
Érdemes számolni vele. Az adózás halasztása segíthet a cégeknek kilábalni a nehézségekből
Fotó: Pixabay
Az igazi támogatás a román állam részéről az üzleti szférának valójában az, hogy a kormány október 25-ig felfüggesztette a cégek adóbefizetési kötelezettségét – hívta fel a figyelmet a Krónikának nyilatkozó adószakértő.
2020. augusztus 04., 13:582020. augusztus 04., 13:58
2020. augusztus 04., 13:592020. augusztus 04., 13:59
A vállalkozók panaszkodnak, hogy a kormány kis- és közepes vállalkozókat támogató IMM Invest programja nehézkesen működik, későn hagyják jóvá a hiteligénylést – osztotta meg tapasztalatait a Krónika megkeresésére Debreczeni László adótanácsadó. Mint részletezte, több ügyfele csalódott, azt tapasztalta, hogy nagyon elhúzódik, amíg a hitelkérelmét elemzik és elbírálják.
Az adótanácsadó szerint ugyanakkor az igazi támogatás valójában az, hogy a kormány október 25-ig felfüggesztette a cégek adóbefizetési kötelezettségét.
– húzta alá Debreczeni László.
Emlékeztetett, hogy az adóbefizetés büntetőkamat nélküli elhalasztását már március 21-én életbe léptette a kormány. Aztán június 25-én okosan „sakkozott”, az utolsó percben jelent meg a Hivatalos Közlönyben, hogy október 25-ig meghosszabbították a büntetőkamat-mentes adófizetést. „A kormány számítása bevált, a vállalkozók egy része attól tartott, nem lesz hosszabbítás, a kamatmentességet eltörlik, és akinek volt erre pénze, utolsó pillanatban befizette a március óta felgyűlt adóhátralékot” – idézte fel az adótanácsadó.
Június óta viszont újra megvan a lehetőség: az áfa, a fizetések után fizetendő adók, társasági adók, mikroadók, különböző járulékok befizetése kamatmentesen halasztható október 25-ig. „Azt javaslom, aki bajlódik az IMM Investtel, halassza el az adófizetéseket, használja a pénzt rögtön felhasználható ingyenhitelként, majd októberig elbírálják a kérelmét, és akkor az állami garanciával kapott kölcsönből befizetheti az elmaradt adókat, viszont addig gyorsan pénzhez jut, hogy kilábaljon a pillanatnyi nehézségekből” – vázolta a lehetőséget Debreczeni László. Kitért arra is, hogy
Még mindig él ugyanakkor a kényszerszabadság intézménye, azok a vállalkozások vehetik igénybe, amelyek tevékenységét a járványtani intézkedések korlátozzák, például a vendéglők, melyeknek nincs teraszuk, és egyáltalán nem tudtak újranyitni, vagy a teraszon csak csökkentett kapacitással működnek. Ezek a vendéglátóipari cégek folyamatosan kényszerszabadságon tudják tartani az alkalmazottaikat, az állam finanszírozza a bruttó átlagbér 75 százalékát, amiből levonják az adót és a társadalombiztosítási járulékot.
Ugyanakkor azok a vállalkozások, amelyek a szükségállapotban vagy a vészhelyzetben legalább 15 napra kényszerszabadságra küldték alkalmazottaikat, majd visszahívták őket, kérhetik ezen munkavállalók bruttó bérének a 41,5 százalékát állami támogatásként. Ez a kedvezmény június–július és augusztus hónapokra érvényes, tehát még a nyolcadik havi bér egy része is lehívható állami támogatásként.
Debreczeni László arra is felhívta a figyelmet, hogy július végén bevezették azt is, hogy ha járványtani kivizsgálás van egy cégnél, emiatt a tevékenységet vagy annak egy részét fel kell függeszteni, életbe lép a kényszerszabadság intézménye. Tehát
Az adószakértő szerint különben ez az intézkedés nem sok jóval kecsegtet, azt jelzi ugyanis, a kormány azzal számol, nem cseng le a közeljövőben a járvány, és szükség lesz erre a támogatásra.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
szóljon hozzá!