2010. április 08., 09:342010. április 08., 09:34
Nominális értékben a nettó átlagfizetés 15 lejjel esett vissza februárban az egy hónappal korábbi értékhez viszonyítva. A legnagyobb fizetések – akárcsak a korábbi hónapokban – a pénzügyi közvetítői szakterületen voltak, ahol a nettó átlagbér elérte a 3226 lejt. Az ellenkező póluson a vendéglátó-ipari – szállodák és vendéglők egyaránt – alkalmazottak állnak, akik átlagosan alig 775 lejt vittek haza március elején. A legnagyobb mértékben, 16 százalékkal ugyanakkor a rendezvényszervezői üzletágban estek vissza a bérek februárban az év első hónapjához viszonyítva. Ezzel párhuzamosan a legnagyobb, 18,4 százalékos növekedést a dohányipari termékeket gyártó cégeknél regisztráltak.
A statisztikai hivatal ugyanakkor tegnap a tavalyi utolsó negyedévi háztartási bevételi mutatók alakulását is ismertette. Mint kiderült, október és december között a családok bevételei 5,4 százalékkal növekedtek az előző három hónapban regisztrált 2268 lejhez viszonyítva, elérve a 2390 lejt. A háztartások egyébként 80 százalékban pénzbeni jövedelemből gazdálkodnak, az összbevételek mindössze 20 százalékát teszik ki a természetbeni juttatások.
Nagy eltérések vannak azonban még mindig a vidéki és a városi jövedelmek között: egy városon élő család 26,9 százalékkal keres többet, mint a falun élők. Más ugyanakkor a jövedelem összetétele is, míg a városi háztartások 60,9 százalékban a fizetésből származó jövedelemből gazdálkodnak, esetükben a szociális juttatások 23,6 százalékot tesznek ki, a természetbeni meg mindössze 9,3 százalékot, addig falun a bevételek legnagyobb részét, 38,1 százalékát a mezőgazdasági termelés teszi ki, majd mindössze 26,5-26,5 százalékkal következnek a fizetésből származó összegek, illetve a szociális juttatások.
Az viszont már közös a vidéki és városi családokban, hogy ami bejön, az nagyrészt ki is megy, ilyen jövedelmekkel szinte nincs is esély a megtakarításra: a statisztikai hivatal adatsorai szerint a háztartások az egy főre eső 738 lejnek 89,7 százalékát el is költötték a tavalyi év utolsó három hónapjában. A legnagyobb pénzösszegek pedig az élelmiszer-ipari termékekre mennek el, ezt követik a különböző szolgáltatások ellenértékei, az adók, illetékek, miközben a befektetésekre – ingatlanvásárlás vagy -építés, vagy éppen értékpapírok vásárlása – marad a legkevesebb.
A tegnapi statisztikai hivatali sajtótájékoztatón arra is fény derült, hogy a tavalyi év végén 7,8 százalékos volt a munkanélküliség. A kimutatás szerint a tavalyi év utolsó három hónapjában folyamatosan nőtt a munkanélküliek száma, amely októberben még 7,1 százalék volt. A 20 és 64 év közötti aktív romániai lakosság foglalkoztatási rátája nem haladja meg az 57,4 százalékot, ami majdnem 13 százalékponttal kevesebb az Európai Unió által megállapított célértéknél.
Mint ismeretes, Romániának 2020-ig kellene elérnie az európai közösség által megállapított foglalkoztatási rátát. Az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség adatai szerint idén februárban 8,3 százalékra nőtt a munkanélküliség. Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója március végi bukaresti látogatása alkalmából pedig arra hívta fel a román hatóságok figyelmét, hogy a következő hónapokban még növekedni fog az állástalanok száma.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Látogatottsági adatok