Érdemes számolni vele. Az adózás halasztása segíthet a cégeknek kilábalni a nehézségekből
Fotó: Pixabay
Az igazi támogatás a román állam részéről az üzleti szférának valójában az, hogy a kormány október 25-ig felfüggesztette a cégek adóbefizetési kötelezettségét – hívta fel a figyelmet a Krónikának nyilatkozó adószakértő.
2020. augusztus 04., 13:582020. augusztus 04., 13:58
2020. augusztus 04., 13:592020. augusztus 04., 13:59
A vállalkozók panaszkodnak, hogy a kormány kis- és közepes vállalkozókat támogató IMM Invest programja nehézkesen működik, későn hagyják jóvá a hiteligénylést – osztotta meg tapasztalatait a Krónika megkeresésére Debreczeni László adótanácsadó. Mint részletezte, több ügyfele csalódott, azt tapasztalta, hogy nagyon elhúzódik, amíg a hitelkérelmét elemzik és elbírálják.
Az adótanácsadó szerint ugyanakkor az igazi támogatás valójában az, hogy a kormány október 25-ig felfüggesztette a cégek adóbefizetési kötelezettségét.
– húzta alá Debreczeni László.
Emlékeztetett, hogy az adóbefizetés büntetőkamat nélküli elhalasztását már március 21-én életbe léptette a kormány. Aztán június 25-én okosan „sakkozott”, az utolsó percben jelent meg a Hivatalos Közlönyben, hogy október 25-ig meghosszabbították a büntetőkamat-mentes adófizetést. „A kormány számítása bevált, a vállalkozók egy része attól tartott, nem lesz hosszabbítás, a kamatmentességet eltörlik, és akinek volt erre pénze, utolsó pillanatban befizette a március óta felgyűlt adóhátralékot” – idézte fel az adótanácsadó.
Június óta viszont újra megvan a lehetőség: az áfa, a fizetések után fizetendő adók, társasági adók, mikroadók, különböző járulékok befizetése kamatmentesen halasztható október 25-ig. „Azt javaslom, aki bajlódik az IMM Investtel, halassza el az adófizetéseket, használja a pénzt rögtön felhasználható ingyenhitelként, majd októberig elbírálják a kérelmét, és akkor az állami garanciával kapott kölcsönből befizetheti az elmaradt adókat, viszont addig gyorsan pénzhez jut, hogy kilábaljon a pillanatnyi nehézségekből” – vázolta a lehetőséget Debreczeni László. Kitért arra is, hogy
Még mindig él ugyanakkor a kényszerszabadság intézménye, azok a vállalkozások vehetik igénybe, amelyek tevékenységét a járványtani intézkedések korlátozzák, például a vendéglők, melyeknek nincs teraszuk, és egyáltalán nem tudtak újranyitni, vagy a teraszon csak csökkentett kapacitással működnek. Ezek a vendéglátóipari cégek folyamatosan kényszerszabadságon tudják tartani az alkalmazottaikat, az állam finanszírozza a bruttó átlagbér 75 százalékát, amiből levonják az adót és a társadalombiztosítási járulékot.
Ugyanakkor azok a vállalkozások, amelyek a szükségállapotban vagy a vészhelyzetben legalább 15 napra kényszerszabadságra küldték alkalmazottaikat, majd visszahívták őket, kérhetik ezen munkavállalók bruttó bérének a 41,5 százalékát állami támogatásként. Ez a kedvezmény június–július és augusztus hónapokra érvényes, tehát még a nyolcadik havi bér egy része is lehívható állami támogatásként.
Debreczeni László arra is felhívta a figyelmet, hogy július végén bevezették azt is, hogy ha járványtani kivizsgálás van egy cégnél, emiatt a tevékenységet vagy annak egy részét fel kell függeszteni, életbe lép a kényszerszabadság intézménye. Tehát
Az adószakértő szerint különben ez az intézkedés nem sok jóval kecsegtet, azt jelzi ugyanis, a kormány azzal számol, nem cseng le a közeljövőben a járvány, és szükség lesz erre a támogatásra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!