
2009. december 24., 10:302009. december 24., 10:30
A szakszervezetek azonban máris utcai tiltakozó akciókkal fenyegetnek, mint hangoztatják, nem természetes állapot az, hogy egy országban kétféle minimálbér létezzen. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a szakszervezetek korábban foggal-körömmel ragaszkodtak az általuk követelt 740 lejes minimálbérhez, október elején azonban hosszas egyeztetések eredményeképp elfogadták a kormány ajánlatát a 705 lejes minimálbérről. Cserébe pedig csupán annyit kértek, hogy tartsák tiszteletben a kollektív munkaszerződésbe foglaltakat. A munkáltatói szövetségek azonban a gazdasági visszaesésre hivatkozva nem támogatták a kormány által garantált legalacsonyabb fizetés ilyen mértékű megemelését. A munkáltatók az első fél évre 650 lejes minimálbért javasoltak, ami akkor nőhetett volna 705 lejre a második fél évről, ha az ország gazdasági helyzete ezt lehetővé tenné.
\"A 2010-es költségvetés a Nemzetközi Valutaalap laboratóriumaiban készült, s semmi köze nincs a romániai valósághoz\" - nyilatkozta tegnap Aurel Cornea, a Tanügyi Szabad Szakszervezeti Tömörülés (FSLI) elnöke, aki szerint társadalmi elégedetlenséget fog szülni, ha a büdzsé a jelenlegi formában lép hatályba.
A költségvetés kormány által kidolgozott tervezete a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékát irányozza elő az oktatásra, ami Daniel Funeriu oktatási tárcavezető szerint mindenképp fedezni fogja a tanárok béreit. Az újonnan kinevezett miniszter ugyanakkor cáfolta azt a napokban felröppent híresztelést, miszerint a kényszerszabadságolások jövőre is folytatódnának. Mint mondta, csak annyi kényszerszabadnapot irányzott elő a kormány, amennyi november-decemberben volt. \"Határozottan állítom, hogy ez a téma szóba sem került\" - szögezte le Funeriu.
A Boc-kormány tagjai egyébként tegnap este a miniszteri eskük letételét követően össze is ültek, és az eredeti elképzelés szerint el is fogadták a költségvetés tervezetét, amelyet még idén be is terjesztenek a parlament elé. A döntéshozó testület két háza az Emil Boc kormányfő által a napokban felvázolt menetrend szerint még január első felében, rendkívüli ülésszak keretében vitatja meg és fogadja el a büdzsé végleges formáját. Ha minden a forgatókönyv szerint alakul, akkor Traian Băsescu államfő szerint minden esély megvan arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap február 17-én egy időben utalja a készenléti hitelmegállapodásban rögzített összeg 1,5 milliárd eurós harmadik, illetve 830 millió eurós negyedik részletét. Ennek a 2,3 milliárd eurónak a felét a Román Nemzeti Banknak utalják, másik felét pedig a pénzügyminisztérium kapja meg, hogy az összegből finanszírozni tudja a költségvetési hiányt. \"Január 4-5-én már a parlamentnek el kell kezdenie a büdzsétervezet boncolgatását, míg január 16-ára a döntéshozó testületnek el is kellene fogadnia a költségvetés végső formáját. Csak ilyen körülmények között hívhatjuk vissza újabb vizsgálódásra az Európai Unió és a Világbank képviselőit\" - részletezte elképzeléseit Traian Băsescu.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.