2010. április 08., 09:342010. április 08., 09:34
Nominális értékben a nettó átlagfizetés 15 lejjel esett vissza februárban az egy hónappal korábbi értékhez viszonyítva. A legnagyobb fizetések – akárcsak a korábbi hónapokban – a pénzügyi közvetítői szakterületen voltak, ahol a nettó átlagbér elérte a 3226 lejt. Az ellenkező póluson a vendéglátó-ipari – szállodák és vendéglők egyaránt – alkalmazottak állnak, akik átlagosan alig 775 lejt vittek haza március elején. A legnagyobb mértékben, 16 százalékkal ugyanakkor a rendezvényszervezői üzletágban estek vissza a bérek februárban az év első hónapjához viszonyítva. Ezzel párhuzamosan a legnagyobb, 18,4 százalékos növekedést a dohányipari termékeket gyártó cégeknél regisztráltak.
A statisztikai hivatal ugyanakkor tegnap a tavalyi utolsó negyedévi háztartási bevételi mutatók alakulását is ismertette. Mint kiderült, október és december között a családok bevételei 5,4 százalékkal növekedtek az előző három hónapban regisztrált 2268 lejhez viszonyítva, elérve a 2390 lejt. A háztartások egyébként 80 százalékban pénzbeni jövedelemből gazdálkodnak, az összbevételek mindössze 20 százalékát teszik ki a természetbeni juttatások.
Nagy eltérések vannak azonban még mindig a vidéki és a városi jövedelmek között: egy városon élő család 26,9 százalékkal keres többet, mint a falun élők. Más ugyanakkor a jövedelem összetétele is, míg a városi háztartások 60,9 százalékban a fizetésből származó jövedelemből gazdálkodnak, esetükben a szociális juttatások 23,6 százalékot tesznek ki, a természetbeni meg mindössze 9,3 százalékot, addig falun a bevételek legnagyobb részét, 38,1 százalékát a mezőgazdasági termelés teszi ki, majd mindössze 26,5-26,5 százalékkal következnek a fizetésből származó összegek, illetve a szociális juttatások.
Az viszont már közös a vidéki és városi családokban, hogy ami bejön, az nagyrészt ki is megy, ilyen jövedelmekkel szinte nincs is esély a megtakarításra: a statisztikai hivatal adatsorai szerint a háztartások az egy főre eső 738 lejnek 89,7 százalékát el is költötték a tavalyi év utolsó három hónapjában. A legnagyobb pénzösszegek pedig az élelmiszer-ipari termékekre mennek el, ezt követik a különböző szolgáltatások ellenértékei, az adók, illetékek, miközben a befektetésekre – ingatlanvásárlás vagy -építés, vagy éppen értékpapírok vásárlása – marad a legkevesebb.
A tegnapi statisztikai hivatali sajtótájékoztatón arra is fény derült, hogy a tavalyi év végén 7,8 százalékos volt a munkanélküliség. A kimutatás szerint a tavalyi év utolsó három hónapjában folyamatosan nőtt a munkanélküliek száma, amely októberben még 7,1 százalék volt. A 20 és 64 év közötti aktív romániai lakosság foglalkoztatási rátája nem haladja meg az 57,4 százalékot, ami majdnem 13 százalékponttal kevesebb az Európai Unió által megállapított célértéknél.
Mint ismeretes, Romániának 2020-ig kellene elérnie az európai közösség által megállapított foglalkoztatási rátát. Az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség adatai szerint idén februárban 8,3 százalékra nőtt a munkanélküliség. Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója március végi bukaresti látogatása alkalmából pedig arra hívta fel a román hatóságok figyelmét, hogy a következő hónapokban még növekedni fog az állástalanok száma.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok