2010. április 08., 09:342010. április 08., 09:34
Nominális értékben a nettó átlagfizetés 15 lejjel esett vissza februárban az egy hónappal korábbi értékhez viszonyítva. A legnagyobb fizetések – akárcsak a korábbi hónapokban – a pénzügyi közvetítői szakterületen voltak, ahol a nettó átlagbér elérte a 3226 lejt. Az ellenkező póluson a vendéglátó-ipari – szállodák és vendéglők egyaránt – alkalmazottak állnak, akik átlagosan alig 775 lejt vittek haza március elején. A legnagyobb mértékben, 16 százalékkal ugyanakkor a rendezvényszervezői üzletágban estek vissza a bérek februárban az év első hónapjához viszonyítva. Ezzel párhuzamosan a legnagyobb, 18,4 százalékos növekedést a dohányipari termékeket gyártó cégeknél regisztráltak.
A statisztikai hivatal ugyanakkor tegnap a tavalyi utolsó negyedévi háztartási bevételi mutatók alakulását is ismertette. Mint kiderült, október és december között a családok bevételei 5,4 százalékkal növekedtek az előző három hónapban regisztrált 2268 lejhez viszonyítva, elérve a 2390 lejt. A háztartások egyébként 80 százalékban pénzbeni jövedelemből gazdálkodnak, az összbevételek mindössze 20 százalékát teszik ki a természetbeni juttatások.
Nagy eltérések vannak azonban még mindig a vidéki és a városi jövedelmek között: egy városon élő család 26,9 százalékkal keres többet, mint a falun élők. Más ugyanakkor a jövedelem összetétele is, míg a városi háztartások 60,9 százalékban a fizetésből származó jövedelemből gazdálkodnak, esetükben a szociális juttatások 23,6 százalékot tesznek ki, a természetbeni meg mindössze 9,3 százalékot, addig falun a bevételek legnagyobb részét, 38,1 százalékát a mezőgazdasági termelés teszi ki, majd mindössze 26,5-26,5 százalékkal következnek a fizetésből származó összegek, illetve a szociális juttatások.
Az viszont már közös a vidéki és városi családokban, hogy ami bejön, az nagyrészt ki is megy, ilyen jövedelmekkel szinte nincs is esély a megtakarításra: a statisztikai hivatal adatsorai szerint a háztartások az egy főre eső 738 lejnek 89,7 százalékát el is költötték a tavalyi év utolsó három hónapjában. A legnagyobb pénzösszegek pedig az élelmiszer-ipari termékekre mennek el, ezt követik a különböző szolgáltatások ellenértékei, az adók, illetékek, miközben a befektetésekre – ingatlanvásárlás vagy -építés, vagy éppen értékpapírok vásárlása – marad a legkevesebb.
A tegnapi statisztikai hivatali sajtótájékoztatón arra is fény derült, hogy a tavalyi év végén 7,8 százalékos volt a munkanélküliség. A kimutatás szerint a tavalyi év utolsó három hónapjában folyamatosan nőtt a munkanélküliek száma, amely októberben még 7,1 százalék volt. A 20 és 64 év közötti aktív romániai lakosság foglalkoztatási rátája nem haladja meg az 57,4 százalékot, ami majdnem 13 százalékponttal kevesebb az Európai Unió által megállapított célértéknél.
Mint ismeretes, Romániának 2020-ig kellene elérnie az európai közösség által megállapított foglalkoztatási rátát. Az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség adatai szerint idén februárban 8,3 százalékra nőtt a munkanélküliség. Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója március végi bukaresti látogatása alkalmából pedig arra hívta fel a román hatóságok figyelmét, hogy a következő hónapokban még növekedni fog az állástalanok száma.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Látogatottsági adatok