Fotó: Gozner Gertrud
2009. április 03., 09:582009. április 03., 09:58
Az országos szinten regisztrált több mint egymillió cég közül tavaly, közel 53 ezer vállalkozást végleg töröltek a kamarák nyilvántartásaikból, 4,7 százalékkal többet, mint az azt megelőző év egészében. A közel 15 ezer csődvédelem alá került vállalkozásból mintegy 9 ezer, főleg kis- és középvállalkozás szűnt meg, ami 65 százalékos növekedést jelenta 2007-es adatokhoz képest.
A központi kamara adatai szerint a kereskedelem – az ebből élő disztribúciós vállalkozásokkal –, és a mezőgazdaság mellett 2008-ban az építőipar és a gépjárműiparra építő vállalkozások bizonyultak a legkockázatosabb ágazatoknak. A fizetésképtelenség miatt megszűnő vállalatok közül több mint 6500 kereskedelemben érdekelt vállalkozás volt, a feldolgozóipari vállalkozások közül 2720 céget töröltek.
Tavaly, a befektetési szempontból harmadik legkockázatosabb ágazatnak meglepő módon az építőipar bizonyult. Annak ellenére, hogy Románia a régió legdinamikusabban fejlődő piaca, 1400 építőipari vállalkozás került abba a helyzetbe, hogy már nem tudta kifizetni tartozásait.
Mivel a gazdasági válság csak az elmúlt év második felében éreztette hatását, a szakértők szerint a csődvédelmet kérő vállalatok nagy száma a kereskedelmet, valamint az egész gazdaságot sújtó másik aggasztó ténynek tudható be, annak, hogy Romániában még mindig általános jelenség, hogy a fizetési határidőket semmibe veszik, a számlákat akár négy-öt hónapos késéssel egyenlítik ki.
A felmérések szerint a benyújtott számlák közel 80 százalékát jóval a határidő lejárta után fizetik ki. Ugyanakkor szinte minden késedelemmel fizető a körbetartozásra hivatkozik, a legnagyobb kintlévőségek a gyógyszer-, a bútor-, a textil- és az építőiparban tapasztalhatók.
A legtöbb fizetésképtelenné vált cégnek – szám szerint 1721-nek – Bukarestben volt a székhelye, Temes megyében közel ezer, míg Vrancea megyében 650 vállalat ellen indult csődeljárás. Az erdélyi megyék közül leginkább Kolozs megyét érintette a válság, a 600 csődbe ment vállalkozás 266 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
A pénzügyi válság, valamint a lej hónapok óta tartó mélyrepülése a vállalatok mellett a lakosságot is súlyosan érintette. A Román Nemzeti Bank (BNR) hét elején közzétett adatai szerint a lakosság és a vállalatok által felhalmozott tartozás februárban megközelítette az egymilliárd eurót.
Mindössze két hónap alatt a valutában nyilvántartott tartozások összege 75 százalékkal 426 millió euróra nőtt. Miután a lej egy év alatt több mint 30 százalékot gyengült, a februári 563 millió eurós össztartozás lejben kifejezve már háromszor nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok