Csökkent az átlagbér, nőtt a munkanélküliség

Nominális értékben a nettó átlagfizetés 15 lejjel esett vissza februárban az egy hónappal korábbi értékhez viszonyítva. A legnagyobb fizetések – akárcsak a korábbi hónapokban – a pénzügyi közvetítői szakterületen voltak, ahol a nettó átlagbér elérte a 3226 lejt. Az ellenkező póluson a vendéglátó-ipari – szállodák és vendéglők egyaránt – alkalmazottak állnak, akik átlagosan alig 775 lejt vittek haza március elején. A legnagyobb mértékben, 16 százalékkal ugyanakkor a rendezvényszervezői üzletágban estek vissza a bérek februárban az év első hónapjához viszonyítva. Ezzel párhuzamosan a legnagyobb, 18,4 százalékos növekedést a dohányipari termékeket gyártó cégeknél regisztráltak.

Esély sincs megtakarításokra, befektetésekre

A statisztikai hivatal ugyanakkor tegnap a tavalyi utolsó negyedévi háztartási bevételi mutatók alakulását is ismertette. Mint kiderült, október és december között a családok bevételei 5,4 százalékkal növekedtek az előző három hónapban regisztrált 2268 lejhez viszonyítva, elérve a 2390 lejt. A háztartások egyébként 80 százalékban pénzbeni jövedelemből gazdálkodnak, az összbevételek mindössze 20 százalékát teszik ki a természetbeni juttatások.

Nagy eltérések vannak azonban még mindig a vidéki és a városi jövedelmek között: egy városon élő család 26,9 százalékkal keres többet, mint a falun élők. Más ugyanakkor a jövedelem összetétele is, míg a városi háztartások 60,9 százalékban a fizetésből származó jövedelemből gazdálkodnak, esetükben a szociális juttatások 23,6 százalékot tesznek ki, a természetbeni meg mindössze 9,3 százalékot, addig falun a bevételek legnagyobb részét, 38,1 százalékát a mezőgazdasági termelés teszi ki, majd mindössze 26,5-26,5 százalékkal következnek a fizetésből származó összegek, illetve a szociális juttatások.

Az viszont már közös a vidéki és városi családokban, hogy ami bejön, az nagyrészt ki is megy, ilyen jövedelmekkel szinte nincs is esély a megtakarításra: a statisztikai hivatal adatsorai szerint a háztartások az egy főre eső 738 lejnek 89,7 százalékát el is költötték a tavalyi év utolsó három hónapjában. A legnagyobb pénzösszegek pedig az élelmiszer-ipari termékekre mennek el, ezt követik a különböző szolgáltatások ellenértékei, az adók, illetékek, miközben a befektetésekre – ingatlanvásárlás vagy -építés, vagy éppen értékpapírok vásárlása – marad a legkevesebb.

Növekvő munkanélküliség

A tegnapi statisztikai hivatali sajtótájékoztatón arra is fény derült, hogy a tavalyi év végén 7,8 százalékos volt a munkanélküliség. A kimutatás szerint a tavalyi év utolsó három hónapjában folyamatosan nőtt a munkanélküliek száma, amely októberben még 7,1 százalék volt. A 20 és 64 év közötti aktív romániai lakosság foglalkoztatási rátája nem haladja meg az 57,4 százalékot, ami majdnem 13 százalékponttal kevesebb az Európai Unió által megállapított célértéknél.

Mint ismeretes, Romániának 2020-ig kellene elérnie az európai közösség által megállapított foglalkoztatási rátát. Az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség adatai szerint idén februárban 8,3 százalékra nőtt a munkanélküliség. Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója március végi bukaresti látogatása alkalmából pedig arra hívta fel a román hatóságok figyelmét, hogy a következő hónapokban még növekedni fog az állástalanok száma.