Igény lenne rá. Romániában nincs integrált gondolkodás, mint például Magyarországon, ahol kiválósági központokat is létrehoznak
Fotó: Pixabay
Az Európai Unió tagállami közül Románia fordítja a legkevesebb pénzt kutatásra és fejlesztésre, ráadásul tavaly jelentősen visszaesett az erre a célra fordított összeg. Az egyetlen jó hír, hogy juttattak forrásokat az egyetemek számára is, de továbbra sem kiszámítható a rendszer. „Ha egy ország nem finanszírozza a kutatást, nem fektet be abba, hogy ezek a tevékenységek fenntarthatóvá váljanak, akkor azt lehet mondani, hogy bokán rúgja önmagát” – fogalmazott kérdésünkre Markó Bálint, a BBTE rektorhelyettese.
Ahelyett, hogy nőttek volna, visszaestek tavaly Romániában a kutatásra és fejlesztésre (K + F) fordított amúgy is igen csekély pénzösszegek, így az ország továbbra is a legkevesebbet szánja erre a célra – GDP-arányosan és egy főre számolva egyaránt – európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat adataiból.
Románia tavaly egy lakosra számolva 14,8 eurót költött K + F-re, ami a legkisebb összeg 2012-től errefelé, akkor 14,3 euró jutott egy főre. 2019-ben viszont az összeg elérte a 22,1 eurót. Mindez azt jelenti, hogy
olyan körülmények között, hogy az Eurostat adatbázisai csak 2004 óta állnak rendelkezésre.
A sereghajtók között találjuk még Bulgáriát és Magyarországot, de mindkét ország jóval többet szánt kutatásra és fejlesztésre, előbbi 21 eurót, utóbbi pedig csaknem a dupláját, 39 eurót fordított erre a célra.
Az elmúlt évtizedben amúgy Lettországban nőtt a legnagyobb mértékben – a 2010-es 14 euróról 2020-ban 42 euróra – a kutatásra és fejlesztésre fordított összeg, de lényeges növekedést mértek Görögországban (62 euróról 148 euróra) és Észtországban (77 euróról 141 euróra) is. Eközben a legnagyobb csökkenés Portugáliában volt – 92 euróról 71 euróra, majd Spanyolország (179 euróról 144 euróra) és Románia (17 euróról 15 euróra) következett az EU statisztikai hivatala által közzétett adatsorok szerint.
„Rosszul állunk és ezen nehéz javítani” – értékelte a lesújtó adatsorokat a Krónika megkeresésére Markó Bálint, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese. Meglátása szerint ugyanakkor Románia valójában még ennél az egy főre jutó 14,8 eurónál, illetve a GDP 0,13 százalékánál is kevesebbet fordított a kutatási projektek támogatására, mert jelentős hányadát a Bukarest közelében levő măgurelei fotonukleáris kutatási központba, a szuperlézerbe fektette.
– fogalmazta meg az egyetemi oktató. Hangsúlyozta, elsősorban egy kiszámítható rendszert kellene bevezetni, hiszen vannak olyan évek, amikor egyáltalán nem hirdetnek meg kutatási pályázatokat.
„A kutatásfinanszírozás egyik sarokpontja a periódus, ma már általános nemzetközi tendencia, hogy háromévesek a ciklusok, három évig tartanak a projektek. Ha Romániában nem lehet tudni, hogy három év után lesz-e esély a folytatásra, aki tud, elmegy külföldre, ahol van lehetőség az előre tervezésre, van egy ritmus. Lehet valaki kiváló kutató, ha nincs támogatás, felkopik az álla” – összegezte a biológus, aki szerint ez a probléma a fiatal kutatónemzedéket érinti súlyosan.
A másik hasonlóan komoly gondként az összegek nagyságrendjét említette, hiszen ha kevés a pénz, az gátolja az innovációt. „Az innováció mindig kockázatos, merész, soha nem a biztosra alapoz.
Emiatt a kutatók arra kényszerülnek, hogy biztosra menjenek, így Románia lemarad ezen a téren, nincsenek itt megfogalmazott és megvalósított nagy ötletek. Ez pedig hátrányt jelent, amikor egy ország gazdaságának a versenyképességét vizsgáljuk, azt, hogy miként képes egy problémára innovatív módon megoldásokat felmutatni” – részletezte Markó Bálint.
Románia hátrányból indult a rendszerváltáskor a kutatások terén, és azóta sem tud lépést tartani
Fotó: Pixabay
A rektorhelyettes aláhúzta egyúttal: a kutatásba fektetett pénz sokszorosan megtérül, hiszen itthon maradnak a jó képességű fiatalok, akik kutatásaikkal, az innováció, az új felfedezések révén hozzá tudnak járulni a gazdaság fenntarthatóságához és ahhoz, hogy az egyetemek minél eredményesebbek legyenek. „A felsőoktatásban a hallgatóknak nemcsak az ismeretanyagot kell elsajátítaniuk, hanem azt is, hogy miként lehet ezt a tudást generálni, miként lehet kutatni, felfedezni. Ebből származik a későbbiekben a know how, amitől egy ország fenntarthatóvá válik” – mutatott rá Markó Bálint.
Példaként említette, hogy egy világjárványban a hasonló tudományágak képviselői segítenek annak leküzdésében, lehetnek epidemiológusok vagy vakcina előállításával foglalkozó szakemberek.
Ettől a pillanattól kezdve teljes mértékben rá van szorulva arra, ami a határain kívül történik, attól kezdve, hogy elő tud-e állítani egy oltóanyagot, vagy van-e, aki működtesse a PCR-gépeket. Ezek banálisnak tűnhetnek, de ide jut egy ország, ha nem finanszírozza megfelelően a kutatást” – magyarázta Markó Bálint. Hozzátette, Románia hátránnyal indult már a volt kommunista országok között is ezen a téren, az egykori kommunista tömb nemcsak gazdasági szempontból, hanem a kutatás finanszírozásában és infrastruktúrájában sem volt egységes.
„Az elmúlt időszakban kevés olyan év volt, amikor a bukaresti kormányzat arra törekedett, hogy ezt a területet legalább a volt kommunista országok szintjére felhozza. Nem voltak huzamosan kutatásfejlesztésre irányuló, a kiválóság támogatását célul kitűző infrastrukturális, humán erőforrás fejlesztési projektek, az a kevés, ami akadt, nem volt kiszámítható, stratégiailag megtervezett, inkább esetleges vagy frusztráló módon dugába dőlt, mint a măgurelei szuperlézer” – fejtette ki az egyetemi tanár. Szerinte
„Ez a típusú gondolkodás döntéshozatali szinten még nem fogalmazódott meg” – figyelmeztetett az egyetemi oktató.
Fotó: Pixabay
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) támogatja a kutatási projekteket benyújtókat, de a felsőoktatási intézmények forrásai korlátozottak. Markó Bálint ugyanakkor kérdésünkre rámutatott, hiába zajlik Romániában a legtöbb kutatás az egyetemi falak között, az oktatási minisztérium az idén először különített el összeget a felsőoktatási intézményekben zajló kutatásra. „Valamilyen szintű előremozdulás tehát tapasztalható idén, de ezért a hazai egyetemek sokat lobbiztak, hiszen a kutatás finanszírozására nem rendelkeznek külön költségvetési fejezettel, csak elkülöníthetnek erre a célra pénzt az egyetemi keretek között. A tanügyminisztérium eddig áttételesen támogatta ezt, vagy egyáltalán nem. Az idei év üdítő kivétel, de kérdés, hogy ez meddig fog tartani” – emelte ki Markó Bálint. Kérdésünkre kifejtette, ehhez hozzáadódnak a kisebb akadályok, például, hogy megvásárolnak egy gépet, de a cserealkatrészekre is ki kell gazdálkodni a költségeket. „Megtaláljuk erre a megoldást, de ebben is segíthetne az állam abban, hogy kiszámíthatóvá teszi a pályázások lehetőségét” – összegzett a rektorhelyettes.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyre gyakrabban vet be helikoptereket a román rendőrség a szabálytalankodó gépjárművezetők kiszűrésére. Október első felében Maros, Kolozs és Arad megyében is tartottak légi támogatással közlekedésrendészeti ellenőrzéseket.
Újabb részletek derültek ki a Szeben megyei Resinár közelében tervezett szerpentinitbánya engedélyezéséről. A bányászati hatóság szerint a vállalat egyelőre kizárólag kőzetkitermelésre és elsődleges feldolgozásra kapott koncessziós engedélyt.
Október 15-e, a fehér bot nemzetközi napja alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelem irányuljon a vak és gyengénlátó emberek helyzetére, az önálló életvitel és az esélyegyenlőség kérdésére.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) nagyváradi területi szolgálata szerdán újabb öt gyanúsított őrizetbe vételét jelentette be a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Az intézkedésekre egy nappal korábban, kedden került sor Halmiban.
Egy testnevelésórán elhangzott tanári figyelmeztetésből erőszakos incidens lett szerdán Temesváron. Az ötödik osztályos diák hazament, majd szüleivel és bátyjával tért vissza az iskolába, ahol bántalmazták a pedagógust. Rendőrségi beavatkozás történt.
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
Rátámadtak egy testnevelő tanárra egy ötödik osztályos tanuló szülei szerdán Temesváron, miután a pedagógus rendreutasította gyermeküket a tanórai viselkedése miatt.
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás