Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
A 2012-2016-os időszakhoz képest 2017-2021 között enyhén csökkent a nemzetközi nehézfegyver-kereskedelem – derül ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfőn közzétett jelentéséből. Ugyanakkor a dpa és az AFP által ismertetett dokumentum szerint a folyamatos, illetve növekedő fegyverimport miatt aggasztó méreteket öltött a fegyverek felhalmozása, többek közt Európában is.
2022. március 14., 14:332022. március 14., 14:33
A nehézfegyverek (például harckocsik, vadászgépek és tengeralattjárók) nemzetközi forgalma globális szinten 4,6 százalékkal csökkent ugyan a vizsgált időszakban, de regionális szinten nagyon nagyok az eltérések – mutatott rá Pieter D. Wezeman, a SIPRI fegyverkereskedelmet kutató programjának vezetője. Európában, Kelet-Ázsiában, Óceániában és a Közel-Keleten továbbra is nagy a fegyverimport volumene. Európában például 19 százalékkal nőtt a fegyverkereskedelem 2017-2021 között az előző négyéves időszakhoz képest – idézi az Agerpres a SIPRI munkatársát.
– állapította meg Siemon Wezeman, a jelentés társszerzője.
„Óriási mértékben növelni fogjuk a katonai kiadásokat, sok új fegyverre lesz szükségünk, és ezek nagy része importból fog származni”, főként Európán belülről és Amerikából – vélekedett.
Pieter D. Wezeman szerint az európai fegyverimport növekedésében fontos szerepet játszik, hogy súlyosan megromlott a legtöbb európai állam kapcsolata Oroszországgal.
Az Amerikai Egyesült Államok fegyverexportja a 2012-2016-os időszakhoz képest a 2017-2021-es időszakban 14 százalékkal nőtt, a jelentés szerint a tengeren túli ország teljes részesedése ebben az ágazatban 32 százalékról 39 százalékra emelkedett.
Oroszországnak a 2017-2021-es időszakban 19 százalékos részesedése volt a globális fegyverexportból. A 2012-2016-os időszakhoz képest azonban 2017-2021 között 26 százalékkal csökkent a fegyverkivitele, miután visszaesett a fegyverszállítás Indiába és Vietnámba.
Németország továbbra is az öt legnagyobb fegyverexportőr között van, dacára annak, hogy a vizsgált időszakban 19 százalékkal csökkent az exportja.
Az Oroszország ukrajnai inváziója miatt aggódó államok vadászrepülőgépekkel - főként a rendkívül modern, de drága amerikai F-35-össel -, rakétákkal, tüzérségi eszközökkel és más nehézfegyverekkel fogják megerősíteni a hadseregüket az elkövetkező években. Mindez időigényes, mert a beszerzésről dönteni kell, a fegyvereket meg kell rendelni, legyártani, elszállítani, de a folyamat már Krím 2014-es annektálásakor elkezdődött – állítja Siemon Wezeman, hozzátéve, hogy Európa részesedése a globális fegyverkereskedelemben csak az elmúlt öt évben 10 százalékról 13 százalékra nőtt, és továbbra is jelentősen növekedni fog.
Az éves jelentés szerint az import elsősorban Ázsiára és Óceániára irányul, ahová a fegyverszállítmányok 43 százaléka kerül, és a tíz legnagyobb fegyverimportáló ország közül hat is itt található: India, Ausztrália, Kína, Dél-Korea, Pakisztán és Japán. A fegyvervásárlás fő mozgatórugója a térségben a feszültség Kína, illetve több más ázsiai és óceániai ország között – olvasható a SIPRI jelentésében.
A második legnagyobb piacot a Közel-Kelet képezi a globális import 32 százalékával. Itt 3 százalékkal nőtt a fegyverkivitel, elsősorban Katar beszerzései miatt, amelynek feszült a kapcsolata öbölbeli szomszédaival. Ráadásul a jelenlegi olajárak jelentős bevételeket fognak generálni, és ez általában fegyverrendelésekhez vezet – tette hozzá Siemon Wezeman.
A sorrendben Egyiptom (5,7 százalék), majd Ausztrália (4,8) és Kína (4,8) következik. Kína, a világ negyedik legnagyobb fegyverexportőre (4,6 százalék), megőrizte ezt a pozícióját, bár részesedése a fegyverkereskedelemben kissé csökkent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!