelyföldi szakember szerint
Ezért érthetetlen sok kistermelő vagy ügyeskedő viszonteladó hozzáállása a piac változásához, amikor a törvényes utak megkerülésével próbálnak kereskedni. Örsi szerint a megyei hivatalok szakemberei nyitottak és segítőkészek a hozzájuk forduló termelőkhöz. Az érdeklődő gazdának beadványban kell megkeresnie a területileg illetékes hivatalt, ahol minden további részletről felvilágosítják. Kisüzemi körülmények között a minimálisan szükséges feltételek biztosítása mellett viszonylag könnyű megszerezni a szükséges engedélyt, és innentől fogva az élelmiszer-feldolgozó gazda legálisan forgalmazhatja termékeit.
Az állattenyésztő gazdák számára a legnagyobb kihívás az állatok levágása. Amint lapunk hasábjain erről már szó esett, sok a bonyodalom a kis vágóhidak beindítása körül. Örsi Csaba a farmon belüli vágópont engedélyeztetését tartja célravezetőnek, amikor disznót, marhát, juhot vagy néhány száz szárnyast, nyulat szeretne levágni és feldolgozni saját állományából a gazda. Ezt a típusú vágóhidat a legkönnyebb bejegyeztetni Romániában, hiszen a beruházáshoz minimális feltételek kellenek,
Mivel egyre inkább terjednek a hagyományos receptek alapján készült hústermékek, az élelmiszeriparnak ez a területe is sok termelőt vonz. A szakember szerint a feldolgozásra kerülő húsnak minden esetben legálisan működő vágóhídról kell származnia. Ha a gazda mangalicasertést vagy más, háztájiban nevelt állat húsát akarja feldolgozni, azt is vágóhídon kell levágnia, és a saját kisüzemében fel tudja használni végterméknek. Természetesen a kisüzemnek is rendelkeznie kell az élelmiszer-bizonsági hatóságtól származó engedéllyel.
Az élelmiszeriparban a húsfeldolgozás alapanyagának ellenőrzését övezik a legszigorúbb feltételek.
Az ellenőrzés pedig kiterjed az állat származására és a korábbi gyógyszeres kezelésekre is.
Fotó: Kristó Róbert/archív
Az online kereskedelemben az élelmiszerek házhoz szállításának is törvényes szabályai vannak, amit valamennyi forgalmazónak be kell tartania. „Az élelmiszerek szállításának alapszabálya, hogy az árut olyan hőmérsékleten kell szállítani, amilyen hőfokon az üzletben vagy a raktárban tárolják. A mélyfagyasztott húsként vásárolt áru fagyasztott állapotban kell megérkezzen a vevőhöz, a friss húst pedig olyan hőmérsékleten kell kivinni a vásárlóhoz, mint ahogyan a hűtőszekrényben eláll bizonyos ideig” – magyarázza a húsáruk szállításának feltételeit dr. Örsi Csaba állatorvos. Ehhez megfelelő jármű kell: a húsforgalmazással foglalkozó cégek másként nem kaphatnak ilyen szolgáltatásra élelmiszer-biztonsági engedélyt.
Külön kategóriát képez a félkész és készételek megrendelésre történő házhoz szállítása. A szakember szerint
Éppen a koronavírus-járvány okozta robbanásszerű online kereskedelem késztette arra az országos állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóságot, hogy gyors megoldást találjanak a kialakult helyzetre, így az a döntés született, hogy a készételt forgalmazó cégeknek külön engedélyt kell kiváltaniuk online forgalmazásra. Az ételszállítás élelmiszer-biztonsági felelőssége az új helyzetben az ételt előállító étteremé. Egyféle ex-lex állapot ez, amit valószínűleg később fognak szabályozni a hatóságok. Tény azonban, hogy romlandó hús-árut törvényesen továbbra is csak megfelelő hűtőkocsival lehet a raktárból a megrendelőhöz szállítani.
A savanyúsággyártó kisvállalkozónak is az internet a piaca
Papp Levente kolozsvári vállalkozó Állomás téri savanyúságstandja előtt pár éve még sorok kígyóztak, hiszen nemcsak a környékről, hanem a város távolabbi negyedeiből is eljártak ide a vásárlók savanyú és reszelt káposztáért, uborkáért, paprikáért. Összesen mintegy 10-12 savanyított zöldséget forgalmaznak. A környék átrendezése miatt nehézkessé vált itteni üzletük fenntartása, ezért eldöntötték, vendéglőknek szállítanak savanyúságot. Az üzlet bejött, a savanyúságokból sok étteremnek a Papp családi vállalkozás lett a fő beszállítója. A felfele ívelő kereskedelemnek vetett véget a koronavírus-járvány, és március elejére hatalmas eladatlan készlet állt a raktárukban. Nem tudták, mihez kezdjenek. Ekkor született az ötlet, hogy a Kolozs megyei termelők egyik Facebook-fórumán hirdessék kínálatukat. „Az egész családot meglepte a hatalmas érdeklődés. Egyszerre zúdulni kezdtek a megrendelések, csak kapkodtuk a fejünket. Az első napokban még kiszállítottam a megrendelt árut, de később már csak két-három nap múlva tudtam teljesíteni a kéréseket. Péntek délutánig még sok a megrendelés, majd meglátjuk, mi lesz a román húsvét után” – magyarázza Papp Levente. A szüleivel közösen fenntartott családi vállalkozásnak kapóra jött a házhoz szállítás, és már elkezdtek azon gondolkodni, hogyan tudják vállalkozásukat a járvány utáni időszakban is ebbe az irányba fejleszteni. Visszatérnének az éttermi kereslethez is, azonban Papp szerint jól látható, hogy a fogyasztói szokások ebbe az irányba változnak, tehát az élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó cégek közül is egyre többen fognak ebből hasznot húzni. A vállalkozó szerint a házhoz szállító nagy cégek – Eats, Glovo, Food Panda és mások – túl drágán dolgoznak ahhoz, hogy az élelmiszer-feldolgozó kisebb vállalatoknak megérje, ezért valószínűleg sok cég saját embereket fog erre a célra alkalmazni. Az élelmiszer-biztonsági előírásokkal kapcsolatban Papp Levente úgy fogalmazott, aki ezen a területen dolgozik, annak be kell szereznie az ehhez szükséges engedélyeket, de ez nem okoz különösebb gondot egy vállalkozó számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!