2012. július 25., 09:272012. július 25., 09:27
A mezőgazdasági miniszterrel közösen megtartott tegnapi sajtótájékoztatóján Victor Ponta miniszterelnök arról beszélt, hogy támogatja az alapélelmiszerek áfájának 9 százalékra történő csökkentését január elsejétől. Mint részletezte, az intézkedés révén egyaránt céljuk az árak csökkentése, az adócsalás visszaszorítása, illetve a hazai termelők támogatása.
Ezt megelőzően kormányközeli források a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkoztak, már meg is született a döntés arról, hogy 2013-tól kezdődően 9 százalékra csökkenjen az alapélelmiszerek áfája. Érvként a meg nem nevezett illetékes azt hozta fel, hogy más európai uniós tagállamokban, például Belgiumban és Németországban is hasonlóképpen járnak el.
Amint arról korábban beszámoltunk, a kormány ez irányú terve már beiktatása után nem sokkal kiszivárgott, akkor még az a lehetőség is felmerült, hogy az ország gazdaságának alakulása függvényében már szeptembertől csökkenthetik az áfát. Viszont a román pénzügyi és gazdaságpolitikába a készenléti hitelmegállapodás szándéknyilatkozatában foglaltak értelmében nagy beleszólással bíró Nemzetközi Valutaalap (IMF) már akkor jelezte, hogy nem ajánlja az áfacsökkentést. Jeffrey Franks, az IMF előző romániai küldöttségének vezetője úgy nyilatkozott, hogy az IMF elvi síkon sem támogatja a többkulcsos áfát, szerintük ugyanis egyes ágazatok vagy termékcsoportok áfájának a csökkentéséből a fogyasztó nem húz hasznot, ez gyakorta inkább csak adócsaláshoz vezet.
„Az IMF általában azt tanácsolja, hogy ne legyenek különleges áfaszintek. Egy hasonló intézkedés adócsaláshoz vezet, s nem segíti a gazdasági ágazatokat. Nem ajánljuk, hogy egyes ágazatok vagy termékek áfáját csökkentse a kormány” – szögezte le Franks.
Az intézkedés eközben a szakmabeliek szerint sem biztos, hogy meghozná a tőle elvártakat. A Krónika megkeresésére Diószegi László, a sepsiszentgyörgyi Diószegi Pékség tulajdonosa korábban úgy vélekedett, az általános forgalmi adó csökkentése segítené ugyan a pékeket, de hónapokkal előtte még nem lehet megmondani, hogy a 15 százalékos adócsökkentés következtében valóban 15 százalékkal olcsóbb lenne-e a kenyér, mivel az ár alakulása nem annyira az adók mértékétől, mint a gabonaterméstől függ.
Hasonlóképpen fogalmazott a Krónika kérdésére Ilie Şerbănescu gazdasági elemző, aki az adócsalás mértekének a csökkenését ugyan elképzelhetőnek tartja, az árak csökkenését azonban ő sem tartja valószínűnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.