Hirdetés

Nemzetközi Békekutató Intézet: jelentős fegyverkezés várható Európában

Képünk illusztráció •  Fotó: Pixabay

Képünk illusztráció

Fotó: Pixabay

A 2012-2016-os időszakhoz képest 2017-2021 között enyhén csökkent a nemzetközi nehézfegyver-kereskedelem – derül ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfőn közzétett jelentéséből. Ugyanakkor a dpa és az AFP által ismertetett dokumentum szerint a folyamatos, illetve növekedő fegyverimport miatt aggasztó méreteket öltött a fegyverek felhalmozása, többek közt Európában is.

Hírösszefoglaló

2022. március 14., 14:332022. március 14., 14:33

A nehézfegyverek (például harckocsik, vadászgépek és tengeralattjárók) nemzetközi forgalma globális szinten 4,6 százalékkal csökkent ugyan a vizsgált időszakban, de regionális szinten nagyon nagyok az eltérések – mutatott rá Pieter D. Wezeman, a SIPRI fegyverkereskedelmet kutató programjának vezetője. Európában, Kelet-Ázsiában, Óceániában és a Közel-Keleten továbbra is nagy a fegyverimport volumene. Európában például 19 százalékkal nőtt a fegyverkereskedelem 2017-2021 között az előző négyéves időszakhoz képest – idézi az Agerpres a SIPRI munkatársát.

Idézet
Európa az új forró pont”

– állapította meg Siemon Wezeman, a jelentés társszerzője.

Hirdetés

„Óriási mértékben növelni fogjuk a katonai kiadásokat, sok új fegyverre lesz szükségünk, és ezek nagy része importból fog származni”, főként Európán belülről és Amerikából – vélekedett.

Pieter D. Wezeman szerint az európai fegyverimport növekedésében fontos szerepet játszik, hogy súlyosan megromlott a legtöbb európai állam kapcsolata Oroszországgal.

Főleg azok az országok importálnak fegyvert, amelyek nem tudják szükségleteiket saját védelmi iparuk segítségével kielégíteni.

Az Amerikai Egyesült Államok fegyverexportja a 2012-2016-os időszakhoz képest a 2017-2021-es időszakban 14 százalékkal nőtt, a jelentés szerint a tengeren túli ország teljes részesedése ebben az ágazatban 32 százalékról 39 százalékra emelkedett.

Oroszországnak a 2017-2021-es időszakban 19 százalékos részesedése volt a globális fegyverexportból. A 2012-2016-os időszakhoz képest azonban 2017-2021 között 26 százalékkal csökkent a fegyverkivitele, miután visszaesett a fegyverszállítás Indiába és Vietnámba.

Németország továbbra is az öt legnagyobb fegyverexportőr között van, dacára annak, hogy a vizsgált időszakban 19 százalékkal csökkent az exportja.

Több európai ország, köztük Németország hatalmas katonai beruházásokat jelentett be.

Az Oroszország ukrajnai inváziója miatt aggódó államok vadászrepülőgépekkel - főként a rendkívül modern, de drága amerikai F-35-össel -, rakétákkal, tüzérségi eszközökkel és más nehézfegyverekkel fogják megerősíteni a hadseregüket az elkövetkező években. Mindez időigényes, mert a beszerzésről dönteni kell, a fegyvereket meg kell rendelni, legyártani, elszállítani, de a folyamat már Krím 2014-es annektálásakor elkezdődött – állítja Siemon Wezeman, hozzátéve, hogy Európa részesedése a globális fegyverkereskedelemben csak az elmúlt öt évben 10 százalékról 13 százalékra nőtt, és továbbra is jelentősen növekedni fog.

Számokban kifejezve – bár a szerződések és a fegyveradományok átláthatatlansága miatt nincs pontos adat – a globális fegyverkereskedelem a szakértők szerint megközelíti az évi 100 milliárd dollárt.

Az éves jelentés szerint az import elsősorban Ázsiára és Óceániára irányul, ahová a fegyverszállítmányok 43 százaléka kerül, és a tíz legnagyobb fegyverimportáló ország közül hat is itt található: India, Ausztrália, Kína, Dél-Korea, Pakisztán és Japán. A fegyvervásárlás fő mozgatórugója a térségben a feszültség Kína, illetve több más ázsiai és óceániai ország között – olvasható a SIPRI jelentésében.

A második legnagyobb piacot a Közel-Kelet képezi a globális import 32 százalékával. Itt 3 százalékkal nőtt a fegyverkivitel, elsősorban Katar beszerzései miatt, amelynek feszült a kapcsolata öbölbeli szomszédaival. Ráadásul a jelenlegi olajárak jelentős bevételeket fognak generálni, és ez általában fegyverrendelésekhez vezet – tette hozzá Siemon Wezeman.

Az országok közül India és Szaúd-Arábia a legnagyobb fegyverimportőrök, mindkét országnak 11-11 százalékos a részesedése a globális forgalomban.

A sorrendben Egyiptom (5,7 százalék), majd Ausztrália (4,8) és Kína (4,8) következik. Kína, a világ negyedik legnagyobb fegyverexportőre (4,6 százalék), megőrizte ezt a pozícióját, bár részesedése a fegyverkereskedelemben kissé csökkent.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 25., vasárnap

Románia olcsóbb, mint Magyarország, nálunk a bevásárlás a családi kasszát mégis jobban megterheli

Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.

Románia olcsóbb, mint Magyarország, nálunk a bevásárlás a családi kasszát mégis jobban megterheli
Hirdetés
2026. október 24., szombat

Nagy sebességű vasútra ültetne az EU, de mi lesz a Kolozsvár–Budapest vonallal?

Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.

Nagy sebességű vasútra ültetne az EU, de mi lesz a Kolozsvár–Budapest vonallal?
2026. október 24., szombat

Hiteles logók, álwebáruházak: így ismerhetők fel a novemberi akciózáskor a fekete pénteki csalások

Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.

Hiteles logók, álwebáruházak: így ismerhetők fel a novemberi akciózáskor a fekete pénteki csalások
2026. október 23., péntek

A politikai vihar elült, de a recessziót aligha ússza meg Románia

Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.

A politikai vihar elült, de a recessziót aligha ússza meg Románia
Hirdetés
2026. október 23., péntek

Brüsszel vakcinákkal segíti Romániát: a juhok és kecskék oltása nyomán az export is újraindulhat

A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.

Brüsszel vakcinákkal segíti Romániát: a juhok és kecskék oltása nyomán az export is újraindulhat
2026. október 22., csütörtök

Gázolajhiány fenyeget Romániában piackutatók szerint

Gázolajhiány fenyeget télen Romániában – figyelmeztetett a Frames tanácsadó cég egy csütörtökön közzétett elemzésben.

Gázolajhiány fenyeget Romániában piackutatók szerint
Hirdetés
2026. október 22., csütörtök

Indul a jogi csatározás a bankok és a Versenytanács között a ROBOR-bírságok miatt

Miután a bankok már korábban bejelentették, hogy perelni fognak a Versenytanács által a bankközi referencia-kamatláb (ROBOR) kapcsán kiszabott tetemes bírság miatt, az amúgy a román állam tulajdonában levő CEC Bank már lépett is.

Indul a jogi csatározás a bankok és a Versenytanács között a ROBOR-bírságok miatt
2026. október 21., szerda

Amikor a szállásfoglalásból rémálom lesz: Brüsszelnek elege lett a gyanús ajánlatokból

Hivatalos vizsgálatot indított az Európai Bizottság a Booking.com szállásfoglalási platform ellen.

Amikor a szállásfoglalásból rémálom lesz: Brüsszelnek elege lett a gyanús ajánlatokból
2026. október 21., szerda

Tömeges elbocsátás Erdélyben: 300 dolgozótól válik meg a szerencsejáték-óriás

Háromszáz alkalmazottat bocsát el Romániában a szerencsejáték-szervező és sportfogadási cég, a Betfair – írja az Economedia.ro.

Tömeges elbocsátás Erdélyben: 300 dolgozótól válik meg a szerencsejáték-óriás
Hirdetés
Hirdetés