2012. július 25., 09:272012. július 25., 09:27
A mezőgazdasági miniszterrel közösen megtartott tegnapi sajtótájékoztatóján Victor Ponta miniszterelnök arról beszélt, hogy támogatja az alapélelmiszerek áfájának 9 százalékra történő csökkentését január elsejétől. Mint részletezte, az intézkedés révén egyaránt céljuk az árak csökkentése, az adócsalás visszaszorítása, illetve a hazai termelők támogatása.
Ezt megelőzően kormányközeli források a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkoztak, már meg is született a döntés arról, hogy 2013-tól kezdődően 9 százalékra csökkenjen az alapélelmiszerek áfája. Érvként a meg nem nevezett illetékes azt hozta fel, hogy más európai uniós tagállamokban, például Belgiumban és Németországban is hasonlóképpen járnak el.
Amint arról korábban beszámoltunk, a kormány ez irányú terve már beiktatása után nem sokkal kiszivárgott, akkor még az a lehetőség is felmerült, hogy az ország gazdaságának alakulása függvényében már szeptembertől csökkenthetik az áfát. Viszont a román pénzügyi és gazdaságpolitikába a készenléti hitelmegállapodás szándéknyilatkozatában foglaltak értelmében nagy beleszólással bíró Nemzetközi Valutaalap (IMF) már akkor jelezte, hogy nem ajánlja az áfacsökkentést. Jeffrey Franks, az IMF előző romániai küldöttségének vezetője úgy nyilatkozott, hogy az IMF elvi síkon sem támogatja a többkulcsos áfát, szerintük ugyanis egyes ágazatok vagy termékcsoportok áfájának a csökkentéséből a fogyasztó nem húz hasznot, ez gyakorta inkább csak adócsaláshoz vezet.
„Az IMF általában azt tanácsolja, hogy ne legyenek különleges áfaszintek. Egy hasonló intézkedés adócsaláshoz vezet, s nem segíti a gazdasági ágazatokat. Nem ajánljuk, hogy egyes ágazatok vagy termékek áfáját csökkentse a kormány” – szögezte le Franks.
Az intézkedés eközben a szakmabeliek szerint sem biztos, hogy meghozná a tőle elvártakat. A Krónika megkeresésére Diószegi László, a sepsiszentgyörgyi Diószegi Pékség tulajdonosa korábban úgy vélekedett, az általános forgalmi adó csökkentése segítené ugyan a pékeket, de hónapokkal előtte még nem lehet megmondani, hogy a 15 százalékos adócsökkentés következtében valóban 15 százalékkal olcsóbb lenne-e a kenyér, mivel az ár alakulása nem annyira az adók mértékétől, mint a gabonaterméstől függ.
Hasonlóképpen fogalmazott a Krónika kérdésére Ilie Şerbănescu gazdasági elemző, aki az adócsalás mértekének a csökkenését ugyan elképzelhetőnek tartja, az árak csökkenését azonban ő sem tartja valószínűnek.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.