2012. július 25., 09:272012. július 25., 09:27
A mezőgazdasági miniszterrel közösen megtartott tegnapi sajtótájékoztatóján Victor Ponta miniszterelnök arról beszélt, hogy támogatja az alapélelmiszerek áfájának 9 százalékra történő csökkentését január elsejétől. Mint részletezte, az intézkedés révén egyaránt céljuk az árak csökkentése, az adócsalás visszaszorítása, illetve a hazai termelők támogatása.
Ezt megelőzően kormányközeli források a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkoztak, már meg is született a döntés arról, hogy 2013-tól kezdődően 9 százalékra csökkenjen az alapélelmiszerek áfája. Érvként a meg nem nevezett illetékes azt hozta fel, hogy más európai uniós tagállamokban, például Belgiumban és Németországban is hasonlóképpen járnak el.
Amint arról korábban beszámoltunk, a kormány ez irányú terve már beiktatása után nem sokkal kiszivárgott, akkor még az a lehetőség is felmerült, hogy az ország gazdaságának alakulása függvényében már szeptembertől csökkenthetik az áfát. Viszont a román pénzügyi és gazdaságpolitikába a készenléti hitelmegállapodás szándéknyilatkozatában foglaltak értelmében nagy beleszólással bíró Nemzetközi Valutaalap (IMF) már akkor jelezte, hogy nem ajánlja az áfacsökkentést. Jeffrey Franks, az IMF előző romániai küldöttségének vezetője úgy nyilatkozott, hogy az IMF elvi síkon sem támogatja a többkulcsos áfát, szerintük ugyanis egyes ágazatok vagy termékcsoportok áfájának a csökkentéséből a fogyasztó nem húz hasznot, ez gyakorta inkább csak adócsaláshoz vezet.
„Az IMF általában azt tanácsolja, hogy ne legyenek különleges áfaszintek. Egy hasonló intézkedés adócsaláshoz vezet, s nem segíti a gazdasági ágazatokat. Nem ajánljuk, hogy egyes ágazatok vagy termékek áfáját csökkentse a kormány” – szögezte le Franks.
Az intézkedés eközben a szakmabeliek szerint sem biztos, hogy meghozná a tőle elvártakat. A Krónika megkeresésére Diószegi László, a sepsiszentgyörgyi Diószegi Pékség tulajdonosa korábban úgy vélekedett, az általános forgalmi adó csökkentése segítené ugyan a pékeket, de hónapokkal előtte még nem lehet megmondani, hogy a 15 százalékos adócsökkentés következtében valóban 15 százalékkal olcsóbb lenne-e a kenyér, mivel az ár alakulása nem annyira az adók mértékétől, mint a gabonaterméstől függ.
Hasonlóképpen fogalmazott a Krónika kérdésére Ilie Şerbănescu gazdasági elemző, aki az adócsalás mértekének a csökkenését ugyan elképzelhetőnek tartja, az árak csökkenését azonban ő sem tartja valószínűnek.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.