Igény lenne rá. Romániában nincs integrált gondolkodás, mint például Magyarországon, ahol kiválósági központokat is létrehoznak
Fotó: Pixabay
Az Európai Unió tagállami közül Románia fordítja a legkevesebb pénzt kutatásra és fejlesztésre, ráadásul tavaly jelentősen visszaesett az erre a célra fordított összeg. Az egyetlen jó hír, hogy juttattak forrásokat az egyetemek számára is, de továbbra sem kiszámítható a rendszer. „Ha egy ország nem finanszírozza a kutatást, nem fektet be abba, hogy ezek a tevékenységek fenntarthatóvá váljanak, akkor azt lehet mondani, hogy bokán rúgja önmagát” – fogalmazott kérdésünkre Markó Bálint, a BBTE rektorhelyettese.
Ahelyett, hogy nőttek volna, visszaestek tavaly Romániában a kutatásra és fejlesztésre (K + F) fordított amúgy is igen csekély pénzösszegek, így az ország továbbra is a legkevesebbet szánja erre a célra – GDP-arányosan és egy főre számolva egyaránt – európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat adataiból.
Románia tavaly egy lakosra számolva 14,8 eurót költött K + F-re, ami a legkisebb összeg 2012-től errefelé, akkor 14,3 euró jutott egy főre. 2019-ben viszont az összeg elérte a 22,1 eurót. Mindez azt jelenti, hogy
olyan körülmények között, hogy az Eurostat adatbázisai csak 2004 óta állnak rendelkezésre.
A sereghajtók között találjuk még Bulgáriát és Magyarországot, de mindkét ország jóval többet szánt kutatásra és fejlesztésre, előbbi 21 eurót, utóbbi pedig csaknem a dupláját, 39 eurót fordított erre a célra.
Az elmúlt évtizedben amúgy Lettországban nőtt a legnagyobb mértékben – a 2010-es 14 euróról 2020-ban 42 euróra – a kutatásra és fejlesztésre fordított összeg, de lényeges növekedést mértek Görögországban (62 euróról 148 euróra) és Észtországban (77 euróról 141 euróra) is. Eközben a legnagyobb csökkenés Portugáliában volt – 92 euróról 71 euróra, majd Spanyolország (179 euróról 144 euróra) és Románia (17 euróról 15 euróra) következett az EU statisztikai hivatala által közzétett adatsorok szerint.
„Rosszul állunk és ezen nehéz javítani” – értékelte a lesújtó adatsorokat a Krónika megkeresésére Markó Bálint, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese. Meglátása szerint ugyanakkor Románia valójában még ennél az egy főre jutó 14,8 eurónál, illetve a GDP 0,13 százalékánál is kevesebbet fordított a kutatási projektek támogatására, mert jelentős hányadát a Bukarest közelében levő măgurelei fotonukleáris kutatási központba, a szuperlézerbe fektette.
– fogalmazta meg az egyetemi oktató. Hangsúlyozta, elsősorban egy kiszámítható rendszert kellene bevezetni, hiszen vannak olyan évek, amikor egyáltalán nem hirdetnek meg kutatási pályázatokat.
„A kutatásfinanszírozás egyik sarokpontja a periódus, ma már általános nemzetközi tendencia, hogy háromévesek a ciklusok, három évig tartanak a projektek. Ha Romániában nem lehet tudni, hogy három év után lesz-e esély a folytatásra, aki tud, elmegy külföldre, ahol van lehetőség az előre tervezésre, van egy ritmus. Lehet valaki kiváló kutató, ha nincs támogatás, felkopik az álla” – összegezte a biológus, aki szerint ez a probléma a fiatal kutatónemzedéket érinti súlyosan.
A másik hasonlóan komoly gondként az összegek nagyságrendjét említette, hiszen ha kevés a pénz, az gátolja az innovációt. „Az innováció mindig kockázatos, merész, soha nem a biztosra alapoz.
Emiatt a kutatók arra kényszerülnek, hogy biztosra menjenek, így Románia lemarad ezen a téren, nincsenek itt megfogalmazott és megvalósított nagy ötletek. Ez pedig hátrányt jelent, amikor egy ország gazdaságának a versenyképességét vizsgáljuk, azt, hogy miként képes egy problémára innovatív módon megoldásokat felmutatni” – részletezte Markó Bálint.
Románia hátrányból indult a rendszerváltáskor a kutatások terén, és azóta sem tud lépést tartani
Fotó: Pixabay
A rektorhelyettes aláhúzta egyúttal: a kutatásba fektetett pénz sokszorosan megtérül, hiszen itthon maradnak a jó képességű fiatalok, akik kutatásaikkal, az innováció, az új felfedezések révén hozzá tudnak járulni a gazdaság fenntarthatóságához és ahhoz, hogy az egyetemek minél eredményesebbek legyenek. „A felsőoktatásban a hallgatóknak nemcsak az ismeretanyagot kell elsajátítaniuk, hanem azt is, hogy miként lehet ezt a tudást generálni, miként lehet kutatni, felfedezni. Ebből származik a későbbiekben a know how, amitől egy ország fenntarthatóvá válik” – mutatott rá Markó Bálint.
Példaként említette, hogy egy világjárványban a hasonló tudományágak képviselői segítenek annak leküzdésében, lehetnek epidemiológusok vagy vakcina előállításával foglalkozó szakemberek.
Ettől a pillanattól kezdve teljes mértékben rá van szorulva arra, ami a határain kívül történik, attól kezdve, hogy elő tud-e állítani egy oltóanyagot, vagy van-e, aki működtesse a PCR-gépeket. Ezek banálisnak tűnhetnek, de ide jut egy ország, ha nem finanszírozza megfelelően a kutatást” – magyarázta Markó Bálint. Hozzátette, Románia hátránnyal indult már a volt kommunista országok között is ezen a téren, az egykori kommunista tömb nemcsak gazdasági szempontból, hanem a kutatás finanszírozásában és infrastruktúrájában sem volt egységes.
„Az elmúlt időszakban kevés olyan év volt, amikor a bukaresti kormányzat arra törekedett, hogy ezt a területet legalább a volt kommunista országok szintjére felhozza. Nem voltak huzamosan kutatásfejlesztésre irányuló, a kiválóság támogatását célul kitűző infrastrukturális, humán erőforrás fejlesztési projektek, az a kevés, ami akadt, nem volt kiszámítható, stratégiailag megtervezett, inkább esetleges vagy frusztráló módon dugába dőlt, mint a măgurelei szuperlézer” – fejtette ki az egyetemi tanár. Szerinte
„Ez a típusú gondolkodás döntéshozatali szinten még nem fogalmazódott meg” – figyelmeztetett az egyetemi oktató.
Fotó: Pixabay
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) támogatja a kutatási projekteket benyújtókat, de a felsőoktatási intézmények forrásai korlátozottak. Markó Bálint ugyanakkor kérdésünkre rámutatott, hiába zajlik Romániában a legtöbb kutatás az egyetemi falak között, az oktatási minisztérium az idén először különített el összeget a felsőoktatási intézményekben zajló kutatásra. „Valamilyen szintű előremozdulás tehát tapasztalható idén, de ezért a hazai egyetemek sokat lobbiztak, hiszen a kutatás finanszírozására nem rendelkeznek külön költségvetési fejezettel, csak elkülöníthetnek erre a célra pénzt az egyetemi keretek között. A tanügyminisztérium eddig áttételesen támogatta ezt, vagy egyáltalán nem. Az idei év üdítő kivétel, de kérdés, hogy ez meddig fog tartani” – emelte ki Markó Bálint. Kérdésünkre kifejtette, ehhez hozzáadódnak a kisebb akadályok, például, hogy megvásárolnak egy gépet, de a cserealkatrészekre is ki kell gazdálkodni a költségeket. „Megtaláljuk erre a megoldást, de ebben is segíthetne az állam abban, hogy kiszámíthatóvá teszi a pályázások lehetőségét” – összegzett a rektorhelyettes.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.
A múlt emlékeit őrző és a jövőnek szóló üzeneteket egyaránt magukban foglalják azok az új időkapszulák, amelyeket augusztus 13-án, Csíksomlyón helyeztek el a kegytemplom új toronygombjaiban.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt az 50 éves férfit, aki kedd este Brassó belvárosában autóval elgázolt három gyalogost, akik közül ketten a helyszínen életüket vesztették, a harmadik pedig súlyos állapotban került a megyei kórház intenzív osztályára.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás