Behajtani nehéz. Romániában az egyik legalacsonyabb GDP-arányosan a beszedett adók mennyisége
Fotó: Beliczay László
Nagyon nem működik az adók behajtása Romániában: az ország a GDP-arányos adóbeszedés tekintetében az utolsó előtti helyen áll az EU-ban.
2024. június 18., 21:032024. június 18., 21:03
2024. június 18., 21:032024. június 18., 21:03
Mindez a Friedrich Ebert Alapítvány Románia által bemutatott adatokból derül ki.
A kimutatás szerint Romániában képviselik az adók a legkisebb arányt a gazdaságban más uniós országokhoz képest, beleértve a közép- és kelet-európai országokat is.
Az országban az adók 2022-ben a bruttó hazai termék (GDP) 27 százalékát tették ki, ami jóval a 40 százalékos uniós átlag alatt van, de az Eurostat hivatalos adatai szerint a közép- és kelet-európai országok – Lengyelország (34 százalék), Magyarország (35 százalék), Bulgária (31 százalék) – átlagát is alulmúlják.
ugyanakkor hozzájárul ahhoz, hogy az állami hatóságok a költségvetési hiány fedezése érdekében hitelfelvételtől függjenek.
Emellett Románia adószerkezete is eltér a többi uniós országétól. Az országban ugyanis az adók inkább fogyasztásorientáltak, mint az EU többi országában. A fogyasztásra kivetett adók az összes beszedett adó 37 százalékát teszik ki Romániában, ami 10 százalékponttal több, mint az uniós átlag.
A legtöbb uniós országban a munkát progresszív módon adóztatják, ami az adóterhek igazságosabb elosztását eredményezi az alacsony és a magas jövedelműek között, míg Romániában egységes adókulcsot alkalmaznak, ami az alapítvány értékelése szerint inkább állandósítja a társadalmi egyenlőtlenségeket, mintsem csökkenti azokat.
A fogyasztási adók általában meglehetősen regresszívek, azaz arányosan nagyobb terhet rónak az alacsonyabb jövedelműekre, mint a magasabb jövedelműekre. Ezért az uniós országok inkább a közvetlen adókra támaszkodnak, például a tőke- vagy munkajövedelmekre kivetett adókra.
Ez azt jelenti, hogy egy olyan rendszerben, amely túlzottan a fogyasztási adókra támaszkodik, az adóteher arányosan nagyobb mértékben fogja terhelni a szerény jövedelműeket, mint a magas jövedelműeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!