2010. április 08., 09:342010. április 08., 09:34
Nominális értékben a nettó átlagfizetés 15 lejjel esett vissza februárban az egy hónappal korábbi értékhez viszonyítva. A legnagyobb fizetések – akárcsak a korábbi hónapokban – a pénzügyi közvetítői szakterületen voltak, ahol a nettó átlagbér elérte a 3226 lejt. Az ellenkező póluson a vendéglátó-ipari – szállodák és vendéglők egyaránt – alkalmazottak állnak, akik átlagosan alig 775 lejt vittek haza március elején. A legnagyobb mértékben, 16 százalékkal ugyanakkor a rendezvényszervezői üzletágban estek vissza a bérek februárban az év első hónapjához viszonyítva. Ezzel párhuzamosan a legnagyobb, 18,4 százalékos növekedést a dohányipari termékeket gyártó cégeknél regisztráltak.
A statisztikai hivatal ugyanakkor tegnap a tavalyi utolsó negyedévi háztartási bevételi mutatók alakulását is ismertette. Mint kiderült, október és december között a családok bevételei 5,4 százalékkal növekedtek az előző három hónapban regisztrált 2268 lejhez viszonyítva, elérve a 2390 lejt. A háztartások egyébként 80 százalékban pénzbeni jövedelemből gazdálkodnak, az összbevételek mindössze 20 százalékát teszik ki a természetbeni juttatások.
Nagy eltérések vannak azonban még mindig a vidéki és a városi jövedelmek között: egy városon élő család 26,9 százalékkal keres többet, mint a falun élők. Más ugyanakkor a jövedelem összetétele is, míg a városi háztartások 60,9 százalékban a fizetésből származó jövedelemből gazdálkodnak, esetükben a szociális juttatások 23,6 százalékot tesznek ki, a természetbeni meg mindössze 9,3 százalékot, addig falun a bevételek legnagyobb részét, 38,1 százalékát a mezőgazdasági termelés teszi ki, majd mindössze 26,5-26,5 százalékkal következnek a fizetésből származó összegek, illetve a szociális juttatások.
Az viszont már közös a vidéki és városi családokban, hogy ami bejön, az nagyrészt ki is megy, ilyen jövedelmekkel szinte nincs is esély a megtakarításra: a statisztikai hivatal adatsorai szerint a háztartások az egy főre eső 738 lejnek 89,7 százalékát el is költötték a tavalyi év utolsó három hónapjában. A legnagyobb pénzösszegek pedig az élelmiszer-ipari termékekre mennek el, ezt követik a különböző szolgáltatások ellenértékei, az adók, illetékek, miközben a befektetésekre – ingatlanvásárlás vagy -építés, vagy éppen értékpapírok vásárlása – marad a legkevesebb.
A tegnapi statisztikai hivatali sajtótájékoztatón arra is fény derült, hogy a tavalyi év végén 7,8 százalékos volt a munkanélküliség. A kimutatás szerint a tavalyi év utolsó három hónapjában folyamatosan nőtt a munkanélküliek száma, amely októberben még 7,1 százalék volt. A 20 és 64 év közötti aktív romániai lakosság foglalkoztatási rátája nem haladja meg az 57,4 százalékot, ami majdnem 13 százalékponttal kevesebb az Európai Unió által megállapított célértéknél.
Mint ismeretes, Romániának 2020-ig kellene elérnie az európai közösség által megállapított foglalkoztatási rátát. Az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség adatai szerint idén februárban 8,3 százalékra nőtt a munkanélküliség. Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója március végi bukaresti látogatása alkalmából pedig arra hívta fel a román hatóságok figyelmét, hogy a következő hónapokban még növekedni fog az állástalanok száma.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok