
Érdemes számolni vele. Az adózás halasztása segíthet a cégeknek kilábalni a nehézségekből
Fotó: Pixabay
Az igazi támogatás a román állam részéről az üzleti szférának valójában az, hogy a kormány október 25-ig felfüggesztette a cégek adóbefizetési kötelezettségét – hívta fel a figyelmet a Krónikának nyilatkozó adószakértő.
2020. augusztus 04., 13:582020. augusztus 04., 13:58
2020. augusztus 04., 13:592020. augusztus 04., 13:59
A vállalkozók panaszkodnak, hogy a kormány kis- és közepes vállalkozókat támogató IMM Invest programja nehézkesen működik, későn hagyják jóvá a hiteligénylést – osztotta meg tapasztalatait a Krónika megkeresésére Debreczeni László adótanácsadó. Mint részletezte, több ügyfele csalódott, azt tapasztalta, hogy nagyon elhúzódik, amíg a hitelkérelmét elemzik és elbírálják.
Az adótanácsadó szerint ugyanakkor az igazi támogatás valójában az, hogy a kormány október 25-ig felfüggesztette a cégek adóbefizetési kötelezettségét.
– húzta alá Debreczeni László.
Emlékeztetett, hogy az adóbefizetés büntetőkamat nélküli elhalasztását már március 21-én életbe léptette a kormány. Aztán június 25-én okosan „sakkozott”, az utolsó percben jelent meg a Hivatalos Közlönyben, hogy október 25-ig meghosszabbították a büntetőkamat-mentes adófizetést. „A kormány számítása bevált, a vállalkozók egy része attól tartott, nem lesz hosszabbítás, a kamatmentességet eltörlik, és akinek volt erre pénze, utolsó pillanatban befizette a március óta felgyűlt adóhátralékot” – idézte fel az adótanácsadó.
Június óta viszont újra megvan a lehetőség: az áfa, a fizetések után fizetendő adók, társasági adók, mikroadók, különböző járulékok befizetése kamatmentesen halasztható október 25-ig. „Azt javaslom, aki bajlódik az IMM Investtel, halassza el az adófizetéseket, használja a pénzt rögtön felhasználható ingyenhitelként, majd októberig elbírálják a kérelmét, és akkor az állami garanciával kapott kölcsönből befizetheti az elmaradt adókat, viszont addig gyorsan pénzhez jut, hogy kilábaljon a pillanatnyi nehézségekből” – vázolta a lehetőséget Debreczeni László. Kitért arra is, hogy
Még mindig él ugyanakkor a kényszerszabadság intézménye, azok a vállalkozások vehetik igénybe, amelyek tevékenységét a járványtani intézkedések korlátozzák, például a vendéglők, melyeknek nincs teraszuk, és egyáltalán nem tudtak újranyitni, vagy a teraszon csak csökkentett kapacitással működnek. Ezek a vendéglátóipari cégek folyamatosan kényszerszabadságon tudják tartani az alkalmazottaikat, az állam finanszírozza a bruttó átlagbér 75 százalékát, amiből levonják az adót és a társadalombiztosítási járulékot.
Ugyanakkor azok a vállalkozások, amelyek a szükségállapotban vagy a vészhelyzetben legalább 15 napra kényszerszabadságra küldték alkalmazottaikat, majd visszahívták őket, kérhetik ezen munkavállalók bruttó bérének a 41,5 százalékát állami támogatásként. Ez a kedvezmény június–július és augusztus hónapokra érvényes, tehát még a nyolcadik havi bér egy része is lehívható állami támogatásként.
Debreczeni László arra is felhívta a figyelmet, hogy július végén bevezették azt is, hogy ha járványtani kivizsgálás van egy cégnél, emiatt a tevékenységet vagy annak egy részét fel kell függeszteni, életbe lép a kényszerszabadság intézménye. Tehát
Az adószakértő szerint különben ez az intézkedés nem sok jóval kecsegtet, azt jelzi ugyanis, a kormány azzal számol, nem cseng le a közeljövőben a járvány, és szükség lesz erre a támogatásra.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
szóljon hozzá!