Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
A 2012-2016-os időszakhoz képest 2017-2021 között enyhén csökkent a nemzetközi nehézfegyver-kereskedelem – derül ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfőn közzétett jelentéséből. Ugyanakkor a dpa és az AFP által ismertetett dokumentum szerint a folyamatos, illetve növekedő fegyverimport miatt aggasztó méreteket öltött a fegyverek felhalmozása, többek közt Európában is.
2022. március 14., 14:332022. március 14., 14:33
A nehézfegyverek (például harckocsik, vadászgépek és tengeralattjárók) nemzetközi forgalma globális szinten 4,6 százalékkal csökkent ugyan a vizsgált időszakban, de regionális szinten nagyon nagyok az eltérések – mutatott rá Pieter D. Wezeman, a SIPRI fegyverkereskedelmet kutató programjának vezetője. Európában, Kelet-Ázsiában, Óceániában és a Közel-Keleten továbbra is nagy a fegyverimport volumene. Európában például 19 százalékkal nőtt a fegyverkereskedelem 2017-2021 között az előző négyéves időszakhoz képest – idézi az Agerpres a SIPRI munkatársát.
– állapította meg Siemon Wezeman, a jelentés társszerzője.
„Óriási mértékben növelni fogjuk a katonai kiadásokat, sok új fegyverre lesz szükségünk, és ezek nagy része importból fog származni”, főként Európán belülről és Amerikából – vélekedett.
Pieter D. Wezeman szerint az európai fegyverimport növekedésében fontos szerepet játszik, hogy súlyosan megromlott a legtöbb európai állam kapcsolata Oroszországgal.
Az Amerikai Egyesült Államok fegyverexportja a 2012-2016-os időszakhoz képest a 2017-2021-es időszakban 14 százalékkal nőtt, a jelentés szerint a tengeren túli ország teljes részesedése ebben az ágazatban 32 százalékról 39 százalékra emelkedett.
Oroszországnak a 2017-2021-es időszakban 19 százalékos részesedése volt a globális fegyverexportból. A 2012-2016-os időszakhoz képest azonban 2017-2021 között 26 százalékkal csökkent a fegyverkivitele, miután visszaesett a fegyverszállítás Indiába és Vietnámba.
Németország továbbra is az öt legnagyobb fegyverexportőr között van, dacára annak, hogy a vizsgált időszakban 19 százalékkal csökkent az exportja.
Az Oroszország ukrajnai inváziója miatt aggódó államok vadászrepülőgépekkel - főként a rendkívül modern, de drága amerikai F-35-össel -, rakétákkal, tüzérségi eszközökkel és más nehézfegyverekkel fogják megerősíteni a hadseregüket az elkövetkező években. Mindez időigényes, mert a beszerzésről dönteni kell, a fegyvereket meg kell rendelni, legyártani, elszállítani, de a folyamat már Krím 2014-es annektálásakor elkezdődött – állítja Siemon Wezeman, hozzátéve, hogy Európa részesedése a globális fegyverkereskedelemben csak az elmúlt öt évben 10 százalékról 13 százalékra nőtt, és továbbra is jelentősen növekedni fog.
Az éves jelentés szerint az import elsősorban Ázsiára és Óceániára irányul, ahová a fegyverszállítmányok 43 százaléka kerül, és a tíz legnagyobb fegyverimportáló ország közül hat is itt található: India, Ausztrália, Kína, Dél-Korea, Pakisztán és Japán. A fegyvervásárlás fő mozgatórugója a térségben a feszültség Kína, illetve több más ázsiai és óceániai ország között – olvasható a SIPRI jelentésében.
A második legnagyobb piacot a Közel-Kelet képezi a globális import 32 százalékával. Itt 3 százalékkal nőtt a fegyverkivitel, elsősorban Katar beszerzései miatt, amelynek feszült a kapcsolata öbölbeli szomszédaival. Ráadásul a jelenlegi olajárak jelentős bevételeket fognak generálni, és ez általában fegyverrendelésekhez vezet – tette hozzá Siemon Wezeman.
A sorrendben Egyiptom (5,7 százalék), majd Ausztrália (4,8) és Kína (4,8) következik. Kína, a világ negyedik legnagyobb fegyverexportőre (4,6 százalék), megőrizte ezt a pozícióját, bár részesedése a fegyverkereskedelemben kissé csökkent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Az év végéig 250 lejes élelmiszer-utalványokban részesülnek az alacsony jövedelmű személyek és 500 lejes szociális utalványokban a hátrányos helyzetű iskolások – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru.
Várhatóan a jövő héten indul az idei roncsautóprogram – jelentette be Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Idén augusztusban 15 043 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 52,6 százalékkal többet, mint a tavalyi nyolcadik hónapban – közölte a Gépkocsigyártók és -importőrök Egyesülete (APIA).
Az elmúlt egy évben az elektromos energia, a friss gyümölcsök, valamint a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint.
A júliusi 7,4 százalékról augusztusban 9,9 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Petre Florin Manole munkaügyi miniszter szeretné, ha minél több nyugdíjas amellett döntene, hogy bankkártyára kapja a nyugdíját.
Az Európai Bizottság 49,8 millió eurós sürgősségi támogatási csomagot javasolt hat uniós tagállam gyümölcstermesztő és bortermelő ágazatában tevékenykedő gazdálkodók számára, amelyből Románia a második legnagyobb összegű, 11,5 millió eurós támogatást kap.
Fel sem merül, hogy Románia költségvetési deficitje elérje a GDP 11 százalékát – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő. A miniszterelnök a napokban elismerte, hogy Románia képtelen teljesíteni a hiánycélt.
21 állami vállalat különleges ügyvezetőjét menesztette Radu Miruță gazdasági miniszter, egyesek közülük akár 30 000 lejes fizetést is kaptak – ezt maga a tárcavezető jelentette be kedden este.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!